Berlin: üldözötteket mentő házaspárnak állítottak emléktáblát egykori házuk falán

Írta: Szombat - Rovat: Holokauszt, Történelem

Csütörtök óta egy házaspár emlékét tábla őrzi egykori lakóházuk falán, ahonnan nácik által üldözöttek külföldre menekítését irányították. A megemlékezést a berlini szenátus kulturális és európai osztályai szervezték.

Berlin: Pariser Strasse

Max és Malwine Schindler Berlin Wilmersdorf negyedében, a Pariser Strasse 54. szám alatt laktak. Miután Max, a szociáldemokrata párt tagjaként 1933-ban elvesztette állását, földalatti hálózatot alakított ki, amelyet angol nyelviskolának álcáztak. A The Guardian cikke szerint fiuk barátja, Evelyn Parker a „tanárnő” szerepében volt segítségükre.

A nyelviskola ürügyén – és Max Labour Party aktivistákkal kialakított kapcsolatai segítségével – a diákoknak álcázott menekülők a szigetországban lakást vagy szállást találtak maguknak. Amikor a Gestapo megkezdte a zsidók kitelepítését 1941-ben, Schindlerék titokban rejtegettek családokat lakásukban, és ellátták őket élelmiszerrel.

Ernst Lachmann zsidó fogorvos Malwine-nak 1948-ban, Max halálakor írt kondoleáló levelében ez áll: „Szembenállásuk a náci rendszerrel és politikai meggyőződésük vezette önöket arra, hogy segítsenek rajtunk, amikor ’barátaink’ erre nem voltak hajlandók. Lakásuk menedékhelyül szolgált számunkra. A szomszédok és lakótársak rosszindulata sem volt képes megakadályozni önöket abban, hogy a légvédelmi pincéjükben helyezzenek el minket.”

A Schindler házaspár tevékenységére két évvel ezelőtt derült fény, amikor Parker leánya, Frances Newell leveleket és fényképeket talált egy kerti fészerben az ausztráliai Victoria államban. Newell nyilatkozta: „Schindlerék története a barátságról, az elnyomást is legyőző bátorságról és találékonyságról szól, és betekintést nyújt a múltba.”

Nem ismeretes, pontosan hány emberéletet mentett meg a házaspár, de legalább heten jelentkeztek a háború után, akiknek segítettek, áll a The Guardian cikkében. A berlini szenátus 1963-ban, mint el nem ismert hősről írt Malwine-ról, aki kormányzati támogatásban részesült. Az asszony1973-ban halt meg és a Wilmersdorf kerületi állami temetőben nyugszik. Max sírhelyének holléte nem ismert.

Algemeiner – Bassa László

támogatás
Pop up banner

Címkék:embermentés, náci korszak

[popup][/popup]