Azonosították a Babij Jar-i tömeggyilkosság pontos helyszínét
Martin Dean, a Scotland Yard egykori nyomozója, aki nácik által elkövetett bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozott, háromdimenziós szimuláció és légifelvételek segítségével határozta meg az 1941. szeptemberi a Kijev melletti vízmosásban lezajlott két napos vérengzés helyszínét. A helyszínen egy nagy emlékközpont megnyitását tervezik – ami a tervek szerint 2026-ra készül el.
A gyilkosságról készült korabeli felvétel háromdimenziós szimulációs modellbe illesztve (forrás: BYHMC)
A Babij Jar-i német „akció” a nácik által elfoglalt szovjet területeken elkövetett atrocitások közül is a legbrutálisabb volt. A hóhérok ezeken a területeken a települések szélén vízmosásokban, szakadékokban, erdőkben lőtték agyon áldozataikat. Innen az angol elnevezés: „Holocaust by bullets”.
Dean és a Babij Jar Holokauszt emlékközpont (BYHMC) közös kutatása nyomán jött létre az akkori helyszín és a mostani topográfia 3D-s szimulációja. Dean azt nyilatkozta a The Times of Israelnek, hogy 2017 óta tartó munkája jelentősen hozzájárult az események korszerűbb értelmezéséhez.
A tervezett emlékközpont belső képe
1941 szeptemberének utolsó napjaiban Kijev német megszállói felszólították a város zsidó lakóit, hogy holmijaikat összecsomagolva készüljenek a kitelepítésre. A menet a város széléig tartott, ahol – a fennmaradt SS jelentés tanúsága szerint – 33,771 személyt – főleg nőket, gyermekeket és öregeket – öltek meg németek és ukránok.
A következő hónapokban további legalább 70,000 embert – romákat, ukrán nacionalistákat és szovjet hadifoglyokat – gyilkoltak meg ugyanitt. 1943-ban a kivégzéseket leállították, és a tömegsírokat felnyitották, hogy a holttesteket megsemmisítsék. Heinrich Himmler SS főnök maga rendelkezett az exhumálásról és az elégetésről.
„A németek attól tartottak, hogy a közeledő szovjetek propaganda célokra (sic – a szerk.) használhatják a Babij Jarnál történteket. A sors keserű iróniája, hogy a kivégzések helyszíne sok esetben az elégetést végző foglyok közlése alapján vált ismertté – nekik ugyanis néha sikerült elmenekülniük, még mielőtt a németek velük is végeztek volna” – mondja Dean. Német vázlatok, és szemtanúk vallomásai alapján azonosította annak a homokbányának a helyét, ahová az áldozatokat lőtték, majd eltemették. Ebben kutatásban légifelvételeket és 3D-s szimulációt is alkalmazták.
Babyn Yar Models | CST for BYHMC work in progress
Babyn Yar Models combines different forms of media to further historical analysis, presentation, and research around Babyn Yar. Babyn Yar Models is currently…
A háborút követően a maguk részéről a szovjetek is igyekeztek eltüntetni a Holokauszt emlékezetét és a zsidókat összemosták a nácizmus többi áldozatával. A tömeggyilkosság helyszínét építkezési hulladékkal töltötték föl, és beépítették: lakóházakat, utcákat, parkokat létesítettek. 1990 után szerény emlékművek jelentek meg .
„Babij Jar azt szimbolizálja, ahogyan a Szovjetunióban törekedtek a kollektív emlékezet eltörlésére” – mondta Natan Sharansky egykori polgárjogi harcos, később a Szohnut elnöke, a mostani szeptember 29-i megemlékezésen.
Többnyire orosz zsidó filantrópok anyagi támogatásával az emlékközpontban a virtuális valóság (VR) segítségével igyekeznek bemutatni a történéseket és rekonstruálni a vízmosás eredeti felszíni viszonyait. Párhuzamosan ezzel mintegy 900 eddig ismeretlen áldozat neve vált ismertté.
„Végül is kilenc hónapon keresztül kutattam, és több mint 30 részletes jelentést írtam a tömeggyilkosság különböző helyszíneiről és módszereiről, különös tekintettel az új vizsgálati eredményekre” – mondja Dean. A BYHMC szervezői hozzáteszik: „Ez a jelenleg a világban folyó legnagyobb Holokauszt projekt és a 2026-ban megnyíló központ a legfontosabb emlékhely az egykori Szovjetunió területén – az ideológiai és politikai okokból történt évtizedes elhallgatást követően.”
Times of Israel – Bassa László
