A nagypapát Glück Henriknek, a nagymamát Moskovitz Teréziának hívták. Érmihályfalvi magyar zsidók voltak. A 2020-as irodalmi Nobel-díjat Louise Elisabeth Glück amerikai költőnő kapta az életművéért. Az indoklás szerint „összetéveszthetetlen költői hangja miatt, amely szigorú szépséggel egyetemessé teszi az egyéni létet”. A magyarországi híradások azt is megemlítik, hogy apai nagyszülei Magyarországról vándoroltak az Egyesült Államokba. De kik is voltak a magyar felmenők? 1900 decemberében érkezett a költőnő nagypapája és nagymamája New Yorkba. A nagypapát Glück Henriknek, a nagymamát Moskovitz Teréziának hívták. Érmihályfalvi magyar zsidók voltak.[1] Érmihályfalva a történelmi Bihar vármegyében, a Partium nyugati részén fekszik, az Érmellék fővárosa. A trianoni békekötésig Magyarországhoz tartozott, utána, hiába volt magyarok lakta város, a vasútvonal miatt Románia kapta meg. A huszadik század elején a kis magyar település nagyjából 6000 lakossal rendelkezett, ebből körülbelül 1200-an voltak zsidó vallásúak (20%). A magyar történelemben a honfoglalástól jelen voltak a zsidók, de jelenlétük nem volt folyamatos, a kiűzetések miatt többször is újrakezdődött a történetük. Az utolsó nagy bevándorlás a XVIII./XIX. században történt.[2] Az érmihályfalvi közösség az 1800-as évek elején érkezett lakóhelyére, és a környék izraelita központjává, anyahitközségévé vált.[3] Az Eötvös József által összehívott Izraelita Egyetemes Gyűlésen  a magyarországi zsidóság kettészakadt ortodoxokra és neológokra, harmadikként pedig megjelent az egyensúlyozni kívánó status quo irányzat.[4] Az érmihályfalvi zsidóság az ortodox irányzathoz csatlakozott, és mélyen vallásos maradt. Louise Glück felmenői tevékenyen részt vettek Érmihályfalva életében, jelentős szerepet vittek a polgárosodásban. Nagyapja, Glück Henrik, míg ott élt, a „Feldmann és Glück” fakereskedést vezette.[5] Dédapját is Glück Henriknek hívták, és elképzelhető, hogy azonos azzal a Glück Henrikkel, aki honvédként harcolt az 1848/1849-es szabadságharcban.[6] A Glück család tagjai ott voltak az ortodox hitközség vezetői, a zsinagóga építtetői között. Részt vettek a helyi takarékpénztár, népbank és képviselőtestület munkáiban.[7] Érmihályfalva kávégyárában, a Beck Pótkávégyárban az igazgatóságban ült Glück Adolf.[8] A település híres malmát, a Gizella malmot Glück Benő … Bővebben: Az Értől az Óceánig – A Nobel-díjas Louise E. Glück magyar gyökerei