Amikor Ford, az autógyáros magyar antiszemitákat támogatott

Korabeli amerikai újságokat böngészve számos alkalommal találkoztam Vázsonyi Vilmos nevével, amelyet néha Wilhelm máskor William Vazsonyi formában írtak le. Vannay László, a fanatikus magyar antiszemita neve is felbukkan a korabeli amerikai sajtóban, és vele kapcsolatban Henry Ford neve is, aki a modern amerikai autógyártás megteremtője volt. Érdekes, és számomra meglepő kapcsolat volt a három ember között.

Vázsonyi a magyar politikatörténet jelentős alakja. Az első zsidó magyar miniszter, „örökös” parlamenti képviselő, a kispolgárság szószólója és pártalapító.

Weiszfeld Vilmos 1868-ban született Sümegen. Jogi tanulmányait Pesten folytatta ahol politizálni kezdett és a populista, nacionalista szólamoktól sem idegenkedett amikor a Monarchia közös hadseregéről volt szó. Hamarosan magyarosította nevét Vázsonyira.

Hosszú politikusi karrierjének csúcsa az igazságügyi miniszteri tárca volt. 1917-ben Esterházy Móric majd Wekerle Sándor kormányában volt igazságügy miniszter, illetve a választójogi reformért felelős miniszter.

A magyar tudatú Vázsonyi nem keresztelkedett ki, de nem is volt vallásos, noha megjelent a Dohány utcai zsinagógában is. Teljes egyenjogúságot követelt a magyar zsidó polgárok számára és nem ellenezte a vegyes házasságokat sem. Voltak ellenségei a zsidó közösségen belül is. Nem magyar zsidónak, hanem zsidó magyarnak tartotta magát.

1918-ban, 51 évesen menekülnie kell Magyarországról. Az erősödő antiszemitizmus miatt évekig külföldön, főleg Németországban él. Horthy-ellenes nézeteket vall és támogatja IV. Károly visszatérését a magyar trónra.

1921-ben visszatér Budapestre, annak ellenére, hogy élete veszélyben van, mert a fehérterror tiszti különítményesei végezni akarnak vele. 1922-ben bombát helyeztek el az Erzsébetvárosi Kör helyiségébe ahova, Vázsonyi is hivatalos, de késve érkezik, és a bomba idő előtt robbant fel. Másokat öl meg.

1926. február 26-án a szélsőjobboldali Ébredő Magyarok Egyesületének két tagja, Vannay László és Gyulai Molnár Ferenc a nyílt utcán megtámadta Vázsonyit, aki a támadást ugyan túlélte, de lelkileg nagyon megviselte. Egy Bécs melletti szanatóriumba utazott kiheverni a traumát, de néhány héttel később, május 24-én szívrohamban elhunyt. A Salgótarján úti zsidó temetőben nyugszik.

Támadója, a fanatikusan antiszemita Vannay László jelentéktelen büntetéssel úszta meg az ügyet, mivel a bíróság megállapította, hogy nem beszámítható. Vannay 1944-ben nyilas támogatással hozta létre az önkéntes Vannay-különítményt. Csapata a németekkel együtt tört ki a budai várból és Zugliget környékén lelte halálát.

De mi köze volt mindehhez Henry Fordnak?

A Vázsonyi támadás utáni pereskedés miatt Vannaynak súlyos jogi és anyagi problémái támadtak. Ekkor támadt az az ötlete, hogy a legnevesebb amerikai antiszemitához, Henry Fordhoz fordul segítségért. Újságcikkeket és magyar rendőrségi feljelentéseket küldött Fordnak, bizonyítva antiszemita elkötelezettségét.

Az amerikai sajtó hitetlenkedve jelentette, hogy Henry Ford 1927-ben (akkori viszonyok közt) hatalmas összeget, háromezer dollárt küldött Vannaynak, hogy folytatni tudja antiszemita tevékenységét. (Egyébként Ford, magyar származású tervezője, Galamb József révén kapcsolatban került a Horthy-családdal is. 1928-ban Horthy fia, a gépészmérnök István egy évet töltött Amerikában a Ford gyárakban.)

Henry Ford 1938-ban még elfogadta a náci Németország által adományozott kitüntetést, de két évvel később már haditermelésre kezdte átállítani gyárait. Hamarosan felépítette a Willow Run repülőgépgyárat, ahol minden 63-ik percben egy B-24 Liberator bombázó gördült le a futószalagról.

A sors furcsa iróniája hogy a Ford által épített B-24-esek bombázták Budapestet is, így talán azt a Vannay-különítményt is, amelyiknek vezetője korábban Ford anyagi támogatását élvezte.