Amikor a Lehi kapcsolatot keresett a nácikkal

1942-ben a Haganah harcosai elrabolták Efraim Zetlert, a Lehi milícia egyik tagját apja kfar szavai otthona előtt. „Egy órán keresztül kocsikáztak vele… lefogták, bekötötték a szemét és összekötötték a lábát” – mondta később az apja. „Útközben kocsit váltottak, majd elvitték egy gyümölcsösbe, és bevitték egy csomagolóházba, ahol leültették néhány dobozra, miközben be volt kötve a szeme”.

A következő 20 napban a 19 éves Zetlert kihallgatták a szélsőséges csoportban betöltött szerepéről, amelyet Avraham „Jáir” Stern vezetett, akit még abban az évben megölnek a britek.

Zetler kihallgatásának átiratai, amelyeket az Izraeli Állami Levéltár a múlt hónapban a nyilvánosság elé tárt, a Lehi történetének egy sötét fejezetéről – a náci Németországgal való kapcsolatáról – tartalmaz információkat – írja az ujkelet.live a Haarec cikke nyomán.

Zetler kihallgatására körülbelül két héttel a berlini Wannsee-konferencia után került sor, amelyen a náci tisztviselők a végső megoldás megvalósításáról tárgyaltak.

,,Bármely katonai hatalommal kommunikálunk, amely kész segíteni Izrael királyságának megalapításában, még akkor is, ha Németországról van szó” – mondta Zetler a megdöbbent vallatóknak. „Az egyetlen feltétel az, hogy fegyvereket szerezzünk, így fellázadhatunk az angolok ellen” – tette hozzá.

„Ha Németország beleegyezik, hogy segít megküzdeni az 1-es számú ellenséggel, az angolokkal, összefogunk vele” – folytatta, és Németországról azt mondta: „Nem ellensége az izraeli zsidóknak.” A Lehi együttműködne vele, ha segít a mozgalomnak „megszerezni ezt a földet”.

,,Harcolnunk kell az angolok ellen… Hiszem, ez az út. Anglia az ellenségünk” – tette hozzá.

Az ötletet először két évvel korábban Stern, a Lehi vezetője vetette fel, aki a brit uralom elleni erőszakos ellenállást hirdette. Nézetei ellentétben álltak a jisuv többségével, akik a második világháború kitörésekor felhagytak a britek elleni harccal, hogy csatlakozzanak a közös ellenség, a náci Németország elleni harchoz.

,,A kudarccal végződő kóser stratégia helytelen; a győzelemmel végződő ‘rossz’ stratégia a legszigorúbban véve kóser az összes közül” – indokolta Stern.

1940 végén a Lehi ügynökei találkoztak a német külügyminisztérium egyik tisztviselőjével Bejrútban. A dokumentum, melyet felkínáltak, többek között a zsidó milícia és a nácik együttműködését javasolta. Javasolta a Lehi „aktív részvételét a háborúban Németország oldalán”, „érdek kapcsolatra” hivatkozva „a német világnézet és a zsidó nép valódi nemzeti törekvései” között.

A dokumentumban az is szerepelt, hogy „a történelmi zsidó állam totalitárius nemzeti alapon, a Német Birodalommal szövetségi viszonyban történő létrehozása összeegyeztethető a német hatalom megőrzésével”.

A nácik nem vették a fáradságot, hogy válaszoljanak. Akkoriban inkább Hadzs Amin al-Husszeinit, a jeruzsálemi palesztin muftit preferálták, aki Németországba menekült a britek elől, és arabokat próbált toborozni Hitler támogatására. Hadzs Amin abban reménykedett, hogy a német vezető segít majd kiűzni a briteket.

A nácikkal ellentétben a Haganah nagyon érdeklődött a Lehi azon próbálkozásai iránt, hogy összebarátkozzon Németországgal. A múlt hónapban nyilvánosságra hozták a Haganah archívumból származó két aktát „Az Irgun és a Lehi a tengelyhatalmakkal (II. világháború)” címmel.

,,Nem izgat, hogy a bandádon kívül az egész jisuv ellenzi, ahogy ezeket a dolgokat csináljátok?” – kérdezte a kihallgató, mire Zetler: „Akarta-e valaha is a jisuv megismerni a filozófiánkat? Könnyű minket gyilkosoknak nevezni.” Majd hozzátette, hogy Sternt „prófétá”-nak tekinti.

Zetler Jehosua öccse volt, a Lehi egyik vezető műveleti tisztjéé. Miután a Haganah befejezte a nyomozást, szabadon engedték, de a britek letartóztatták, és szudáni, eritreai és kenyai internálótáborokba küldték. Izrael Állam megalakulása után visszatért, besorozták az Izraeli Védelmi Erőkbe és harcolt a szabadságharcban. 1950-ben egy taposóakna ölte meg.

Jáákov Poliakov, a Lehi alapítója és magas rangú tisztje felidézte a Haganah kihallgatóinak a Sternnel folytatott egyik találkozóját.

„Stern beszélt nekünk a kapcsolatok kérdéséről… Tapogatózott… és azt a nézetet közvetítette felénk, hogy bizonyos feltételek mellett fel kell venni a kapcsolatot külföldi országokkal… hogy pénzt és fegyvert adjanak a zsidóknak.”

Poliakov szerint Stern ,,egy példát hozott fel az előző háborúból” – az első világháborúból -, mondván, hogy ,,a zsidók Angliáért harcoltak, és egyidejűleg valaki tárgyalt Németországgal, arra az esetre, ha nyernének”.

„Kérdésekkel bombáztuk: Ha vannak országok, amelyek felmerülnek nálad, azok biztosan Németország és Olaszország, amelyek üldözik a zsidókat. Azt válaszolta, hogy a háborúban nincs helye az érzelmeknek: azzal kell dolgozni, aki pénzt és fegyvert ad. … Azt is mondta, hogy a zsidók többsége az angolokkal dolgozik, miért ne kössünk alkut egy olyan országgal, amely Anglia ellensége, és ha [Németország] nyer, akkor jól jön ki a dolog.”

Az Irgun – tette hozzá Poliakov – is fontolgatta a náci Németországgal való együttműködést. Azt állította, hogy Jáákov Meridor, aki 1941 és 1943 között az Irgun parancsnoka volt, majd később a Kneszet tagja és a Likud minisztere, azt mondta neki: „Mi magunk is megpróbáltuk – mi kezdtük. Megszakadt a kapcsolatunk Németországgal. Nem látunk semmi rosszat a Tengellyel való kapcsolatban. Ha ez megadja számunkra a függetlenséget, készek vagyunk alkut kötni magával az ördöggel is.” Még az Irgun ,,elitje” is ,,flörtölt a Tengellyel” – mondta Poliakov a kihallgatóinak.

Egy másik Lehi-tag, akit a Hagana kihallgatott, Menachem Berger volt, aki később az Izraeli Ügyvédi Kamara vezetője lett. Kihallgatása során elmondta, hogy „több barát” beszélt „a Tengellyel való kapcsolattartásról”, köztük maga Stern és Jichák Samir, a Lehi tagja, aki később Izrael miniszterelnöke lett. Berger azt mondta, hogy amikor érdeklődést mutatott az ügy iránt, azt mondták neki: ,,Semmi nem történt, kivéve egy sikertelen kapcsolatfelvételi kísérletet.”