Amikor a JTA zsidónak vélte Bem apót

Írta: Lázár György - Rovat: Történelem

Európában terjedtek a pletykák hogy Bem nem is volt „igazi keresztény”, zsidó felmenői lehettek. Később vita bontakozott ki újratemetése körül is.

A több mint százéves a Jewish Telegraphic Agency (JTA) az egyik legrégebbi hírügynökség a világon.  Európában alapították, de már 1920-ban New York-ba költözött és szerte a világon vannak tudósítói.  Főleg zsidó témájú hírekkel látják el az angol nyelvű sajtót; megbízható hírcsatornának tartják őket.

1929. május 28-án a JTA Szíriából, Damaszkuszból keltezte tudósítását. Azt jelentették, hogy a magyar és lengyel küldöttek Aleppóban előkészületeket tettek Bem József maradványainak kihantolására és azoknak a lengyelországi Tarnow városába való szállitására. A hír részletesen foglalkozik Bem életével, egyfajta romantikus sztorinak tartja a “lengyel zsidó” történetét.

Zsidó származású lett volna Bem apó? – lepődök meg.

A lengyel származású tüzértiszt és mérnök az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő egyénisége volt.  Budapesten szobra van. Lengyelországban nemzeti hős, arcképe egy 1989 előtti bankjegyre is rákerült.

Józef Zachariasz Bem 1794-ben született Tarnow városában, Lengyelországban.  Varsóban a tüzérségi iskola hallgatója volt és tizenévesként, 1810-ben már alhadnagy. Részt vett Napóleon 1812-es Oroszország elleni hadjáratában, majd mérnökként lövegek tökéletesítésén dolgozik.  Kísérletei közben megsérül, az arca összeég.  1831-ben csatlakozik az oroszellenes lengyel szabadságharchoz, majd annak bukása után emigrál.  Könyvet ír, Párizsban is él, Portugáliában lengyel légiót szervez.

1848 nyarán kapcsolódik be a galíciai forradalmi mozgalomba, majd 1848. októberében a bécsi forradalommal folytatja.  Bécs eleste után álruhában Pozsonyba érkezik és jelentkezik Kossuthnál.  Az 54 éves, alacsony, vékony alkatú, őszhajú embert Bem apónak nevezik el Magyarországon.

Kossuth az erdélyi hadsereg főparancsnokává nevezi ki. Újjászervezi a felbomlóban levő erőket és 1849. márciusában már altábornagy.  A világosi fegyverletétel után sok ezer társával együtt Törökországba menekül.

Törökország befogadja Kossuthot, Bemet és menekülő tisztjeiket, katonáikat.  Megígérik nekik, hogy nem adják ki őket a Habsburgoknak, vagy az orosz cárnak, de a Porta jelzi, hogy kívánatos volna ha áttérnének a muzulmán hitre.  Kényszerítésről nem volt szó, de nyilvánvalóvá vált, hogy a menekültek számára áttérés nélkül lehetetlen az ottani élet, és hivatalos támogatásra sem számíthatnak.

Ekkor, hatalmas meglepetésre, Bem tábornok bejelentette, hogy 256 követőjével, saját akaratából, áttér az iszlám hitre és felveszi a Murad Paşa nevet.  Az oroszok ellen kíván harcolni.  Az európai fővárosokban osztrák és orosz ügynökök azt kezdték terjeszteni, hogy a törökök áttérésre „kényszerítik” a menekülteket és zaklatják a nőket és a gyermekeiket.  Kossuth Palmerston Lordnak írott leveléből kiderül, hogy számára is komoly dilemmát okozott az áttérés, de ő elvetette azt. 1850 szeptemberében, kétéves tartózkodás után, Kossuth elhagyta Törökországot.

Bem és társai áttérésük után többé-kevésbé beilleszkedtek a török társadalomba és sokuk komoly karriert futott be.  Bem, azaz Murad pasa, a mai Szíria területén levő Aleppo egyik katonai vezetője lett, ahol a török tüzérség újjászervezésén dolgozott. Lőporgyárat akart építeni.  1850-ben még segített leverni a törökellenes aleppói lázadást, de hamarosan elhunyt maláriában.

Európában terjedtek a pletykák hogy Bem nem is volt „igazi keresztény”, zsidó felmenői lehettek.  Később vita bontakozott ki újratemetése körül is. A katolikus papok ellenezték hogy maradványait a „szent lengyel földben” hantolják el, aminek bizonyára oka lehetett muszlim hitre térése is.

Bem síremléke Tarnówban

Bem végül nem nyugodhatott a lengyel földben. Tarnow városában áll szarkofágja, amelynek oldalán arab, lengyel és magyar nyelvű felirat is van.  Hat oszlop tetején, egy kis tó közepén, a levegőben „lebeg” a kőkoporsó.

A tarnowi katolikus templomban megtalálták az 1794 március 14-én született Bem keresztlevelét, így tehát úgy tűnik, hogy a Jewish Telegraphic Agency ebben az esetben nagyot tévedett.  Megalapozatlan mendemondák alapján jelentették, hogy Bem zsidó származású.

Címkék:Bem József, JTA

[popup][/popup]