A soá panorámája, az áldozatok tablója

Saul Friedländer holokauszt-története az elmúlt évtizedek egyik leggyakrabban hivatkozott, legrészletesebben elemzett és legtöbbet méltatott szintézise. A holokauszt hatalmas és szerteágazó szakirodalmának szerény a magyarországi recepciója és kontextusában különösen üdvözlendő, hogy a kortárs történetírás e kétkötetes klasszikusa legalább az Orna Kenan által lerövidített változatában immár magyar fordításban is olvasható. E monumentális mű megközelítésmódját (a holokauszt integrált története), narratív technikáit (egyidejűségek és léptékváltások) és ambícióit (az értetlenség, sőt kifejezetten a döbbenet fenntartása) tekintve is jelentős újdonságokat hordoz. Megítélésem szerint eközben középutas értelmezői ajánlattal szolgál.

A náci Németország és a zsidók, 1933-1945 tizenöt fejezete kronologikusan halad a náci diktatúra fokozatos kiépülésétől a holokauszt legutolsó fázisának bemutatásáig. Fejezetei egyrészt megfestik a náci „zsidópolitika” végül csaknem összeurópai népirtásba torkolló radikalizálódásának panorámáját, akárcsak helyi variációit. A zsidóüldözés eltérő formáinak és fázisainak (többek között állami diszkrimináció, átfogó jogfosztás, fajvédelem, gazdasági „árjásítás”, mindennapi diszkrimináció, nyíltszíni erőszak, emigrációba kényszerítés, gettósítás, kitelepítés, táborba kényszerítés, rabszolgamunka) precíz bemutatásán túl Friedländer elemzi a megsemmisítés folyamatát és különböző módszereit is (mint golyó általi kivégzések, halálra dolgoztatás és éheztetés, haláltáborok üzemeltetése).

A monográfia egyik legjelentősebb és visszatérően méltatott újdonsága, hogy korántsem csak az elkövetőkre és a népirtás mechanizmusaira fókuszál: Friedländer a holokauszt integrált történetét kínálja. Elsősorban kortárs naplók és levelek bevonásával sikerül megszólaltatnia számos üldözött és végül többségükben meggyilkolt európai zsidó egyéni hangját is. A könyv lapjain világhíres naplóírók, mint Victor Klemperer, Mihail Sebastian vagy Anne Frank gondolatai éppúgy szerepelnek, mint sok korábban kevéssé ismert üldözött egyéni meglátásai. Ezáltal a mű a népirtás gépezetének bemutatásán túl a módfelett heterogén európai zsidóság eltérő reakciót, mélyülő félelmeit és egyre kétségbeesettebbé váló reménykedését is képes közvetíteni.

A mű rendkívüli hatása részben épp a színterek és léptékek közötti ugrások mesteri kivitelezéséből ered: Friedländer a holokauszt panorámáját oly módon festi meg, hogy közben elementáris erejű mikroszíntű adalékok sokaságával is szolgál. A Soá friedländeri panorámája egyúttal az áldozatok (szükségszerűen roppant szelektív) tablója is. A náci Németország és a zsidók, 1933-1945 a kronológia konvencionális történetírói elve mellett modern irodalmi és filmes technikákat is alkalmaz, e technikák teszik ugyanis lehetővé a példátlan zsidóellenes népirtás elkövető és áldozati történeteinek szimultán bemutatását.

A népirtás folyamatával fokozatosan szembesülő zsidók döbbenetének folyamatos érzékeltetésével a szerző szándékosan ellehetetleníti a történetírás domesztikáló hatását – miközben könyve lapjain nem hagyja tobzódni a legbrutálisabb erőszak képeit. A náci Németország és a zsidók, 1933-1945 visszafogott tónusával és szakszerű érvelésével együtt is megrázó erejű: az áldozatok értetlenségének rendszeres idézése által Friedländernek valóban sikerül meggátolnia az értelemadás inadekvát processzusát, akárcsak a megtörténtekbe való immorális belenyugvást. A szerző e hatást úgy képes kiváltani, hogy elbeszélése kifejezetten széles körben befogadható – miközben szakmailag magas színvonalú és több szempontból határozottan újszerű.

A náci Németország és a zsidók, 1933-1945 eredeti, integrált megközelítésmódja és rendkívül hatásosan megformált, számos színteret és léptéket átfogó, megdöbbentő elbeszélése megítélésem szerint nem szolgál igazán újszerű értelmezői ajánlattal. Friedländer számos megközelítésmódra hivatkozik és rengeteg kutatási eredményt hasznosít, de eközben szinte csak elvétve óhajt pályatársainak eltérő állításaival nyíltan polemizálni. Nácizmussal és a holokauszttal kapcsolatos számos állásfoglalása pedig leginkább középutasnak nevezhető. Könyve lapjain kiegyensúlyozva olvashatunk intenciókról és struktúrákról, tervekről és döntésekről, ideológiai és gazdasági meghatározottságokról.

Friedländer részletesen tárgyalja a kor antiszemitizmusának náci és nem-náci megjelenési formáit. Számos példával illusztrálja, hogy a náci diszkriminatív gyakorlatok már a népirtást megelőző években is megdöbbentően sokrétűek és szadizmusba hajlóan invenciózusak voltak. A nem-náci antiszemitizmus tárgyalásakor pedig különösen részletesen foglalkozik a keresztény egyházak ugyancsak problematikus korszakbeli szerepével. A könyv egyik legfőbb tézise is a nácik ún. megváltó antiszemitizmusára vonatkozik. Friedländer e tézise az ideológia és az intenciók primátusát posztulálja. Az elbeszélés azonban kiemeli, hogy a zsidók megsemmisítésének programja csak fokozatosan alakult ki, az 1930-as évek végén még elűzésük volt napirenden és a végső döntés meghozatalára 1941-ben került sor: Friedländer egymás mellé helyez ún. intencionalista és ún. funkcionalista érveket. Másképp kifejezve, Friedländer elbeszélése nemcsak a holokauszt történetének narratív szintézise, de az eltérő történettudományos értelmezések némileg hibrid szintézisét is kínálja.

Közép-kelet-európai olvasóként leginkább régiónk kollaboráns államainak meglehetősen kurta elemzése miatt maradhat némi hiányérzetünk. Bár Friedländer összeurópai panorámát fest, részletesebben és mélyebben elemzi Franciaországot vagy például Hollandiát, mint Magyarországot vagy Romániát. Műve ugyan visszatérőn illusztrálja, hogy a holokauszt elkövetőinek köre nem szűkíthető a német nácikra, térségünk államainak ún. zsidópolitikája, a helyi elkövetők cselekedetei a holokauszt helyi áldozatainak számához képest csak viszonylag kevés figyelemben részesülnek: az 1944-45-ös magyar holokauszt e lerövidített szövegváltozat legutolsó fejezetében szerepel és ott is mindössze néhány említés erejéig.

Saul Friedländer, A náci Németország és a zsidók, 1933-1945. Múlt és Jövő, Budapest, 2013. 356 oldal. 5200 Ft.