A pápai zsidók első száz éve

Jakab Réka: Bérlőből polgár

Pápa város zsidó közösségének társadalom és gazdaságtörténete, 1748-1848. L’Harmattan, 2014, 324 oldal, 3990 Ft

Még a tavalyi év december 16-án, az ELTE Történettudományi Intézete könyvtárában egy hiánypótló mű bemutatóján lehettünk jelen. A szerző, Jakab Réka levéltáros, a Veszprém Megyei Levéltár munkatársa a pápai zsidóság első 100 évét dolgozta fel, a betelepüléstől 1848-ig. Műfaját tekintve a könyv – ahogy maga a szerző meghatározta – egyszerre lokális társadalmi monográfia és mikrotörténeti munka.

A mű elolvasása után hozzátenném: egyben igen alapos és részletes strukturális elemzése a Pápán formálódó zsidó közösség első 100 évének.

A könyv két részre osztható. Miután a szerző felvázolja a zsidóság társadalmi és gazdasági hátterét és lehetőségeit a korabeli magyar viszonyok között, az első, mintegy 120 oldalon részletes elemzését adja a Pápa mezővárosban megtelepedő zsidók jogállásának, gazdasági és társadalmi körülményeinek, a kialakuló közösség (mely ekkor még nem csak vallási státuszt jelent) intézményi és pénzügyi rendszerének.  Szól a földesúrral kötött szerződésről, az elöljárók és rabbik választásáról, a zsinagóga, iskola és egyesületek kialakulásáról és működéséről. A helyi zsidóságnak a városi kereskedelemben és iparban betöltött szerepéről. Mindehhez igen alaposan tanulmányozta és elemezte a fellehető levéltára forrásokat.

Külön fejezetben tárgyalja a könyv Löw Lipót rabbivá választását 1846-ban. A neológia úttörője két évig töltötte be ezt a tisztséget.

A könyv második része is egy forrásanyag, Pápa város 1848 évi zsidóösszeírásának elemzésére épül. A 206-249 oldalon ennek az összeírásnak a különböző aspektusokból való, igényes feldolgozása olvasható. Az okot a szerző maga így fogalmazta meg: „az összeírásra úgy tekintettem, mint a tárgyalt korszakot lezáró időmetszetre, melyben összesűrítve tárulnak elénk mindazok az aspektusok, melyeket a többi fejezetben, tematikus bontásban, egy folyamat részeként vizsgáltam… Arra keresem a választ, milyen folyamatok vezettek a rendi korszak végén készült összeírásból elénk táruló, városi zsidó társadalom jellemzőinek kialakulásához”.

Az elemzést olvasva komoly, átfogó képet kaphatunk az 1848-ban Pápán élő és tevékenykedő zsidóság szociológiai szerkezetéről, társadalmi és gazdasági viszonyairól.  A kötet végén található egy térkép a zsidó háztulajdonokról, valamint egy CD-Rom, rajta az összeírás eredeti fotói és annak táblázatos átirata mai betűkkel, az olvasás megkönnyítésére. Ezt minden zsidóságtörténettel, hely- és családtörténettel foglalkozó kutató haszonnal forgathatja. Végül 15 oldalon a könyv angol nyelvű kivonata is olvasható.

 

Bürg Judit