A Heves megyei zsidóság emlékének őrzője

Tiszafüreden, egyszerű, vallásos zsidó családban nevelkedett. Itt volt 37 évig könyvtáros, ebből kilenc évig igazgató. Munka mellett szerzett három diplomát és doktori címet.

Okleveles könyvtáros, népművelő, történelemtanár, az OR-ZSE Liturgia Tanszék – egyetemi adjunktusa, az OR-ZSE Egyetemi Könyvtár könyvtárosa, 2014-2016 között megbízott igazgatója. „A Heves megyei zsidóság története” PhD disszertációját a Debreceni Egyetemen védte meg 2001-ben. Történész, családfakutató. Nyugdíjas, 2010-ben a MAZSIHISZ „Díj a társadalmi béke elősegítéséért” elismerését kapta. 2012 óta Budapesten él. Két fia informatikus, négy unokája van.

Akivel beszélgetek:

Dr. Szegő Ágnes

Mi történt a családjával a Soá idején?

Mindkét ágon a családunk vesztesége óriási, mintegy száz fő. Édesanyám és a csodálatos nagynéném Auschwitzból Brémába kerültek, ott romot takarítottak, majd Bergen-Belsenben szabadultak fel, két nap múlva tífuszosok lettek, majd a Svéd Vöröskereszt révén Svédországba kerültek rehabilitációra és csak 1946 végén jöttek vissza. Szerencsére a nagynéném házában zsidók laktak, amit visszaadtak, sőt még a bútoraikat is sikerült visszaszerezni a visszatért zsidó férfiak segítségével. Anyám kis háza is megmaradt. Apáméknak nem volt saját lakásuk Debrecenben.

Milyen volt egy zsidó család élete Tiszafüreden az ’50-es, ’60-as években?

Sikerült megtartani a kóser háztartásunkat. Minden zsidó ünnepet megtartottunk otthon, emlékezetesek a péntek esték, a szombatok, a széder esték, a purimi slachmónesz. Hetente jött a nyíregyházi sakter, később a debreceni Deutsch Sándor, Jidu (Deutsch Róbert rabbi) édesapja.  Zsidó közösségi életként az őszi ünnepeket tudtuk megtartani. Előbb a zsinagógában, aztán amikor azt eladták, egy kis imaházban, ami később összedőlt. Végül nálunk jött össze a közösség. Amúgy a férfiak összeültek ultizni, keresztényekkel közösen is, anyámék pedig összejártak a zsidó barátnőikkel. Telente, szombat délutánokon főtt kukoricát eszegettünk. Én negyvenegy éve, 1982-ben, kezdtem el a zsidó helytörténeti kutatásaimat, feldolgoztam a zsidó és a polgári anyakönyveket, mintegy 3600 személy adatait gyűjtöttem össze, és minden más elérhető adatot.

Varsótól Debrecenig és tovább. Hány előadást tartott eddig?

Sokat, de számot nem tudok mondani. Önmagam adminisztrálása soha nem volt az erősségem.  Az első előadásomat 1987-ben tartottam a 110 évvel korábban alakult Tiszafüredi Múzeum- és Könyvtáregylet történetéről, amit még felolvastam. Aztán rájöttem, hogy sokkal jobban megragadja az embereket, ha papír nélkül beszélek, azóta mindent szabadon adok elő. Egyik legsikeresebb előadásomat 1999-ben tartottam a szolnoki nagy, Baumhorn  Lipót által épített zsinagóga100 éves évfordulója alkalmából. Különös volt számomra, hogy jóval kevesebb forrásanyagot találtam, mint a hevesi zsidóságról. Aztán rájöttem, hogy a megyei levéltáros, aki szerkesztette a harmincas években kiadott megyei monográfiát, pogromlovagként benne volt a ’19-es fehérterrorban. Nyilván sok mindent eltüntetett.

Varsói előadásom alkalmával többször együtt vacsoráztam Arnold Schönberg unokájával, Randol Schönberggel, aki családfa kutató és jogászként szakterülete a nácik által elrabolt zsidó műkincsek visszaszerzése. Őt  személyesíti meg a Hölgy aranyban című filmben Ryan Reynolds, mint akinek sikerült visszaszereznie a tulajdonos család számára az osztrák államtól  öt Klimt festményt, és azóta is sikeresen eljárt számos hasonló ügyben. Amúgy a Heves megyei zsidóságról szólt az előadás, angolul.

Kutatásai, könyvei nyomán kérdezem a tiszafüredi- egri és gyöngyösi zsidó egyletekről, társadalmi szervezetekről.

Az alapok: a Chevra, a nőegylet mindenütt megvoltak. Aztán voltak a jótékonysági egyletek, például Egerben kilenc, Gyöngyösön pedig tizenegy. Ezek sokszor nemcsak zsidókat támogattak, hanem más rászorulókat is, például Egerben a két világháború között népkonyhát tartottak fenn, amit valláskülönbség nélkül igénybe vehettek a szegények.

Kik voltak e városok modernizációjában legkiemelkedőbb helyi zsidók?

Legnagyobb szerepük mindenütt a kereskedelemben volt. Bankjaik és vállalataik révén Egerben az egyéb gazdasági-pénzügyi szervezetekben is. Gyöngyösön  volt egy zsidó alpolgármester is, Dudás (Deutsch) Adolf.

Már a kiegyezés előtt is, de utána, a megnyíló lehetőségeiket jól kihasználták a módosabb zsidók. Tiszafüreden a Blau-Weisz család ősei tekintélyes kereskedők voltak. Mintegy 356 leszármazottjukat ismerjük. Vannak közöttük rabbik, tudósok, egyikük állítólag a XIX. században a portugál szefárd zsidó közösség vezetője volt. Blau Jakab az 1848-as szabadságharc előtt házaló volt, aztán a borkereskedelem révén meggazdagodott, földbirtoka meghaladta az ezeregyszáz holdat és bekerült a megyei önkormányzatba. A veje, Weisz Gáspár az országos ortodox szövetség alelnöke volt. 1906-ban publikált egy kis könyvet a vallás és az ortodoxia fontosságáról, ugyanakkor nagyon pártolta a haladást. Az 1910-es évek elején előterjesztett egy tervezetet a mezőgazdasági minisztérium számára, hogy adjanak a mezőgazdasági cselédeknek nyugdíjat. Neki négyszázötven hold birtoka volt, élete végéig ezen gazdálkodott. Leszármazottjai Izraelben élnek. Blau Jakab dédunokája Joshua Blau az Izraeli Héber  Nyelvi Akadémia  elnöke volt. A család tagjai között akadt aviatika kutató, a Pasteur Intézet kutatója és még sok kiválóság. 

 

Egerben mekkora volt a zsidóság szerepe az ipar fejlődésében?

Schwarcz Istvánnak, az első egri zsidónak mintegy 20 embert foglalkoztató bőr-kikészítő manufaktúrája volt. (Az ő ükunokája Székely Gábor, Budapest volt főpolgármester helyettese.)  Schwartz István építette az első gőzmalmot a megyében. Küldött volt az 1868-69-es nevezetes zsidó kongresszuson, kortesbeszédét a MILEV-ben őrzik. Rokonai építették az első gőzmalmot Tiszafüreden, mellé gőzfürdőt, majd téglagyárat. Gyöngyösön is működött egy bőr-kikészítő üzem, amit Braun Mózes alapított, aki Schwarcz István násza volt, gyermekeik, Schwarcz Vilmos és Braun Betty kötöttek házasságot. Így működött ez annak idején. A másik legjelentősebb egri zsidó család, a Kánitz család volt, Kánitz Lipót 1849-ben telepedett le Egerben, ahol fűszerkereskedést nyitott. 1870-ben fűszer és gyarmatárú nagykereskedelmi céget, majd az ország egyik legjelentősebb keményítőgyárát alapította meg. Fiai később betársultak a cégbe, a legnevesebb, az 1856-ban született Dezső pénzintézeti elnökigazgató, társtulajdonosa lett apja cégének, majd megalapította  az Agrár Takarékpénztár részvénytársaságot, melyet  a vidék egyik legnagyobb kereskedelmi hitelintézetévé fejlesztett. 13 kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági vállalatot létesített Egerben és Heves megyében, 1918-ban azt javasolta Egernek, hogy forduljon az idegenforgalom felé.

Részt vett a megye és város kulturális és jótékonysági mozgalmaiban is. Érdemeiért a királytól 1910-ben nagyecséri előnévvel magyar nemességet kapott. Haláláig a status quo hitközség elnöke volt, kezdeményezésére épült Egerben 1913-ban a hitközség díszes és monumentális temploma, a régi templomot pedig  a város zsidóságának kulturális és társadalmi központjává tette.

Eger borászatában is volt szerepe a helyi zsidóságnak?

A Kanitz család borászkodott is, sok díjat  nyertek a boraikkal itthon és külföldön.  Amikor az 1880-as filoxéra vész kipusztította a szőlőket, ők és még jó néhány megyei zsidó szőlő tulajdonos járt az élen a szőlőbirtokok újratelepítésében, megtanították a termelőket az új fajták termesztésre. Említem még  Dancz Pált,  aki beleszületett a  borászatba. Nagyapja borral foglalkozott,  apja is, de apját meggyilkolták a holokausztban. Pál túlélte, hazajött és megpróbálta újjáépíteni a családi borvállalkozást, ami 1948-ra nagyjából be is indult. Ekkor behívták a Földművelődési minisztériumba, és az illetékes elvtárs, aki ismerte az édesapját felkérte, hogy szervezze meg Heves megyében az állami borgazdaságot. Alig ért haza, már jöttek, hogy államosítják a családi borászatát. Felmutatta a megbízását aztán öt megyéből begyűjtve a szőlőtermést beindította a feldolgozást. Dancz Pál  az Egervin vezérigazgatójaként  ment nyugdíjba, több évtizedes munkásságát Eger város díszpolgári címmel ismerte el. Ő indította el elsőként a  széles-soros szőlőtelepítést. Ez lett az alapja később a korszerű magasművelés megvalósításának az egész országban.

Beszélhetünk további helyi hírességekről?

Egerben született Bródy Sándor író, Reményi Ede világhírű hegedűművész a gyerekkorát Egerben töltötte és az egri érsek taníttatta. Az ő koncertjén jelent meg először a nyilvánosság előtt a japán császárné. Gyöngyöshalmajon született Bálint György (Bálint gazda), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, Eger szülöttje Ziffer Sándor festőművész,  aki együtt alkotott Czóbel Bélával, Párizsban volt műterme és megjárta a náci munkatáborokat. Az egykori egri ortodox zsinagóga ma az ő nevét viselő művészeti galéria. Egerben született, itt töltötte gyerekkorát Illés György, a  világhírű operatőr, itt élt a  Cserépfalvi család. Cserépfalvi Imre, (Deutsch Imre) könyvkiadói indíttatása egri rokonától ered. A Cserépfalvi Könyvkiadó szerzői közé tartozott  Kassák Lajos, Radnóti Miklós, József Attila.  Kiadta Solohov Csendes Don című  regényét, melynek negyedik kötete 1941-ben, a cenzúrát kijátszva jelent meg. Cserépfalvi Imre egyik testvére Cserépfalvi Miklós fogorvosként feltalálta a fog implantátumot. Egri Kroó György zenetudós is.  A német megszállást követően családjával együtt gettóba zárták. Szüleit és testvérét Auschwitzba deportálták, ahol életüket vesztették. Ő munkaszolgálatosként élte meg a felszabadulást. Még sorolhatnám a kiemelkedő hevesi-egri zsidó személyiségeket, de talán most elég ennyi.

Beszélhetünk a zsidó iskolákról?

Még azelőtt szeretnék egy családról beszélni, a három városon kívüli, de a megyéhez tartozó kutatásaimból. Heves megye legnagyobb súlyú zsidó családja a Hatvany-Deutsch család volt. Világszínvonalra fejlesztették a fővárosi malomipart, bankokat, iparvállalatokat alapítottak, nemesi, majd bárói rangot kaptak, kitértek a zsidóságból, majd visszatértek. Hatvany Lajos kiemelkedő irodalmár, a művészetek  s művészek nagy pártfogója, a Nyugat folyóirat egyik alapítója. Az ő édesapja Hatvany-Deutsch Sándor báró, gyáros, közgazdász, a Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) alapítója és alelnöke, a magyar cukoripar fellendítője. Unokatestvérével, Hatvany Józseffel megvetette alapját a hatalmas hatvani cukorgyárnak. Kiterjedt földbirtoka volt az alapja a mezőgazdasághoz kötődő gyáralapításainak. Ilyen alapítás volt többek között az Erőtakarmánygyár, a Mezőgazdasági és Kereskedelmi Rt., a hatvani Növénynemesítő Rt. és a máig működő „Aranyfácán” márkanevet megteremtő Hatvani Paradicsomkonzerv-gyár. Tevékenységének eredménye még a Fővárosi Sörgyár alapítása és országszerte több gőzmalom létesítése. 1894-től az általa alapított Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesülete elnöke. A Vígszínház alapításában is nagy része volt. Számos jótékonysági akció is fűződik nevéhez, így a Zsidó Kórház női osztályának és a nagyapja által létrehozott aradi árvaháznak a kibővítése, valamint gyermekmenhely és sínylők-háza alapítás a birtokán. A hatvani, ma már nem létező zsidó templomot az ő támogatásával tudták felépíteni.  Itt jött létre a megyében az egyedüli neológ zsidó hitközség. Hatvany-Deutsch Sándor közgazdasági cikkein kívül, melyek főképp a Pester Lloydban jelentek meg, Cukoriparunk címmel nagyobb közgazdasági tanulmánya jelent meg a Budapesti Szemlében. Érdemeiért I. Ferenc József magyar király főrendiházi tagsággal (1903), magyar nemességgel és bárói méltósággal (1908) tüntette ki. Ma már furcsa, de földbirtokosként a család a hatvani katolikus templom kegyura volt…

Micsoda teljesítmény!

Akkor most áttérek a hevesi zsidó iskolákra. Legkorábban, 1839-ben Gyöngyösön alakult zsidó iskola, Egerben és Hevesen az 1850-es évek közepén, ahol rögtön magyar nyelven is folyt a tanítás. Oktattak természetesen héber és német nyelvet, vallási ismereteket is és az alapot képző közismereti tárgyakat, írás, olvasás, számtan, stb. Tiszafüreden később, 1876-ban indult a zsidó iskola, de mint másutt, itt is a módosabb családok  magántanítókat alkalmaztak. Neves jesiva volt Verpeléten, Egerben és Tiszafüreden is.

Schreiner Simont, a nevezetes pozsonyi Chatam Szófer unokáját, aki 1880-tól volt az egri ortodox hitközség rabbija, 1944-ben, 94 évesen deportálták. Az ő fia, Mózes és rabbi unokája, Jochanan 1950-ben alijázott és utóbbi Jeruzsálemben létrehozott egy Eger nevű jesivát, ami ma is működik. Jochanan leszármazottai és hívei nemrég látogatták meg az egri volt ortodox zsinagógát, majd találkoztak Ternyák Csaba érsekkel és Mirkóczki Ádám polgármesterrel is.

Héberül, jiddisül, németül beszéltek a hevesi zsidók? 

A jiddisnek nem igazán találtam nyomát. A német nyelvet használták. Az 1840-1850-től vezetett anyakönyvek szerint az itt élt zsidók többsége már Magyarországon született.

Beszéljünk az ortodox, a neológ és a status quo közösségekről!

Tiszafüreden csak ortodox zsidó közösség volt, még a háború után is. Gyöngyösön és Egerben a legnagyobb zsidó közösség a status quo-hoz tartozott, de volt ortodox közösség is. Az egyetlen neológ közösség a hatvani volt, a kisebb településeken mindenütt ortodox közösség működött. A Chevra egyesület mindenütt közös volt. A temetőkben például Gyöngyösön külön részen vannak az ortodox és a status quo sírok. Egerben nem láttam ilyen elkülönülést. Gyöngyösön és Egerben  külön-külön építettek egy-egy templomot. Mindkét helyen felépült egy-egy Baumhorn Lipót tervezte csodálatos, nagy zsinagóga. Sajnos az egrit  már a hatvanas években lebontották, a harmadik egri, az ortodox zsinagóga ma művészeti galéria, a legrégebbi pedig üresen áll. Egerben az iskola megmaradt, ma óvoda. Gyöngyösön megmaradt a három zsinagóga. Tiszafüreden a reformkori klasszicista zsinagóga nincs már meg, de a maga idejében ez kicsinek is bizonyult, úgyhogy építettek egy nagyobb, szecessziós templomot, amit a hatvanas években átépítettek. Eltűnt minden vallási jellege, szocreál stílusú épület lett belőle. A tetőn lévő kőtáblákat – hogy ne törjenek össze – egy nagy földkupacra döntötték és ma a zsidó temetőben vannak. Mikve mindhárom helyen volt, Egerben kettő is, de sehol nem maradtak meg. Gyöngyösön az egyik zsinagógában TV stúdió van, a nagy zsinagóga pedig üresen áll. Számos zsinagógát lebontottak a megyében, kép is csak néhányról maradt fenn – így pl. a hevesi, a hatvani, és a recski templomokról. A poroszló kis zsinagóga épületében most pékség működik.

Maradtak-e írásos dokumentumok helyben?

Gyöngyösön maradtak meg leginkább, ezek nemrég bekerültek a MILEV-be. A Hungarica.hu internetes adatbázisban megtalálhatóak, akárcsak az egri hitközség fennmaradt dokumentumai).

Hányan jöttek vissza a deportálásból? Visszakaptak valamit is?

Nagyon kevesen, Egerbe és Gyöngyösön is kb. kétszázan. Sok túlélő ment külföldre, vagy nagyobb magyar városokba. Viszont a kisebb települések túlélői közül többen behúzódtak a nagyobb vidéki városokba. Tiszafüreden annak idején hetven embert tudtunk összeszámolni, mára én maradtam az utolsó zsidó. Az egykori zsidó tulajdonok sorsa még  kutatásra vár.

Napjainkban hol vannak helyi zsidó közösségek?

Gyöngyösön és Szolnokon – idetartozik Tiszafüred is. Szolnokon van egy zsinagóga és egy kis imaház. A hitközségi elnökök próbálják életben tartani a kis zsidó közösségeket, nem kis erőfeszítések árán.

Mit tanácsolna kezdő családkutatóknak?

Amennyiben valaki bizonytalan, csak családi elbeszélésekből hallott a zsidó származásról, először érdemes DNS tesztet készíttetni. Ennek ára ma már elérhető. Utána érdemes megkeresni minden dokumentumot, anyakönyvi kivonatot, kikérdezni a még élő idősebb családtagokat is. Hasznos megismerni kiindulásképpen a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) honlapját. (macse.hu) A belépők használni tudják az amerikai mormonok fantasztikus adatbázisát. A familysearch.org magyarul olvasható, ingyen beregisztrálható oldal. Nagy adatbázisa van  Magyarországról a Jewishgen  angol nyelvű oldalnak, ahol névre, településre és időpontra lehet keresni. Van nagy temetői adatbázisuk, ahova én is beadtam a tiszafüredi temető dokumentációmat, fotókkal együtt.  Családfa építő oldalak a MyHeritage és a Geni. Utóbbin épül egy zsidó világcsaládfa, amihez lehet csatlakozni. További segítség a Zsidó Múlt -> Családkutatás facebook csoport, aminek az egyik adminja vagyok. Tagjaink nagyon együttműködőek és segítőkészek, vannak például, akik a héber sírkőfeliratokat is lefordítják. Mi a barátaimmal nemrég beindítottuk az angol nyelvű csoportunkat Hungarián Jewish genealogy néven.

Beszélhetünk a Tiszafüredi Menóra Nyílt Alapítványról?

Úgy kezdődött, hogy egy korábbi tiszafüredi civil szervezetünk, a Füredi Kaszinó 1994-ben a Soros Alapítványtól nyert 200 ezer forintot, hogy készítsünk dokumentumfilmet a tiszafüredi zsidóságról.  Dr. Vadász István muzeológus, Szabó János operatőr és Percze István újságíró barátaim voltak az alkotótársaim. A youtube megosztón látható a 2×25 perces film, a címe: „Megszakadhat-e a szív?” Aztán dr. Lebovits Imre holokauszt túlélő barátom, aki Tiszafüreden született, a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának nyugalmazott főigazgatója kezdeményezte, hogy csináljunk egy alapítványt a helyi zsidó temető rendbetételére. 1995-ben létrehoztuk a Menóra Alapítványt, aminek a kezdetektől én vagyok az elnöke. Célunk Tiszafüred és környéke zsidó szellemi és tárgyi emlékeinek megőrzése, ápolása. A széles társadalmi összefogással, nem kis részben a MAZSIHISZ és a MAZSÖK anyagi támogatásával  megújult temető avatása 2000-ben volt, ahol Mécs Imre mondott emlékbeszédet. 2004-ben nyertük anyagi támogatást egy nagy rendezvényre. Három helyszínen mintegy háromszázötvenen voltak. A Kiss Pál múzeumban volt egy kiállítás, benne  Jill Culiner  kanadai  fotóművész,  író  szöveges képkiállítása Elenyészett Emlék címmel, amely az eltűnt európai és magyarországi zsidó közösségekről szólt. Ezt aztán Egerben is sikerült kiállítanunk.  2017-ben alapítványunk kibővítette a tevékenységét a zsidó családfakutatás segítésével. Van egy honlapunk: timena.hu.

Hogyan sikerül rendbe hozni a zsidó temetőt Tiszafüreden?

1995 és 2000 között széleskörű társadalmi, Mazsihisz, Mazsök és önkormányzati segítséggel, a leszármazottak támogatásával. Tízezer forinttal indultunk és a végére mintegy húszmillióba került a rekonstrukció. Új kerítés, sírok rendbetétele, a ravatalozó felújítása, mártír emlékhely létrehozatala, két nevesebb rabbink sírja fölött a kősátor (óhel) megújítása. Sajnos ez egy végtelen történet. A helyi önkormányzat, mindenkori városvezetés is sokat segített/segít.

Úgy tudom a temető rendbetételében közreműködött az Élet Menete Alapítvány is.

Igen. Az Életmenete vezetőjének, Gordon Gábornak vannak tiszafüredi gyökerei. Gábor is látta a temető állapotát és elhatározta, hogy lejönnek önkéntesekkel és segítenek a temető rendbetételében. Most gyűjtünk egyébként a ravatalozó további felújítására. Gábor egyeztette a munkát a város polgármesterével, aki személyesen is részt vett a munkában. Sokan voltunk. Füvet nyírtunk, kerítést festettünk, ott dolgozott velünk a helyi sírköves is, Füge István is, aki korábban is sokat segített nekünk, szóval sok mindent csináltunk.

Hogyan dokumentálták a tiszafüredi zsidó temetőt?

Végigfotóztam az összes sírt. A neveket és az évszámokat el tudtam olvasni, az egyéb feliratok fordításában egy magyar és egy Ausztráliában élő leszármazott segített, így a legtöbb sírt be tudtuk azonosítani. Az anyagot átadtam a Jewishgen oldalnak is. Most próbáltam a  BillionGraves  oldalra, a világ legnagyobb kereshető GPS-temetői adatainak forrására is feltenni, de nem sikerült. Talán lesz majd, aki ebben segít.

Tiszafüred Zsidó Kultúra Napjai rendezvényekről kérdezem.

2006-ban keresett meg a helyi művelődési ház munkatársa, ma már igazgatója, Zám Lajosné Ildikó a kezdeményezéssel, hogy ne csak gyászoljunk. Városi pályázatokkal és  Mazsök támogatásokkal, rabbik közreműködésével  rendeztünk aztán a zsidósággal kapcsolatos előadásokat általában valamilyen zenei programmal együtt. 2006-tól 2019-ig minden évben, aminek a Covid járvány vetett véget. A legnagyobb sikerük a   Klezmer zenekaroknak volt. Szép kántorkoncertet is rendeztünk és mindig volt zsidó tárgyú kiállítás. A programok többnyire ingyenesek voltak, a zsidó sütemény kóstoló is. 2010-ben volt egy ingyenes zsidó vacsora a MAZSIHISZ segítségével. Pestről, a Laky zsidó konyhából hoztak le kétszáz adag ételt. Húsleves maceszgombóccal és sólet volt a menü.

A Hevesmemorial weboldalról és Randolph L. Braham professzorral való kapcsolatáról kérdezném.

Úgy emlékszem 1998-ban találtam rá az általa vezetett alapítványra és  ösztöndíj lehetőségre. Kétszer is tudtam pályázni náluk a Heves megyei zsidóság történetének megírásával. Az első változat 1944-ig követte nyomon a hevesi zsidóság történetét. Ennek kibővítéséből lett a doktori disszertációm. 2001-ben adtuk ki  könyvben a MAZSÖK segítségével, Braham professzor írta az előszót. Továbbá a Gyöngyösi zsidóság történetét feldolgozó tanulmányomat is a Braham vezette alapítvány finanszírozta. Mivel minden könyvem elfogyott, ezért gondoltam, hogy a Heves zsidóságáról készítek egy weboldalt, amiben az eredeti szöveg lektorálásával, bővítésével a barátnőim, Csiszár Ágnes és Fülöp Ágnes nagyon sokat segítettek. A másik weboldalunk pedig a Heves holokauszt. (hevesmemorial.hu; hevesholokauszt.hu)

Az első weboldalon olvasható „A Heves megyei zsidóság története a XVIII. századtól a holocaustig” című tanulmányom. Utóbbi előzménye, hogy 2000-ben megkeresett Braham professzor úr, hogy legyen egy magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédia. Elmondta, hogy az ötlet a Heves megyei disszertációmról jutott eszébe és ezt nagyon megtisztelőnek éreztem. A Heves megyei részt én is írtam. Ebből készült a hevesholokauszt.hu weboldal.   Csiszár Ágnes fantasztikusan kiegészítette adatokkal, névsorokkal, minden településről. Erre az évre pedig szintén a Mazsöktől kaptunk támogatást az egermemorial.hu oldal elkészítésére, ami lassan el is készül. Rengeteg fényképet kaptam családoktól, a Bródy Sándor Megyei Könyvtártól, az Országos Széchenyi Könyvtártól, a Néprajzi Múzeumtól ingyen. A My Heritage-nak van egy fantasztikus fotójavító és -színező programja, amivel csodálatos képeket lehetett létrehozni a zsinagógákról, családokról. Nagyon szép lett például az „Egri óvodások a szabadban” képünk. A képen látható valamennyi gyerek egyébként a holokauszt áldozatává vált, de színesben látni őket még szívszorítóbb.

Mi az a kehilalinks projekt?

A munkatársaimmal  angol nyelvű honlapokat készítettünk Eger, Gyöngyös és Tiszafüred zsidó lakosainak emlékére. Ezek ingyenesen megnézhető oldalak

Jelenleg min dolgozik és beszélne a terveiről?

Az OR-ZSE Egyetemi Könyvtárában  félállásban feldolgozó könyvtárosként dolgozom, ezen kívül sok embernek segítek a családfakutatásban.

 

Köszönöm a beszélgetést!