A “budapesti angyal”

Írta: Dr. Kölcsei Tamás - Rovat: Történelem

Egy bátor spanyol diplomatára emlékezve

angel sanz_briz

A VI. kerületben az Andrássy út szomszédságában, az Eötvös utcában lévő Spanyol Nagykövetség épületén a járókelők szinte alig veszik részre az Ángel Sanz Briz diplomatára emlékező táblát. A szemben lévő oldalon egy rövid időre megnyitott, szerény kivitelű kiállítás is rá emlékezett. A kiállításnál csak a látogatók száma volt még szerényebb…

Ángel Sanz Briz, a „budapesti angyal” néven ismert spanyol diplomata a második világháború alatt – amelyben Spanyolország hivatalosan semleges maradt – ügyvivőként szolgált Budapesten. 1944-ben, „hivatalosan” Franco kormányától függetlenül, saját elhatározásból segített mintegy 5000 magyar zsidót megmenteni a holokauszttól, azzal, hogy számukra spanyol útlevelet biztosított.

 

Diplomáciai karrierje kezdetén

Sanz Briz jogi tanulmányainak befejezése után 1933-ban felvételt nyert a Diplomáciai Iskolára, amit nem sokkal a spanyol polgárháború kirobbanása előtt végzett el, majd beállt Franco tábornok hadseregébe. A polgárháború után megkapta első beosztását: ügyvivő lett Kairóban.

1942-ben újabb ügyvivői beosztást kapott, ezúttal a budapesti spanyol nagykövetségen.  Diplomáciai munkája 1944 tavaszáig nyugodtan zajlott, mindaddig, amíg  hazánk német megszállása után el nem kezdték a zsidók gettókba zárását és Adolf Eichmann Budapestre nem érkezett, hogy a helyszínen felügyelje a mintegy 750 000 magyar zsidó deportálását.

Emléktábla a spanyol követség falán

Ürügyet keresve és találva

A nácik kegyetlen tervein felháborodott Sanz Briz megszerezte kormánya engedélyét arra, hogy tárgyalásokat folytasson a magyar hatóságokkal, hogy megfelelő dokumentumokkal ellátva védelmet nyújtson a felkutatható, ibériai eredetű, szefárd zsidóknak. Jogi alapként Miguel Primo de Rivera 1925-ben hozott rendeletére hivatkozott, ami valójában már 1931-ben érvényét vesztette. Befolyását és kapcsolatait kihasználva azonban sikerült mintegy 5200 zsidót biztonságba helyeznie. A nagykövetség pénzén épületeket bérelt részükre, melyek a spanyol külképviselet csatolt részeiként diplomáciai védettséget élveztek. A mentéshez saját vagyonát is felhasználta, amivel a legfőbb náci vezetőt vesztegette meg.

A Spanyolország és a zsidók a második világháborúban  c. könyvben e szavakkal ismertette módszerét: „Elértem, hogy a magyar kormány engedélyezze 200 szefárd zsidó Spanyolország általi védelmét. […] Ezt követően a munkám már viszonylag könnyű volt: a számomra engedélyezett 200 egyént 200 családra változtattam, és a 200 családot végtelen számúra többszöröztem; csupán arra kellett figyelni, ne állítsak ki olyan menlevelet vagy útlevelet a zsidók részére, amely 200-nál nagyobb számot visel.” Így az általa megmentett 5200 főből valójában csak mintegy 200 volt szefárd.

1944. november végén, amikor a Vörös Hadsereg megközelítette Budapestet, azt az utasítást kapta, hogy hagyja el állomáshelyét és települjön át Svájcba. Giorgio Perlasca, olasz kereskedő, a spanyol polgárháború francoista veteránja, tiszteletbeli spanyol állampolgár, aki addig is segítette Sanz Brizt zsidómentő akciójában, budapesti spanyol konzulnak adva ki magát, spanyol okmányok felhasználásával folytatta a tevékenységet. Sikerült megakadályoznia a „spanyol” zsidók elszállítását mindaddig, amíg a szovjet csapatok el nem foglalták Pestet és fel nem szabadították a gettókat.

Sanz Briz Budapesti embermentő tevékenységéről 2011-ben játékfilm készült magyar résztvevőkkel “Budapesti angyal” címmel (El ángel de Budapest).

Kiállítás Sanz Briz tevékenységéről

Kiállítás Sanz Briz tevékenységéről a Terézvárosi kulturális központban

Elismerések

Hazánkból elkerülve folytatta diplomáciai karrierjét. További állomáshelyei: San Francisco és Washington, Lima, Bern, Bayonne, Guatemala, Hága, Brüsszel, majd 1973-ban Peking, ahol ő volt Spanyolország első nagykövete. 1976-ban Rómába küldték, hogy hazáját a Szentszék mellett képviselje. Ott halt meg 1980. június 11-én.

1966-ban, az izraeli Jad Vasem intézet elismerte Sanz Briz zsidómentő tevékenységét. Megkapta Izrael Állam kitüntetését, a Világ Igaza címet, neve felkerült a holokauszt hőseinek emlékművére. Hazájában való nagy elismertségét jól jelzi, hogy ő volt az első spanyol diplomata, aki spanyol postabélyegen szerepelt. Szülőhelyén, Zaragozában emlékművet állítottak és utcát neveztek el róla.

1994-ben a magyar kormány posztumusz a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjével tüntette ki. 2008. október 27. óta három emléktábla őrzi emlékét Budapesten: a Spanyol Nagykövetség épületén, a Cervantes Intézet falán, valamint a Szent István park 35. sz. házon, amely a 1944 végén a nemzetközileg védett gettón belül spanyol oltalom alatt állt.

2015-ben, a fővárosi közgyűlés határozata értelmében a Budapest III. ker. Jégtörő utat Ángel Sanz Briz útra nevezték át, melynek Záhony utcai kereszteződésében emlékkövet állítottak.

 

Budapesti kiállítás

Végezetül egy „nem maradandó” emlékezés tanúi lehettek azok, akik Spanyolország budapesti nagykövetsége és a Zsidó Kulturális Fesztivál által rendezett  Ángel Sanz-Briz – a Világ Igaza kiállítás megnyitójára érkeztek  2015. augusztus 28-án, pénteken a  Rumbach Sebestyén utcai zsinagógába.

Pár hétre rá újabb megemlékezés következett: nevezetesen a  Spanyol Nagykövetséggel szemben lévő oldalon a Terézvárosi Kulturális és Közösségi Színtér épületében (Eötvös u.10.) szeptember 30-tól tekinthették meg a látogatók a spanyol diplomata zsidómentő tevékenységével foglalkozó kiállítást. Igaz, kevés volt a látogató, de a gazdag képanyagú, magyar és spanyol szövegű táblák a konzul bátor tevékenységéről, hősies helytállásáról és az akkori vészterhes napokról kiváló áttekintést adtak.  Milyen kár, hogy alig voltak látogatók: ottlétemkor senkit nem láttam a teremben. Még egy szerény vendégkönyvet sem tettek ki a kiállítók. Így nem csoda, hogy a kiállítás pár hét után be is zárt.  Szomorú…

 

 

támogatás

Címkék:Ángel Sanz Briz

[popup][/popup]