Összesen 298 találat (141 - 160) Misna cimkével.
Aki a borra esküszik (hogy tartózkodik tőle), ihat almabort. Aki az olajra, ehet szézámolajat. Aki a mézre, ehet datolya-mézet. Aki az ecetre, ehet szitvánit ecetet. Aki a póréhagymára, ehet a kaplotusból. Aki a (konyhakerti) zöldségre, az ehet a szabadon (vadon) lévő zöldségekből.
Misna, … Tovább »
Ha valaki esküvel kizárta a barátját az általa adott támogatásból, és a kizárt személynek nincs mit ennie, az eskütevő odaadhatja egy harmadik személynek és a barát tőle elfogadhatja.
Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó … Tovább »
(Aki megesküdött, hogy nem fogad el semmit a barátjától) meglátogathatja őt (ha beteg) de állnia kell, nem ülhet le. Gyógyíthatja lelkileg, de nem anyagilag. Nagy kádban vele együtt fürdik, de kis kádban nem. Vele egy ágyban alszik. Rabbi Jehuda azt mondja: csak a meleg napokon, de nem … Tovább »
…nagy dolog a körülmetélés, mert, ha nem lenne, a Szent, neve áldott, nem teremtette volna a világát, mivel: „így szólt az Örökkévaló, szövetségem nélkül nem teremtettem volna az éjjelt és a nappalt, nem hoztam volna az egek és a föld törvényeit.”
Misna, magyarul … Tovább »
Lehet fogadalom fogadalmon belül, de eskü nem lehet eskün belül. Hogyan? Ha például valaki azt mondja: „legyek názir, ha megeszem (ezt a kenyeret),” aztán ismét ezt mondja: „legyek názir, ha megeszem (ezt a kenyeret). ” Annyiszor lesz názir, ahányszor megfogadta.
Misna, magyarul … Tovább »
Rabbi Jehuda azt mondta: „aki azt mondta, hogy Jeruzsálem, az nem tekinthető semmiféle fogadalomnak”.
Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez … Tovább »
Valaki (a férj) a tenger országába utazott és más előállt, és ellátást biztosított a feleségnek. Erről Hánán azt mondta: a pénzét kidobta az ablakon. A főpap fiai másképp vélekedtek, azt mondták: esküdjön meg, és vegye el azt az összeget, amit (a nőre) költött.
Misna, … Tovább »
Ha egy özvegyasszony azt mondja, „nem vagyok hajlandó elhagyni férjem házát” a férj örökösei nem mondhatják neki azt: hogy „menj az apád házába, majd ott gondoskodunk az ellátásodról”, hanem az (elhunyt) férj házában maradhat és ott hozzá méltó ellátásról gondoskodnak.
Misna, … Tovább »
“Az özvegyet (az elhunyt férj) vagyona tartja el, örökösei az árvái, akik a keze munkájából élnek. Nem (az árvái) kötelessége anyjuk temetéséről gondoskodni. Erről ketubájának örökösei kötelesek gondoskodni.”
KETUBOT TRAKTÁTUS (11)
Násim rend
Ketubot … Tovább »
Négy felesége volt és meghalt, az első feleség a másodikkal szemben előnyt élvez, a második a harmadikkal szemben és a harmadik a negyedikkel szemben. Az első esküköteles a másodikkal szemben, a második a harmadikkal szemben a harmadik a negyedikkel szemben, a negyediket eskü nélkül … Tovább »
„Aki a Tórának ellentmondó feltételt szab, kötelezvénye érvénytelen.”
Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez … Tovább »
“A gyümölcs, amely a földön áll (nem szedték le) a férjé, a gyümölcs, amelyet leszedtek, az az asszonyé.”
Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően … Tovább »
A Bölcsek azt mondják: a nőnek akarata ellenére el kell fogadni ezt a személyt, egyetlen kivétel a kiütéses ember, akit a nővel való érintkezés elgyengít. Egyszer Sidonban történt, hogy egy cserzővarga meghalt, akinek a testvére is cserzővarga volt. Erről a Bölcsek azt mesélték … Tovább »
Aki csak úgy férjhez adja a lányát, nem engedheti el ötven zuz (pénznél) kevesebbel. Ha az apa lehetőségei nem engedik, hogy a házasulandó lány ruhát is vigyen magával, ne mondja a vőlegény azt, hogy „ha a házamba viszem, ruháimmal borítom el”, hanem akkor ruházza ki a lányt, … Tovább »
A következő házimunkát végzi a nő a férjének: Őröl, süt, mos, főz, gyerekét szoptatja, megveti az ágyát, gyapjút sző. Ha az asszony hoz egy szolgálólányt,[1] nem kell őrölni, sütni és mosni. Ha kettőt hoz, főzni se kell és szoptatni sem. Ha hármat hoz, nem kell az ágyat megvetni … Tovább »
Leány, akit elcsábítottak, a becsületén (esett folt) és a méltatlanság kárpótlása és a bírság a lány apját illeti, ugyanígy az erőszak okozta fájdalom kárpótlása. Ha az ügy a bíróság elé került az apa életében, a kártérítés az apát illeti. Ha az apa meghalt (a kártérítés) … Tovább »
Aki elcsábít (egy szűzlányt) három dolgot fizet, aki megerőszakol, négyet. A csábító a (lány) tiszteségéért, az „érték” vesztésért fizet, és magát a bírságot fizeti. Az erőszakot elkövető az okozott testi fájdalomért (is) fizet.
Misna, magyarul Ismétlés … Tovább »
Két asszony, akik fogságba estek, az egyik azt mondja: „foglyul estem, de tiszta vagyok”, a másik azt mondja: „foglyul estem, de tiszta vagyok”, nem szavahihetők. De ha egyikük a másikról tanúskodik, szavahihetők.
Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) … Tovább »
“Aki megnősül, és a feleségét nem találja szűznek, a nő ezt mondja: mikor eljegyeztél, erőszakkal tetted, így a „kárt” magadnak okoztad. A férj pedig ezt mondja: nem így van, mert az még akkor történt, mielőtt eljegyeztelek. Tévedés történt amikor elvettelek. Rábán Gámliel … Tovább »
Asszony a férjével a tengeren túlra utaztak, amikor békesség volt köztük és a világban is, majd az asszony visszajött és azt mondja: meghalt a férjem… Rabbi Jehuda szerint az asszony szava nem hiteles, csak akkor, ha sírva jön és a ruháit megszaggatja (a gyász miatt). Azt válaszolták … Tovább »