Valaki (a férj) a tenger országába utazott és más előállt, és ellátást biztosított a feleségnek. Erről Hánán azt mondta: a pénzét kidobta az ablakon. A főpap fiai másképp vélekedtek, azt mondták: esküdjön meg, és vegye el azt az összeget, amit (a nőre) költött.

Misna, … Tovább »

Ha egy özvegyasszony azt mondja, „nem vagyok hajlandó elhagyni férjem házát” a férj örökösei nem mondhatják neki azt: hogy „menj az apád házába, majd ott gondoskodunk az ellátásodról”, hanem az (elhunyt) férj házában maradhat és ott hozzá méltó ellátásról gondoskodnak.

Misna, … Tovább »

“Az özvegyet (az elhunyt férj) vagyona tartja el, örökösei az árvái, akik a keze munkájából élnek. Nem (az árvái) kötelessége anyjuk temetéséről gondoskodni. Erről ketubájának örökösei kötelesek gondoskodni.”

KETUBOT TRAKTÁTUS (11)

 Násim rend

Ketubot … Tovább »

Négy felesége volt és meghalt, az első feleség a másodikkal szemben előnyt élvez, a második a harmadikkal szemben és a harmadik a negyedikkel szemben. Az első esküköteles a másodikkal szemben, a második a harmadikkal szemben a harmadik a negyedikkel szemben, a negyediket eskü nélkül … Tovább »

„Aki a Tórának ellentmondó feltételt szab, kötelezvénye érvénytelen.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez … Tovább »

“A gyümölcs, amely a földön áll (nem szedték le) a férjé, a gyümölcs, amelyet leszedtek, az az asszonyé.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően … Tovább »

A Bölcsek azt mondják: a nőnek akarata ellenére el kell fogadni ezt a személyt, egyetlen kivétel a kiütéses ember, akit a nővel való érintkezés elgyengít. Egyszer Sidonban történt, hogy egy cserzővarga meghalt, akinek a testvére is cserzővarga volt. Erről a Bölcsek azt mesélték … Tovább »

Aki csak úgy férjhez adja a lányát, nem engedheti el ötven zuz (pénznél) kevesebbel. Ha az apa lehetőségei nem engedik, hogy a házasulandó lány ruhát is vigyen magával, ne mondja a vőlegény azt, hogy „ha a házamba viszem, ruháimmal borítom el”, hanem akkor ruházza ki a lányt, … Tovább »

A következő házimunkát végzi a nő a férjének: Őröl, süt, mos, főz, gyerekét szoptatja, megveti az ágyát, gyapjút sző. Ha az asszony hoz egy szolgálólányt,[1] nem kell őrölni, sütni és mosni. Ha kettőt hoz, főzni se kell és szoptatni sem. Ha hármat hoz, nem kell az ágyat megvetni … Tovább »

Leány, akit elcsábítottak, a becsületén (esett folt) és a méltatlanság kárpótlása és a bírság a lány apját illeti, ugyanígy az erőszak okozta fájdalom kárpótlása. Ha az ügy a bíróság elé került az apa életében, a kártérítés az apát illeti. Ha az apa meghalt (a kártérítés) … Tovább »

Aki elcsábít (egy szűzlányt) három dolgot fizet, aki megerőszakol, négyet. A csábító a (lány) tiszteségéért, az „érték” vesztésért fizet, és magát a bírságot fizeti. Az erőszakot elkövető az okozott testi fájdalomért (is) fizet.

Misna, magyarul Ismétlés … Tovább »

Két asszony, akik fogságba estek, az egyik azt mondja: „foglyul estem, de tiszta vagyok”, a másik azt mondja: „foglyul estem, de tiszta vagyok”, nem szavahihetők. De ha egyikük a másikról tanúskodik, szavahihetők.

 Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) … Tovább »

“Aki megnősül, és a feleségét nem találja szűznek, a nő ezt mondja: mikor eljegyeztél, erőszakkal tetted, így a „kárt” magadnak okoztad. A férj pedig ezt mondja: nem így van, mert az még akkor történt, mielőtt eljegyeztelek. Tévedés történt amikor elvettelek. Rábán Gámliel … Tovább »