Megjelent a Szombat októberi száma

Írta: Szombat - 2014-10-07 Rovat: Kiemelt, Szombat magazin

Máramarossziget egykor és ma: Szerdócz Ervin, Szántó T. Gábor. „Progresszív” antiszemitizmus Európában. Egy példa: a Holocaust 70. évfordulója Pécsett, Salamon Maimon, egy modernizálódó zsidó a 18. században, Interjúk: Berkovits György, Pier Marton, Debra Winger.

Gadó János: A „progresszív” antiszemitizmus Európában
Az immáron ciklikusan ismétlődő gázai hadműveletek ugyancsak ciklikusan ismétlődő Izrael- és zsidóellenes agresszióhullámokat váltanak ki Európában. Kialakultak bizonyos érzékelhető mechanizmusok, miközben folyamatos újításnak, „progressziónak” is tanúi vagyunk.

Lázár György: Izrael és Amerika kapcsolata változóban
Yair Lapid, Izrael pénzügyminisztere nemrég kijelentette, hogy Izrael kapcsolata az Egyesült Államokkal „stratégiai kincs”, és azt semmiképpen nem szabad veszélyeztetni. Lapid joggal aggódik, az Obama-adminisztráció kapcsolata, enyhén szólva, feszült a Netanjahu-kormánnyal. Mi történt?

Szerdócz Ervin: A varázs emelvényétől az emelvény varázsáig
Szülővárosom Máramarossziget. „Sziget” – a név önmagában misztikus. Az erdők rengetegében megbújt sziget. Számomra az eszmélés és a mélységek örvényének dichotómiája. A Jeruzsálemi Szentély idején a Főpap ruhájának két misztikus kellékét, az Urimot és a Tumimot a Talmud szintén két szigettel azonosítja. A várost három folyó határolja: a Tisza, az Iza és a Mára teszi szigetté.

Szántó T. Gábor: Máramarosi napló
Utazás előtt Erdélyt megjárt, vagy onnan elszármazott barátokkal, ismerősökkel konzultálunk, így áll össze bédekkerünk. Medvék és martalócok ellen konyhakést helyezek a hidegélelem mellé. Sicher was sicher, hiába röhög a család. Ám amit Erdélyben keresünk, az már nincs, vagy megfoghatatlan. Akárha puszta kézzel sebes folyóba nyúlnánk, s a víz kifolyna ujjaink között. Mégis: belemárthatjuk kezünket.

Goldmann Tamás: „Honnan tudják Pécsett, hogy Mária zsidó volt?” – Szubjektív beszámoló a soá 70-ik évfordulójának pécsi megemlékezéséről
Súlyos vita alakult ki az országban az emlékezetkultúráról, s mi szerettünk volna úgy részt venni ennek pozitív reprezentálásában, hogy közben ne csorbuljon helyi politikai acsarkodással ennek a három napnak a méltósága. A bizottság nagyon fontosnak tartotta, hogy több társadalmi szinten és műfajban mutassuk be azt a veszteséget, amely Pécs városát érte zsidó közösség majdnem teljes kiirtásával.

„Ha látomásod támad, fejtsd meg!” – Berkovits Györggyel beszélget Várnai Pál
Mintegy 1200 oldalas, két kötetből álló V. és Ú. című regényén Berkovits György 18 évig dolgozott. Az első könyv címe Díszcserje (kis)asszony, a másodiké Jelzőművész. A kritikák történelmi, társadalmi, szerelmi, lélektani, család- vagy tudatregényről írtak.

Salomon Maimon: Barátság és rajongás
Salomon ben Josua Maimon (1753-1800), német zsidó filozófus, a zsidó felvilágosodás (Haszkala) jelentős alakja, Kant követője és kritikusa. Német nyelvű önéletrajza, melyből a részlet származik, még nem jelent meg magyarul.

„A szavak idővel változnak” – Pier Marton filmrendezővel Szarka Zsuzsanna beszélget
– Pályaívedben meghatározó, hogy nincsenek nagyszüleid. A holokauszt nálad örökség, tanúság, emlékezet. Második generációs túlélőként milyen volt az élet Párizsban? Találkoztál antiszemitizmussal?
– Hogy nem voltak nagyszüleim: nagy különbség volt. A hiányt mélyen éltem meg, de szavak nélkül; mintha a csend teremthetné a legnagyobb fájdalmat. A holokauszt szó még nem létezett a fejünkben. Csak a háborúról volt szó. Nem volt egy „öntudatos közösség”, és a gyerekek előtt nem beszéltek. Olyan körökben éltünk, ahol mindenki menekült volt: akcentussal beszélő idegenek, zsidók, egy néger család volt a szomszéd. Nagyon ritkák voltak a francia nevek a szüleim köreiben. Arra, hogy valaki nem jött vissza a háborúból inkább csak csendesen céloztak.

Kriston László: A bohózattól a holokausztig – Zsidó témák a Torontói Filmfesztiválon
Jobban sültek el a zsidó humort felvillantó alkotások, mint a vérkomoly opuszok a gigantikus, közel négyszáz filmet felvonultató kanadai filmmustrán, ahol minden színész és rendező nyíltan az Oscar-jelölésekre hajt.

„Nem az őseinkért élünk” – Beszélgetés Debra Winger, háromszoros Oscar-jelölt hollywoodi színésznővel
A Becéző szavak, A törvényszéki héják, az Árnyékország üdvöskéje ortodox magyar családban született Clevelandben – sokáig itt élt a legnagyobb magyar diaszpóra az Egyesült Államokban. Igazi világsztár volt, aztán eldobta a hírnevet. A nyáron a kolozsvári Transsylvania Filmfesztivál vendégeként látogatott el először Kelet-Európába.

Fenyves Katalin: Transzcendencia, hétköznapiság
Bár az elmúlt években nem csekély számú újabb publikációt olvashattunk a magyarországi ortodoxiáról, az áttörést e kérdésben mégis Glässer Norbert Találkozás a Szent Igazzal című, tavasszal kiadott könyve hozta meg. Ez a munka radikális újdonságokat vezet be a téma kutatásába – és mindenkinek érdemes elolvasnia, akit nem csupán alkalmi érdeklődésből foglalkoztat a magyarországi zsidók története.

***

Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást: Fizessen elő a Szombatra! Vagy olvassa digitálisan!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos standjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:

Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.)
Írók Boltja (VI. ker. Andrássy út 45.)

Telefon/Fax (munkanapokon délután): 311-6665
E-mail: info@szombat.org
Facebook oldalunk eléréséhez kattintson ide

2014. október / XXVI. évfolyam 8. szám