Megjelent a Szombat novemberi száma

Írta: Szombat - 2012-11-15 Rovat: Hagyomány, Szombat magazin

Az ügynökök köztünk járnak – de kit érdekel? – Gadó János írása

A rendszerváltás után csaknem negyedszázaddal a szolgálatok immár mélyen beépültek a hatalomba. Jelenleg nincs olyan politikai erő Magyarországon, ami a titkosszolgálati múlt feltárásában áttörést érhetne el. A zsidó közösségben még kevésbé van ilyen. Együtt fogunk élni a félinformációkkal, az eltüntetett jelentések híján értelmezhetetlen (csupán a beszervezést tanúsító) 6-os kartonokkal.

Gadó János: Eltűnt iratok nyomában

Fennmaradt több 6-os, beszervezést tanúsító karton a ’75 utáni időszakból, de a beszervezett személy jelentései eltűntek. (A korábbi évekből való jelentések többsége még megvan, ezután már jóval kevesebb.) Ennek hiányában a beszervezett (többnyire ma is élő) személyre csak a gyanú árnyéka vetül, de nem tudható, mennyit ártott – ártott-e egyáltalán – a közösségnek, kollégáinak, társainak.

Fél Győző kínlódásai – beszélgetés Gervai Andrással

„Számomra elég nagy csalódás jelentett, ahogy a baloldali értelmiség egy része kezelte a Szabó-ügyet. Kialakult egy hierarchia, hogy aki sokra vitte, az sokat megengedhet magának. Nem lehet összemosni két dolgot, azt, hogy valaki milyen művészként, és milyen emberként.”

„A megfigyelőket is megfigyelték” – Várnai Pál interjúja Szőnyei Tamással

„Bizonyos fogalmakon ők mást értettek. Amikor a belügy szervei cionistákról beszélnek, ez finomabb szinonimája mindannak, ami a zsidósággal, Izraellel, annak politikájával és a hazai, akár cionistának nevezhető mozgalmakkal kapcsolatos. Pándi cionizmusán csupán azt értik, hogy ő zsidó.”

Györe Balázs: Barátaim, akik besúgóim is voltak

Mi sem állott tőlük távolabb, mint a politika. Ők verseket akartak írni, közzétenni, felolvasni. Azt is „bűnüknek” rótták fel, amint egy jelentésben olvasható, hogy „egy más világról álmodoznak, ahol szabadság van.”

Katona Ferenc: Fedetlen fővel a zsinagógában. Az 1970-es szegedi Mózes előadás történetéhez

A színész fáradtan ült öltözőtükre előtt és kis gézdarabkával nyomogatta állára a vendégszakállt. Raj Tamás előadta , mi járatban vagyunk, hogy szeretnénk, ha verset mondana a szegedi Zsinagógában, mire Gábor Miklós csodálkozva azt kérdezte: „Miért én? Én nem vagyok zsidó.”

„Tegnap megszólított valaki, aki kérdezett az előadásról, meg hogy hogyan állnak a próbák, és barátilag figyelmeztetett arra, hogy ha én, a nem-zsidó színész kalapban vagy … izében… sábeszdekliben lépek föl a Zsinagógában, az cionista tüntetésnek is tekinthető. Kérdezte: tisztában vagyok-e ezzel, és javasolta, hogy minderről tájékoztassam a társulatot.”

Konrád Miklós: Hatvany Lajos „zsidókérdése”

„Az őszirózsás forradalom a pályáján Gyulai Pál mellett és szellemében indult írót már a polgári radikálisok táborában találta, tagja volt a Nemzeti Tanácsnak, 1919-ben Bécsbe emigrált, 1921-tõl Az Emberbenés a Jövõben megjelent cikkeiben hevesen támadta a fehérterrort és a kialakuló Horthy-rendszert, amely végérvényesen rásütötte a magyartalan zsidó bélyegét.”

Vaszilij Grosszman élete és sorsa – Soproni András

A háború kitörésekor Grosszmant, tekintettel tüdőbajára, nem sorozták be, ehelyett haditudósító lett, és bejárta a honvédő küzdelem legfontosabb helyszíneit, köztük a sztálingrádi frontot. Még 1942-ben az elsők között vállalkozott a háborús élmények szépirodalmi feldolgozására. A másfélszáz szereplős mű vállaltan az orosz nagy-regény receptjét, az „extenzív totalitás” eszményét követi, a szerteágazó cselekmény helyszínei kiterjednek a laboratóriumoktól a német és szovjet lágerekig, a frontoktól a falusi kunyhókig, a fővárostól a sztyeppéig.

Két testben egy lélek – interjú Szász Jánossal

„Nehéz terepet megjárt szülők gyereke vagyok. Olyanoké, akik soha nem beszéltek velem részletesen az életükről, a sorsukról. Ők a „hallgató szülők” közé tartoztak. Amikor kiderült később, hogy pontosan mi történt velük, nem ők mondták el. És ez biztosan nyomaszt valamelyest, de próbálom higgadtan kezelni a zsidóságomat. Nagyon fontosnak tartom a zsidó identitást.”

A végső igazságok abszurditása – Thomas Bernhard Heldenplatz címû darabjának magyarországi bemutatójáról

Miközben az osztrák közvélemény a szerző fejét követelte, a tiltakozás hangjait elnémította a negyven perces tapsvihar a darab bemutatóján. A csúnya beszédet és a társadalomkritikát addig mellőző Burgtheater történetében rekordot döntött a Heldenplatz: százhúsz előadás után vették le a műsorról.

A fiúk nem angyalok – Angyalok Amerikában. Szántó T. Gábor kritikája

Alföldi Róbert középkorú transzvesztitaként, csillogó női ruhában, hosszú fülbevalóval, fekete selyemharisnyában, magas sarkú cipőben, kifestve áll a színpad közepén. Mellbevágó látvány, s talán akkor is ilyen erővel hatna, ha nem Robertázták volna őt néhány éve szélsőjobbos honlapokon. Így azonban e jelenet erejéhez – akarva-nem akarva – ez is hozzájárul, és – akarva-nem akarva – a büszke ellenállás jelképévé emeli. Különösen, hogy tudja, mint ahogy mi, nézők is: ez az előadás és évad minden bizonnyal hattyúdala lesz a Nemzeti Színházban.

Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:

Fizessen elő a Szombatra!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságosstandjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:

, Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.), Makkabi Könyvesbolt (VII. ker. Wesselényi utca 13.), Kabbala bolt (XIII. ker., Hollán E. utca 25.), Klauzál 13 könyvesbolt (VII. ker. Klauzál tér 13.), Izraeli Kulturális Intézet (VI. ker., Paulay E. utca 1. ), Gondolat könyvesbolt (V. ker., Károlyi M. utca 16.), Olvasók boltja (V. ker., Váci utca 21.), Bálint Ház – porta, illetve Sabre kávézó (VI. ker., Révay utca 16.)

Internet: www.szombat.org

Telefon/Fax: 311-6665, 311-9214/137.

E-mail: info@szombat.org Internet: www.szombat.org

Facebook:

http://www.facebook.com/pages/Szombat/159976617353870?v=wall

2012. november / XXIV. évfolyam 9. szám