Megjelent a Szombat novemberi száma
Az ügynökök köztünk járnak – de kit érdekel? – Gadó János írása
A rendszerváltás után csaknem negyedszázaddal a szolgálatok immár mélyen beépültek a hatalomba. Jelenleg nincs olyan politikai erő Magyarországon, ami a titkosszolgálati múlt feltárásában áttörést érhetne el. A zsidó közösségben még kevésbé van ilyen. Együtt fogunk élni a félinformációkkal, az eltüntetett jelentések híján értelmezhetetlen (csupán a beszervezést tanúsító) 6-os kartonokkal.
Gadó János: Eltűnt iratok nyomában
Fennmaradt több 6-os, beszervezést tanúsító karton a ’75 utáni időszakból, de a beszervezett személy jelentései eltűntek. (A korábbi évekből való jelentések többsége még megvan, ezután már jóval kevesebb.) Ennek hiányában a beszervezett (többnyire ma is élő) személyre csak a gyanú árnyéka vetül, de nem tudható, mennyit ártott – ártott-e egyáltalán – a közösségnek, kollégáinak, társainak.
Fél Győző kínlódásai – beszélgetés Gervai Andrással
„Számomra elég nagy csalódás jelentett, ahogy a baloldali értelmiség egy része kezelte a Szabó-ügyet. Kialakult egy hierarchia, hogy aki sokra vitte, az sokat megengedhet magának. Nem lehet összemosni két dolgot, azt, hogy valaki milyen művészként, és milyen emberként.”
„A megfigyelőket is megfigyelték” – Várnai Pál interjúja Szőnyei Tamással
„Bizonyos fogalmakon ők mást értettek. Amikor a belügy szervei cionistákról beszélnek, ez finomabb szinonimája mindannak, ami a zsidósággal, Izraellel, annak politikájával és a hazai, akár cionistának nevezhető mozgalmakkal kapcsolatos. Pándi cionizmusán csupán azt értik, hogy ő zsidó.”
Györe Balázs: Barátaim, akik besúgóim is voltak
Mi sem állott tőlük távolabb, mint a politika. Ők verseket akartak írni, közzétenni, felolvasni. Azt is „bűnüknek” rótták fel, amint egy jelentésben olvasható, hogy „egy más világról álmodoznak, ahol szabadság van.”
Katona Ferenc: Fedetlen fővel a zsinagógában. Az 1970-es szegedi Mózes előadás történetéhez
A színész fáradtan ült öltözőtükre előtt és kis gézdarabkával nyomogatta állára a vendégszakállt. Raj Tamás előadta , mi járatban vagyunk, hogy szeretnénk, ha verset mondana a szegedi Zsinagógában, mire Gábor Miklós csodálkozva azt kérdezte: „Miért én? Én nem vagyok zsidó.”
„Tegnap megszólított valaki, aki kérdezett az előadásról, meg hogy hogyan állnak a próbák, és barátilag figyelmeztetett arra, hogy ha én, a nem-zsidó színész kalapban vagy … izében… sábeszdekliben lépek föl a Zsinagógában, az cionista tüntetésnek is tekinthető. Kérdezte: tisztában vagyok-e ezzel, és javasolta, hogy minderről tájékoztassam a társulatot.”
Konrád Miklós: Hatvany Lajos „zsidókérdése”
„Az őszirózsás forradalom a pályáján Gyulai Pál mellett és szellemében indult írót már a polgári radikálisok táborában találta, tagja volt a Nemzeti Tanácsnak, 1919-ben Bécsbe emigrált, 1921-tõl Az Emberbenés a Jövõben megjelent cikkeiben hevesen támadta a fehérterrort és a kialakuló Horthy-rendszert, amely végérvényesen rásütötte a magyartalan zsidó bélyegét.”
Vaszilij Grosszman élete és sorsa – Soproni András
A háború kitörésekor Grosszmant, tekintettel tüdőbajára, nem sorozták be, ehelyett haditudósító lett, és bejárta a honvédő küzdelem legfontosabb helyszíneit, köztük a sztálingrádi frontot. Még 1942-ben az elsők között vállalkozott a háborús élmények szépirodalmi feldolgozására. A másfélszáz szereplős mű vállaltan az orosz nagy-regény receptjét, az „extenzív totalitás” eszményét követi, a szerteágazó cselekmény helyszínei kiterjednek a laboratóriumoktól a német és szovjet lágerekig, a frontoktól a falusi kunyhókig, a fővárostól a sztyeppéig.
Két testben egy lélek – interjú Szász Jánossal
„Nehéz terepet megjárt szülők gyereke vagyok. Olyanoké, akik soha nem beszéltek velem részletesen az életükről, a sorsukról. Ők a „hallgató szülők” közé tartoztak. Amikor kiderült később, hogy pontosan mi történt velük, nem ők mondták el. És ez biztosan nyomaszt valamelyest, de próbálom higgadtan kezelni a zsidóságomat. Nagyon fontosnak tartom a zsidó identitást.”
A végső igazságok abszurditása – Thomas Bernhard Heldenplatz címû darabjának magyarországi bemutatójáról
Miközben az osztrák közvélemény a szerző fejét követelte, a tiltakozás hangjait elnémította a negyven perces tapsvihar a darab bemutatóján. A csúnya beszédet és a társadalomkritikát addig mellőző Burgtheater történetében rekordot döntött a Heldenplatz: százhúsz előadás után vették le a műsorról.
A fiúk nem angyalok – Angyalok Amerikában. Szántó T. Gábor kritikája
Alföldi Róbert középkorú transzvesztitaként, csillogó női ruhában, hosszú fülbevalóval, fekete selyemharisnyában, magas sarkú cipőben, kifestve áll a színpad közepén. Mellbevágó látvány, s talán akkor is ilyen erővel hatna, ha nem Robertázták volna őt néhány éve szélsőjobbos honlapokon. Így azonban e jelenet erejéhez – akarva-nem akarva – ez is hozzájárul, és – akarva-nem akarva – a büszke ellenállás jelképévé emeli. Különösen, hogy tudja, mint ahogy mi, nézők is: ez az előadás és évad minden bizonnyal hattyúdala lesz a Nemzeti Színházban.
Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:
Fizessen elő a Szombatra!
A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságosstandjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:
Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.), Írók Boltja (VI. ker. Andrássy út 45.)
Internet: www.szombat.org
Telefon/Fax: 311-6665, 311-9214/137.
E-mail: info@szombat.org Internet: www.szombat.org
Facebook:
http://www.facebook.com/pages/Szombat/159976617353870?v=wall
2012. november / XXIV. évfolyam 9. szám
- Várnai Pál: „A telefon nem beszélgetésre való, hanem lehallgatásra”
- Konrád Miklós: Hatvany Lajos „zsidókérdése”
- Surányi Vera: Két testben egy lélek – Interjú a Karlovy Vary filmfesztivál nyertesével, Szász Jánossal
- Gadó János: Eltűnt iratok nyomában
- Katona Ferenc: Fedetlen fővel a Zsinagógában
- Gadó János: Az ügynökök köztünk járnak (de kit érdekel?)
- Várnai Pál: „A megfigyelőket is megfigyelték”
- Várnai Pál: Fél Győző kínlódásai
- Soproni András: “Kétszáz évig kiadhatatlan”
- Szántó T. Gábor: A fiúk nem angyalok
