Megjelent a Szombat májusi száma
Zoltai Gusztáv távozásáról és a Mazsihisz lehetséges megújulásáról, az OR-ZSE könyvtárának rejtett állománya, Holló Imre-grafikák, interjúk a vészkorszak előtti vidéki zsidóság kutatásáról, írás a neológ nevelésfilozófiáról, és irodalom: egy jiddis és egy héber klasszikus a vészkorszakról: Zvi Kolitz és Smuel Joszef Ágnon.
Gadó János: Zoltai Gusztáv távozásáról és a holokausztidentitás káráról és hasznáról
A vallásos magyarországi zsidóság válsága (vagy útkeresése) éppen 25 éve tart – amióta beköszöntött a szabadság korszaka, és a közösség előtt fölmerült az addig hivatalból nem létező kérdés: mit jelent itt és most magyar(országi) zsidónak lenni. Erre a kérdésre nagyon sokan próbáltak válaszolni, de éppen a Mazsihisz háza táján semmiféle szellemi útkeresés nem volt észlelhető.
182 láda Biblia – A jótékonyan eltemetett könyvtár
Az olvasók számára 6 százalék elérhető, 94 százalék hozzáférhetetlen. Így oszlik meg az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (ORZSE) könyvtárának állománya. A rendezett, katalogizált felszín alatt könyvhegyek rejlenek.
Erdélyi Lajos: Palackposta, kommentárral
Kettős minőségben lettem megszólítva: túlélőként, illetve Holló Imre Dörnhauban készített grafikáinak úgymond „hitelesítője”-ként. Túlélők a természet rendjének megfelelően kevesen vannak és mostanra napirendre került végleges eltűnésük. A dr. Holló Imre grafikai hagyatékának – ő maga adott nevet ennek: Palackposta – annak születési körülményeiről éppenséggel két lágertársa tudna beszámolni, ha ugyan időközben közülük az egyik nem került az igazoltan hiányzók sorába.
Egy levéltáros, egy tanár, egy folklorista – akik azt kérdezik, hogyan éltek a helyi zsidók, és nem azt, hogyan haltak meg – Czingel Szilvia interjúi
A 19–20. századi Magyarország zsidó történelmének személyes vonulatát kutatják: bepillantást nyújtanak vidéki zsidó családok mindennapi életébe, ahová a hagyományos történetírás nem nyit ablakot. Kutatásaik egy-egy közösség értékrendjére, a hagyomány átadásának mintáira, a régi zsidó családok élet- és lakókörnyezetére, zsidók és nem zsidók egymás mellett élésére fókuszálnak. S noha a Vészkorszak is szóba kerül, mégis a második világháború előtti élet áll a középpontban. Csekő Ernő levéltárost (Szekszárd), Heindl Péter történelemtanárt (Pécs) és Heller Zsolt folkloristát (Debrecen) kérdeztük.
Verő Tamás: Neológ nevelésfilozófia – Vitaindító
Gyakorló rabbiként teljes meggyőződéssel vallom, hogy változatlanul feladatunk az Örökkévalóban való hitre nevelni a zsidó közösség tagjait és a zsinagógákat látogató nem zsidókat is. A zsidó vallás alapvető teológiai igazságainak megismerése akkor is fontos cél marad, ha ma már kevesebben mernék Maimonidészéhez hasonló bizonyossággal vallani, hogy a helyes metafizikai ismeretek jelentik a biztos bejutást az eljövendő
világ kapuján.
Véletlenül lett világhírű
Zvi Kolitzhoz már az 50-es évek közepén eljutott önálló életre kelt elbeszélésének híre, s ő – korrekt módon – jelezte is kétségbevonhatatlan szerzőségét. Hosszú ideig kellett azonban küszködnie: a modernkori Jób könyvét maga előtt látó közönség nem akarta elhinni, hogy egyszerű novelláról van szó.
Zvi Kolitz:Yosl Rakover utolsó üzenete Istenhez
Én, Yosl – a tarnopoli David Rakover fia, Ger rabbijának hű tanítványa, az istenfélő, művelt és jogkövető Rakover és Maysels családok leszármazottja – vagyok az, aki lejegyzem ezeket a sorokat, miközben a Varsói Gettó épületei már jórészt romokban állnak, és az épület, amelyben én vagyok, azon utolsók egyike, amely még nem kapott lángra.
Smuel Joszef Ágnon: A jel
Abban az évben, amikor híre jött, hogy a városomban minden zsidót megöltek, már Jeruzsálem egyik negyedében laktam. Abban a házban, melyet korábban, az 1929-es arab pogrom után építtettem, mely év gimátriája,„Izrael örökléte”. Azon az éjjelen, mikor az arabok feldúlták az otthonomat, megfogadtam, hogyha az Úr ellenségeimtől megment, és életben tart, Jeruzsálemben házat építek, ugyanabban a negyedben, melyet az arabok el akartak pusztítani.
Szarka Zsuzsanna: Szenvedélyesen gyűjteni – Festményt és virágot
Recenzió Jan Assmann Uralom és üdvösség – Politikai teológiai az ókori Egyiptomban, Izraelben és Európában és Józsa Márta Amíg a nagymami megkerül című könyvéről.
***
Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást: Fizessen elő a Szombatra! Vagy olvassa digitálisan!
A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságosstandjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:
Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.)
Írók Boltja (VI. ker. Andrássy út 45.)
Telefon/Fax (munkanapokon délután): 311-6665
E-mail: info@szombat.org
Facebook oldalunk eléréséhez kattintson ide
2014. május / XXVI. évfolyam 5. szám
- Smuel Joszef Ágnon: A jel
- Erdélyi Lajos: Palackposta, kommentárral
- Véletlenül lett világhírű
- Szarka Zsuzsanna: „Néha az élet több, mint amennyit az agyunk elbír”
- Szunyogh Szabolcs: Egyiptomi parancsok – Izraeli törvények
- Czingel Szilvia: Egy levéltáros, egy tanár, egy folklorista
- Verő Tamás: Neológ nevelésfilozófia
- Gadó János: 182 láda Biblia – A jótékonyan eltemetett könyvtár
- Gadó János: A Holokauszt-identitás káráról és hasznáról
- Távozásával – reméljük – egy korszak ért véget
- Zvi Kolitz: „Isten elrejtette Arcát”
- Szarka Zsuzsanna: Kóser húsbolt, csalamádé és egy rejtőzködő gyűjtemény
- Tony Curtis: Tony Curtis verse
