Megjelent a Szombat decemberi száma

Írta: SZOMBAT - 2013-12-11 Rovat: Szombat magazin

Szociális felelősség, európai felmérés az antiszemitizmusról, izraeli magyarok, jiddis filmek, zsidó filmfesztivál…

Szántó T. Gábor: Kiáltvány a hajléktalanokért
A hajléktalanok kriminalizálása keresztényietlen, egyszersmind sérti a hagyományos zsidó értékeken alapuló gondolkodást is. (…) A zsidó és keresztény erkölcsön alapuló politika csak az lehetne, mely arra hív fel: légy szolidáris, próbálj segíteni a betegeken, az elesetteken, azokon is, akik önhibájukból kerültek válságos helyzetbe.

Radvánszki Péter: A Harmadik Templom már felépült
A Tánáchban majdnem minden főszereplő hajléktalan vagy menekült. (…) A szegénység, vagy a hajléktalanság nemhogy „nem bűn”, hanem megkülönböztetett figyelmet követel meg a társadalom többi tagjától.

Krausz Viktória: Sokkal több a rászoruló, mint a támogató
Az 1945 utáni, úgynevezett második generáció szociálisan rászoruló tagjaival intézményesen, csakis rájuk szakosodva nem foglalkozik egyik zsidó szervezet sem.(…) Természetesen nem sajnáljuk a segítség semmilyen formáját a holokauszt-túlélőktől, csupán felhívnánk a figyelmet, hogy az ő gyerekeik közül is sokan kényszerülnek segítséget kérni.

Gadó János: A mi antiszemitizmusunk a legrosszabb?
Az Európai Unió Alapjogi Bizottsága (European Union Agency for Fundamental Rights) terjedelmes kutatási beszámolót tett közzé: nyolc EU-tagországban mérték fel, hogy az ott élő zsidók mennyire érzékelik súlyos problémának az antiszemitizmust. A jelentésből meglehetősen lehangoló összkép bontakozik ki.

A „lauderes identitás” – Interjú Horányi Gáborral, a Lauder iskola új főigazgatójával
– Mit jelent a lauderes identitás most, amikor átveszed a főigazgatói feladatkört? Milyen nehézségek vannak ma a zsidóság megélésével?
– Mi zsidó iskolaként pozitív zsidó identitást szeretnénk adni tanítványainknak, míg a hozott identitásmintáink, a túlélők leszármazottainak identitása többnyire negatív. Sokunk pozitív zsidóságképét éppen ez az iskola testesíti meg gyerekközpontúságával, liberalizmusával.

„Egyik rokonunk a háborúban zsidókat mentett…” – Interjú Dr. Nagy Andorral, Magyarország új izraeli nagykövetével
– Vajon miért pont Önt szemelték ki erre a feladatra?
– Magyarország számára Izrael stratégiailag fontos partner. A miniszterelnök úr olyan embert akart ideküldeni, aki egyrészt közel áll hozzá, másrészt megfelelő politikai súllyal is rendelkezik. Szerencsére én mindkét feltételnek megfelelek, s ráadásul bőven van diplomáciai tapasztalatom is.

Shiri Zsuzsa: Izraeli magyarok – Interneten szerveződő közösségi élet
Az utóbbi néhány évben virágzásnak indult a magyar ajkú izraeliek közösségi önszerveződése.

Új Kelet: Középre pozícionálni a lapot – Interjú Erős-Hajdú Szilvia főszerkesztővel
Évtizedeken át a tel-avivi Új Kelet volt a Kárpát-medencén túl az egyetlen magyar nyelvű napilap, amely fénykorában, a hatvanas években példányszámában olykor a legnagyobb izraeli lapokkal, a Máárivval és a Jediottal is versengett.

Itamár Jáoz-Keszt versei

Magyar mádrich Izraelben
Czékmán Balázs feladata nem ismeretlen az izraeliek előtt: ő az első magyar mádrich. Akárcsak az Izraelből a diaszpórában élő zsidókhoz röpített mádrichokat, őt is azért küldték Budapestről Izraelbe, hogy az itt élők identitását erősítse. Csak míg az izraeli küldöttek a zsidó, addig ő a magyar gyökereket igyekezett erősíteni.

„Abszolút igazságokban nem hiszek” – Hans-Henning Paetzke-vel beszélget Szántó T. Gábor
– Nem szokványos családból származol. Apád az UFA, a német állami filmcég vezető munkatársa volt. Lengyelországi zsidó származású nagynénik, és az őket kimenekítő Gestapó-tiszt nagyapa…
– Vordamm, ahol apám született, a brandenburgi tartomány legkeletibb végvára volt. A Német Lovagrend politikailag jól felhasználható történetéből doktorált, mely az SS birodalmi vezetőjének, Heinrich Himmlernek a figyelmét is felkeltette. 1939-ben hívták a Birodalmi Biztonsági Hivatalba, ahol történészként a nemzeti szocialista rendvárakat lett volna hivatott ideológiailag erősíteni. Itt képezték ki a birodalmi elit utánpótlást. Anyám, aki férjével sosem vitatkozott, könyörgött, hogy ne engedje magát az SS szekerébe fogni. Figyelmeztette apámat, hogy a nyíl egy napon ellenük is fordulhat. (…) Anyám rendíthetetlen szeretetével megóvta apámat az együgyű döntéstől, amely szörnyű bűnné növekedhetett volna.

Berkovits György: Jelzőművész
(Részlet a V.és Ú. regényfolyam második könyvéből)

Kránicz Bence: A változás szele – Jiddis filmek Amerikában
A századforduló táján a manhattani Lower East Side negyed lakói többségükben igen szegény, egymás közt a jiddist használó, angolul nem nagyon értő zsidók voltak, akik a jiddis színházakba jártak szórakozni – majd elkezdtek filmet nézni.

Kránicz Bence: A mosoly mögött
Második alkalommal rendeztek Zsidó Filmfesztivált

Szarka Zsuzsanna: A bábuk méltósága
„Csillagpor – Száz éve született Anna Margit” – kiállítás a Zsidó Múzeumban

Schüttler Tamás: Ne olvadj föl, mint a vaj!
A jó drámák mindegyikének van egy-egy kulcsmondata, amely idézhető, kifejezi a mű lényegi mondandóját, s emblematikusan azonossá válik a szerzővel.

***

Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást: Fizessen elő a Szombatra!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos standjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:

Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.)
Írók Boltja (VI. ker. Andrássy út 45.)

Telefon/Fax: 311-6665, 311-9214/137.

E-mail: info@szombat.org

Facebook oldalunk eléréséhez kattintson ide

2013. december / XXV. évfolyam 10. szám