Megjelent a Szombat áprilisi száma!

Írta: Szombat - 2016-04-07 Rovat: Kiemelt, Szombat magazin

Szondi Lili bergen-belseni naplója Kovács András Bálint bevezetőjével, Interjúk az Oscar-díjas Saul fia alkotóival, Nemes Jeles Lászlóval és Röhrig Gézával, Földes Györgyi: Sztereotip zsidóképek Radnótiné Gyarmati Fanni Naplójában, Bárdos Pál 80! – novellák, Mezei Márk: Pészach másnaposan, Életút-interjú: Balla Zsófia (Kolozsvár-Budapest).

Gadó János: Bevándorló üti az európai nőt
A kölni pályaudvar környékén az újévi kavalkádban ez a szó fizikai értelmében is megtörtént, de a cím most jelképesen értendő: a doktrinér politikai korrektség értékrendje szerint a bevándorló magasabb státusszal bír az áldozati hierarchiában, mint az európai nő, ezért előbbi üti az utóbbit, mint ahogy tök ász üti a tök királyt.

Az „Auschwitz tekercsektől” a filmtekercsig – interjúrészletek Nemes Jeles Lászlóval és Röhrig Gézával
Mi kellett ahhoz, hogy a film készítői a holokausztról, elsősorban Auschwitzról egészen új hangon megszólaló, új filmnyelvet teremtő alkotást hozzanak létre? Erről szól Váradi Júlia Kossuth Kiadónál minap megjelent új könyve: Saul útja – gondolattól a világhírig, melyben a szerző a film készítőivel beszélgetett, s melyből két interjúrészletet közlünk Nemes Jeles Lászlóval és Röhrig Gézával.

Szunyogh Szabolcs: A magyar zsidók kifosztása
A magyarországi zsidóság vagyonának sorsát a legtöbb adattal alátámasztott módon, csak az 1938-1949 közötti időt vizsgálva Botos János történész, egyetemi docens legújabb, 2015-ben publikált könyve mutatja be.
A német katonák és az SS-tisztek is loptak a begyűjtött zsidó vagyonból, de annak zöme a magyar állam birtokába került. A könyv kapcsán a zsidóság kifosztásáról három különböző nézőpontú kutatóval készítettünk interjút: Csősz László főlevéltáros, történésszel, Ungváry Krisztián történésszel és Botos Jánossal.

Kovács András Bálint: Egy kézirat sorsa
Melyet Szondi-Radványi Lili, Szondi Lipót világhírű pszichológus felesége írt röviddel kiszabadulásuk után 1944 karácsonya és 1945 januárja között a svájci menekülttáborban, ahová a bergen-belseni koncentrációs táborból szállították őket mintegy 1670 sorstársával, közöttük a Tyroler családdal együtt. Ők voltak a Kasztner-vonat túlélői. A szövegben megtalálható „egy aranyos szőke kölyök”, Mordechai Tyroler neve is, aki édesanyám unokatestvére.

Szondi Lili: Egy nap Bergenben
Felébredek. Még sötét van, a tetőn egyenletesen kopog az eső. Widrich Tercsit egy édes kis két éves angyali kislányt hallom: mamuka, fáj a popika, mamuka, fáj a popika. Widrichné felül az ágyban és lázasan bilikére ülteti Tercsikét, akinek ez az Achilles-sarka. Átnézek, szomszédnőm, Guttmann Magdi ágyára. Az ágy üres. Magdi úgy látszik megint az uránál aludt. Neki minden szabad, mert bombasérült és éjjelenként a repülők nagyon felizgatják.

A dolgok emlékezete – Balla Zsófia költővel beszélget Várnai Pál
Kolozsvárról települt át Budapestre 1993-ban. 19 kötete jelent meg, három német nyelven. Számtalan díj kitüntetettje: többek között Soros- életműdíjat, József Attila-díjat, Artisjus-Nagydíjat, a Magyar Köztársaság Babérkoszorús költője díjat kapta meg. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Mezei Márk: Pészach. Reggel
Az első reggel mindig fejfájással kezdődik. A generációkon át hurcolt alkoholista génjeim miatt széder este szinte soha nem tudok megállni a kötelező négy pohár bornál.

Bárdos Pál: Széljegyzetek
Menczer bácsi
Feküdt a szomszédos ágyon fél oldalán és gyűlölettel nézett felém. Csókolom, köszöntem neki, biztos, ami biztos, nehogy elújságolja nagyanyámnak, neveletlen vagyok. Nem válaszolt, de a tekintete tele indulattal. Régóta ismertem őt. Kisfiú korom óta.

Földes Györgyi: Ki a Másik?
Zsidó sztereotípiák és testreprezentáció Radnótiné Gyarmati Fanni naplójában
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplója, ez a hatalmas terjedelmű szöveg egy fiatal pár tragikusan végződő története a holokauszt éveiből (1935–1946), de más szempontból is jelentős kordokumentum, a korszak szinte összes jelentős értelmiségije, művésze megjelenik a lapokon. A Napló mindamellett azért is érdekes, mert Fanni, miközben viszonylag világosan látta korának történéseit, azok mozgatórugóit (…) voltaképpen nagyon ambivalens módon, sőt, olykor ellenségesen viszonyult a zsidósághoz: negatív fizikai és karakterjegyeket tulajdonított zsidó honfitársainak, továbbá jelentősen hozzájárult Radnóti nem-zsidó imázsának alakításához is.

Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást: Fizessen elő a Szombatra! Vagy olvassa digitálisan!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos standjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:

Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.)
Írók Boltja (VI. ker. Andrássy út 45.)

Telefon/Fax (munkanapokon délután): 311-6665
E-mail: info@szombat.org
Facebook oldalunk eléréséhez kattintson ide

2016. április / XXVIII. évfolyam 4. szám