Októberi számunkból
Szerelem és testi szerelem a zsidó forrásokban – Balázs Gábor
A nők egyenjogúsításának kérdésében a zsidó hagyomány nem számít különösebben progresszívnek. A klasszikus források között könnyű olyanokat találni, amelyeket napjaink olvasója teljes joggal érezhet dehonesztálónak. A házasságon belüli nemi erőszak azonban arra példa, amikor a zsidó jog álláspontja majdnem 2000 évvel előzte meg a nyugati kultúra jogrendszereit. A XX. század második feléig a legtöbb államban az volt az alapfeltevés, hogy a feleségnek nincs joga visszautasítani a férjének a nemi kapcsolat létesítésére vonatkozó igényeit, a Talmud azonban ezzel ellentétes álláspontot képvisel, sőt azt is leszögezi, hogy a férfi, aki előbb feleségének okoz örömöt, ezért jutalmat remélhet.
Románctúra Ukrajnában – Arnon Grunberg
Pontban 6 órakor érkeztem az Odessza Szálló negyedik emeleti különtermébe. Néhányan már beszélgetésbe elegyedtek az hölgyekkel. Mások felsorakoztak, mint a vágtára kész versenylovak. John Adams, szintén öltönyben és nyakkendőben, elkiáltotta magát:
– Fiúk, készen álltok?
Olyanok voltunk, mint a kosárcsapat, mely mindjárt szétveri a meccset.
– Ne feledjétek, nem szabad egyik lánynál sem leragadni. Ismerkedjetek meg minél többel. Különben sosem találjátok meg az igazit – tette még hozzá John.
Maimonidesz szexuális tanácsai – Forrai Judit
A könyv címe egyszerű és világos, ha magyarra fordítjuk: A szexus. Az értekezés a szeretkezés fiziológiai elősegítéséről szól, amelyben merevedési és potenciálproblémákra keresi a megoldást. Korszerű azon nézete, mely szerint a szexus nem az ördögtől való, nem bűn, sőt olyan ünnepi együttlét, amelyre készülni kell. Megemlíti pár mondatban a nők jogát a szexuális élethez, s egyben a férfi kötelességét, hogy feleségének örömet szerezzen szexuális együttlétük alatt, de mindez természetesen csak házasságon belül lehetséges.
Woody Allen szerelmekről, zsidóságról, Izraelről – Szentgyörgyi Rita
„Egy bizonyos nőtípus kedvel engem. Az a típus, aki legalább egyszer már felvágta az ereit. A nőkre gyakorolt hatásom egyenesen arányos azzal, ahányszor már öngyilkosok akartak lenni.” A zsidó identitásához ellentmondásosan viszonyuló rendező egy interjúban elmondta, hogy noha vallásos légkörben nőtt fel, nem tartja magát a szokásokhoz. Szombatonként nem gyújt gyertyát, és nem hisz a szervezett vallásokban. „A legtöbben kihasználják az embereket, és nincs közük Istenhez. Manapság akkor merül fel a származásom, amikor támadnak a zsidóságom miatt. Támogatom Izraelt és ellenzem a támadásokat, amelyek ezt a csodálatos országot érik.”
Casanova zsidó szerelmei – Kovács Ilona
Casanova a zsidóságról alkotott vélekedések tekintetében valószínűleg jól képviseli az uralkodó nézeteket, de sehol nem találni nyomát nála antiszemita érzelmeknek. Mivel a nőkkel való viszonyain keresztül élt meg legintenzívebben minden problémát, érdemes a zsidó lányokkal folytatott kalandjait részletesebben áttekinteni.
„Széderkor kivirágzott a szederfa” – Nádas Péter 70. születésnapjára – Szántó T. Gábor
Az a szociokulturális miliő, melyet Nádas Péter műveiben főhőseinek háttereként ábrázol – fejtegette évtizede szociológus barátom –, a polgári háttérből a kommunista mozgalom hívévé vált értelmiségi világ, noha nem utal erre semmi egyéb, nem lehet más, csak zsidó. Újraolvasva e műveket, egyet kellett értsek az állítással. A keresztény középosztályból, a konzervatív polgárság világából nem, vagy csak kivételesen vezetett út a kommunista mozgalomba.
„Telt tollal írta szépségedet Isten” – A szefárd szerelmi líra – Peremiczky Szilvia
Mose ibn Ezra (1055 k.–1138 után) Izrael költészete című arabul írt, de héber címén ismertté vált munkája kiváló forrás annak bizonyítására, hogy a zsidó kulturális elitet már a 12. században foglalkoztatta a kérdés, hogy miért éppen Spanyolország területén született újjá a zsidó líra. Egyszerre szűkítve és tágítva a kérdést, azt is kérdezhetnénk: miért éppen itt és ekkor születik meg, születik újjá az erotikus-szerelmi líra?
***
Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:
Fizessen elő a Szombatra!
A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságosstandjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:
Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.), Írók Boltja (VI. ker. Andrássy út 45.)
Telefon/Fax: 311-6665, 311-9214/137.
E-mail: info@szombat.org
Facebook oldalunk ide kattintva érhető el
2012. október / XXIV. évfolyam 8. szám
- Szentgyörgyi Rita: Woody Allen szerelmekről, zsidóságról, Izraelről
- Arnon Grunberg: Románctúra Ukrajnában
- Balázs Gábor: Szerelem és testi szerelem a zsidó forrásokban
- Kovács Ilona: Casanova zsidó szerelmei
- Szántó T. Gábor: „Széderkor kivirágzott a szederfa”
