Megjelent a Szombat szeptemberi száma

Írta: Szombat - Rovat: Szombat magazin

Határtalan Szabadka, Emlékezetközösség: Csaplár Vilmos és Horkay Hörcher Ferenc írása,
Interjú Komoróczy Gézával és Mácsai Pállal

 

{loadposition include}


szombat 2012 09 cimlapŐSZI NAGYÜNNEPEK

Radvánszki Péter: A spirituálisan legfontosabb időszak

A nagyünnepi periódus az év legfontosabb időszaka zsidó spirituális szempontból. Sajátos hangulata magával rántja azt, aki rááldozza idejét és energiáját, hogy elmélyedjen a közösségi életben, imákban és tanulásban. Ros Hásáná és Szukkot ünnepének sokrétű szimbolikája van, de megvizsgálva egy-egy sajátos motívumot, hétköznap is releváns kérdéseket találunk az ünnepek üzeneteiben.

HATÁRTALAN SZABADKA

Ahol az elnök dédapja is elnök volt – Gadó János riportja a szabadkai zsidóságról
Az 1946-ban született elnök apja is sok leleménnyel és szerencsével élte túl az üldöztetést. A jómódú, asszimilált, ámde zsidó hitű földbirtokost a bevonuló magyarok már ’41-ben lefogták, ahonnan csak kapcsolatok és vesztegetés segítségével szabadult. Miután a munkaszolgálat és a bujkálás után már 1944 végén hazatért, csakhamar az új jugoszláv kommunista hatalommal is meggyűlt a baja, amely mint földbirtokosra, nézett rá ferde szemmel. Többször is hónapokon át élvezhette a hatóságok vendégszeretetét, de végül mindig kiengedték. A család szép városi házába viszont beköltöztek a nép képviselői, s a Halbrohr családnak a lószerszám-kamrát utalták ki.

„Mindenütt otthon, mindenütt idegen” – Klein Rudolf szabadkai születésű építészet-történésszel beszélget Gadó János
„Az én bázisom Magyarország, hiszen létezik kulturális magyarság, amely mellett én lehetek zsidó etnikumú és zsidó felekezetű polgár. Engem a magyar és a zsidó kultúra, ezek kapcsolata vonz, megmagyarázhatatlanul, ez az identitásom magja. Izraeli egyetemeken sokat tanultam és tanítottam, de kulturálisan a Kárpát-medencéhez kötődöm, ahol lejátszódott a ’kulturális cserebere’: egymás gazdagítása a zsidóság és a befogadó népek között. (…) Ez irracionális, nosztalgikus vonzódás, tudom, de a zsidók mindig ideák után szaladtak, nem? Noha alapvetően magyar kultúrában nőttem fel, ez szélesebb keretbe ágyazódott be. A Vajdaság történelmileg soknemzetiségű és sokfelekezetű, ami nyíltságra nevelt. Nagyon ragaszkodtam Vajdasághoz.

EMLÉKEZETKÖZÖSSÉG

Csaplár Vilmos: Beteg közösség
„Semmiféle közösségben nincs teljes és megbonthatatlan egység, a különböző érdekek különböző módon generálják a tradíció értelmezését, de jó esetben azért vannak alappontok, melyeket a közösség minden tagja magáénak vall, ettől létezik a közösség, ettől egy. Nálunk ez a fajta „egység” nem magától értetődő, sőt a kivételes pillanatok közé tartozik, pl. Reformkor, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, 1956 ősze, 1989. Sok évszázad tapasztalata mutatja, hogy bár közelíthetők egymáshoz a közösség részei, az 1 meg a 2 együttes létezése a ’normális’ állapot.”

Horkay Hörcher Ferenc: Összekötve
„A nemzeti megbékélés feltétele egy olyan érzékeny történelmi diskurzus kialakítása, amely a valóban fennálló tapasztalati horizontok közelítésére, vagy legalábbis kommunikálhatóvá tételére tesz kísérletet, a beleérző (empatikus) vitakultúra önmérsékleten alapuló elsajátítása révén. Ennek további feltétele az, hogy egymás identitását ne vonják kétségbe a felek, de képes legyen mindenki a saját referencia csoportja önkritikájára is.”

INTERJÚK

„Jeremiás mindig közel állt a szívemhez” – interjú Komoróczy Gézával
„Van egy olyan megfogalmazatlan közfelfogás, hogy zsidó dolgokkal csak zsidók tudnak foglalkozni, és ha valaki nem zsidóként teszi ezt, az már gyanús, igazán nem érthet hozzá, esetleg valamilyen ellenséges szándékot jelez. Ez határozott tendenciaként élt a XIX. században. Én ezzel a könyvvel azt üzenem, hogy itt nem nemzeti történelemről van szó, hanem olyan történelemről, amely egyaránt be van ágyazva az egyetemes zsidó és ugyanígy a magyar történelembe. És a kettő nem választható el és nincs ellentmondásban. Nemcsak lengyel tud lengyel történelmet írni, és nemcsak zsidó írhat zsidó történelmet. Nem explicit módon, de azért benne van a könyvben, hogy a történetírás felette áll a nemzeti illetve népi öntudatnak. Nacionalista elfogultságból nem jöhet létre hiteles történetírás.”

„Talán mégiscsak színházat kell csinálni” –Mácsai Pállal beszélget Szentgyörgyi Rita
„Nem látom azt a kiegyensúlyozott, párbeszédképes országot, amiben jó lenne élni. A kibeszéletlen társadalmi bajoknak némi távoli közük van a pszichológiához, ami egyébként nem csupán a második világháborúig vagy Trianonig nyúlik vissza. Az én szememben a reformkor az utolsó egyértelmű és talán irigylésre méltó korszak. Úgy szimatolom, hogy valami a kiegyezés utáni korban romolhatott el. A polgárosodás valamiképp megtörtént, közben pedig valamivel pszichológiailag nem tartott lépést az ország.”

További írásaink:
Negyela László Márk: Szabadkai zsidó anekdoták; A kérdés – Gazdag Péter elbeszélése; Shiri Zsuzsa a hamarosan induló Terápia című izraeli tévésorozatról; Németh Ványi Klári: Trauma, elbeszélés, irodalom – Három könyv, három zsidó női sorstörténet

***

Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:

Fizessen elő a Szombatra!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságosstandjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:

, Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.), Makkabi Könyvesbolt (VII. ker. Wesselényi utca 13.), Kabbala bolt (XIII. ker., Hollán E. utca 25.), Klauzál 13 könyvesbolt (VII. ker. Klauzál tér 13.), Izraeli Kulturális Intézet (VI. ker., Paulay E. utca 1. ), Gondolat könyvesbolt (V. ker., Károlyi M. utca 16.), Olvasók boltja (V. ker., Váci utca 21.), Bálint Ház – porta, illetve Sabre kávézó (VI. ker., Révay utca 16.)

Telefon/Fax: 311-6665, 311-9214/137.
E-mail: [email protected]

Facebook oldalunk


2012. szeptember / XXIV. évfolyam 7. szám

Letöltés (PDF)

Címkék:2012-09, Borító

[popup][/popup]