Magyar emlékezet? Zsidó emlékezet? Magyar-zsidó emlékezet? –Megjelent a Szombat nyári száma

Írta: Szombat - Rovat: Szombat magazin

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

Magyar emlékezet? Zsidó emlékezet? Magyar-zsidó emlékezet? Van vagy nincs Magyarországon emlékezetközösség? Hogyan közelíthetők egymáshoz a 20. század traumáit hordozó közösségek, melyek más-más élményekre emlékeznek és a másik fájdalmáról nincs is tudásuk, vagy nem vesznek róla tudomást? Nyári számunkban Stumpf András és Kőszeg Ferenc próbálja enyhíteni a fájdalmakat, s rávilágítani arra, hogy egy magyar nemzet van, fájdalmaink közösek, s múltunk és jövőnk is csak egy van.

Gadó János: Horthy-kultusz – Miért most?
A Horthy-kultusz részben reakció a Holokauszt jelentőségének szüntelen növekedésére. A zsidó áldozatok emlékművei igen erőteljesen jelennek meg a városok szimbolikus terein. A hagyományos nacionalista önkép viszont a nemzetet szereti vétlen áldozatnak látni és az áldozatiság terén vetélytársnak érzi a zsidókat. Az antiszemita Horthy emlékének felélesztése megfelelő visszavágásnak tűnhet számukra, s mindezt még takargatni is lehet a „budapesti zsidók megmentője” mítoszával.

Stumpf András: Mind magyar emlékezet
Egy magyar nemzet van, amelyhez ki-ki más szálakon, más intenzitással kötődik, de a közös nyelv, a közös élet, haza bizony közös sorsot teremtett. Hát ugyan miért ne lenne a „zsidó emlékezet” számára fontos Trianon? Máramarossziget tán nem veszett el? Nem forgatta fel az ottani, az 1910-es évekre 80 százalékban magyar anyanyelvű zsidóság életét is? (…) Mégis: fontos tudatosítani, hogy a választóvonal nem zsidó és magyar között volt-van. A választóvonal emberség és embertelenség, tisztesség és tisztességtelenség, jó és rossz között húzódott és húzódik ma is.

Kőszeg Ferenc: Az integráció vége
A „Magyar emlékezet” kényszerű elfojtása tartósabb és hatékonyabb volt, mint a „Zsidó emlékezeté”. Az elhallgatott emlékek tartományában Trianon talán nem is foglalt el akkora helyet, mint a mai trianonozás alapján vélhetnők. Trianon és a revízió annyira a középpontjában volt a Horthy-rendszer retorikájának, hogy a rendszer kritikusai igyekeztek távol tartani magukat a neobarokk irredentizmustól. A népi írók a rendszer belső társadalmi berendezkedését bírálták, mindenekelőtt a földbirtok-viszonyokat, változást nem a történelmi Magyarország helyreállításának egyébként is irreális követelésétől vártak. Trianon az utódállamokból áttelepült családoknak volt személyes traumája, leginkább azoknak, akiket a második világháború után űztek el Szlovákiából.

Sajó Tamás: Lemberg üres helyei
Egy város történetét többnyire létező, ma is látható emlékeiből kiindulva szokás rekonstruálni. Lembergben fordított a helyzet. Az itteni zsidóság emlékezete a világháború pusztításai nyomán maradt üres helyek formájában íródott be a város szövetébe. Az ő történetüket az üres helyek és a hozzájuk fűződő emlékezet alapján rekonstruálhatjuk.

„Rádiósnak születtem”: Krausz Viktória Szepesi Györggyel beszélgetett
1932-ben voltam először élvonalbeli meccsen, apai nagyapám vitt ki egy Hungária-Fradira, ő a zöldeknek drukkolt, én a kék-fehéreknek. Ma is a fejemben van. Amikor a Hungáriát megszüntették, Vasas drukker lettem, és a mai napig ennek a két csapatnak szurkolok. De közvetítéskor sosem voltam elfogult hazai meccseken, nemzetközin igen, imádtam a magyar válogatottat. (…) Most is hiszek a magyar fociban. Ellene vagyok a rengeteg külföldi játékosnak, sok a tehetség itthon is, de kevés lehetőséget kapnak. Szükség van új stadionokra, de előtte inkább jó foci kellene.

Gadó János: Alterzsidó imaház
A Sirály zsidóság és multikulti találkozásának emblematikus színhelye (volt), melyet magyar zsidókról szóló tudósításaiból ritkán hagyott ki a külföldi sajtó. A kerület népszerű romkocsmáinak többségével ellentétben a Sirálynak vállaltan zsidó jellege volt. Vallásos ünnepeken különféle trendi programokat, bulikat szerveztek, s a helyet fenntartó Marom egyesület ma is tagja a Magyarországi Cionista Szövetségnek. Az Izrael körüli politikai és médiaharcoktól távol maradt ugyan, inkább izraeli művészek és az izraeli alternatív zene népszerűsítésével mutatta ki elkötelezettségét. A Király utca e népszerű kultúrkocsmáját épp cikkünk írásának napjaiban (május közepe) záratta be a VI. kerületi önkormányzat.

Krausz Viktória: Megfőzik egymást
Tizenegyen ülnek egy nagy fa asztalnál: hat nő, öt férfi, 25 és 45 év közöttiek. Kis névtábla a pólókon, a poharakban pálinka, gyömbéres limonádé. Kissé feszengő beszélgetések, laposabb pillantások. Ám ahogy fogynak a kóser borok, lazul a hangulat, több a nevetgélés, sztorizgatás. Három huszonéves barátnő a poén kedvéért érkezett, két harmincas srác a közös főzés öröméért, van, aki a tévéből ismert főzőpáros, Kozi és Döme miatt, a legtöbben pedig puszta kíváncsiságból. A második kör után felkerülnek a piros egyenkötények és három munkaasztalnál elkezdődik a főzőcskézés.

2012. június / XXIV. évfolyam 6. szám

Címkék:2012-06, Borító

[popup][/popup]