Összesen 29,738 találat (28801 - 28820) : ve.
Még mindig nem csitul a felháborodásnak az a hulláma, amelyet a Panoráma hírhedt, két részben közvetített riportja s utóbb közölt összeállítása váltott ki elsősorban a zsidó közösségben.
Porscht Frigyes, Budapest. „… Volt egyszer egy virágzó palesztin állam, majd jöttek … Tovább »
Eszter könyvének, Purim történetének egyik nagy tanulsága a Talmud szerint, hogy ha idézünk valamit, akkor a szerző nevét fel kell tüntetni. Eszter így cselekedett, amikor elmondta a perzsa királynak, Ahásvérosnak, az ellene irányuló összeesküvést és hozzátette, hogy mindezt Mordehájtól … Tovább »
Ha csillagomtól kijelölt:
kés alá kerülök,
és a jéghideg műbőrrel bevont műtőasztalon
hasas, izzó fény gömbök tüzelése alatt,
sebészek kikeményített, fehér álarcára meredve,
a gipszszerű, merev lárvákra,
leszíjazva, lekötözve,
a fejet acélkampókba … Tovább »
Egyike ez a legbonyolultabb teológiai kérdéseknek: miért van az, hogy a rosszak gyakran büntetlenül járnak-kelnek a világban, ugyanakkor a jók szenvednek? Amikor a Soaról van szó, a kérdés még specifikusabb. Hogyan engedhette meg Isten, hogy hatmillió ártatlant megöljenek? Miért nem … Tovább »
Habár az alábbi kis történetecske halakról szól majd, a mesét – hogy egészen érthető legyen – most tehenekkel kezdeném. A teheneket Izrael vásárolta egy régi anekdota szerint, Hollandiától. Először csalódtak a vásárban, hiszen az odahaza igen jól tejelő jószágok a Szentföldre … Tovább »
Tudtad־e, hogy…
… Marokkóban a Széder-estét „lail al-rassz”-nak hívják. Ez azt jelenti, a „fejek éjszakája”, annak az emlékére, hogy a marokkói zsidók között bevett szokás volt a birkafej fogyasztása a szentélybeli áldozatok emlékére.
… sok évszázadon át éltek … Tovább »
(Négy mese az Ezeregyéjszakából, Marc Chagall 26 litográfiájával, Helikon Kiadó, 1990. 116 oldal, 980 Ft.)
E mesék és történetek a legkülönbözőbb kultúrákból és égtájakról származnak Indiából és Perzsiából, Egyiptomból és Mezopotámiából, Szíriából és Arábiából … Tovább »
(Gazda Anikó: Zsinagógák és zsidó községek Magyarországon. MTA Judaisztikai Kutatócsoport, „Hungaria Judaica” sorozat I. kötet, 1992. 244 old., 400 Ft.)
Egy olyan könyvet kísérlek meg méltatni, amely, felületes szemmel nézve, csupa száraz adat, tervrajz meg térkép. Adatok arról, … Tovább »
(Kaufmann Haggáda, Kultúra International Budapest, 1991. 60 lap, 2500 Ft.)
Több mint harminc év után és számos kalózkiadást követően középkori kincsünket üdvözölhetjük újra hasonmás kiadásban.
Nemrégiben jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának keleti gyűjteményében … Tovább »
(Elie Wiesel: Az eskü. Európa Könyvkiadó, Fordította: Dezsényi Katalin 1990. 324. old. 80 Ft.)
Alighogy elkezdtem a könyvet olvasni, máris ismerős tájak, szokások tárultak elém, és jól ismert emberi sorsok. Hiszen jómagam is innen, a Kárpátok vidékéről származom. Hanem az már … Tovább »
Joseph elvégezte az a héten esedékes ügyeit Haifában, és másnap reggel felszállt a tel-avivi autóbuszra. Jóformán végigaludta a háromórányi utat, amely Szamaria tengerparti síkságának narancs- és citrom-ligetein át vezetett. A part menti sáv zsidó tulajdonban volt, a párhuzamos … Tovább »
Egy 21 éves bécsi műegyetemista a történelmi determinizmus és az emberi szabadság viszonyáról vitatkozik orosz diáktársával, s a beszélgetés hevében az az érzése támad, hogy az egyénnek igenis lehetősége van a kettő együttes megélésére. Aznap éjszaka elégeti egyetemi indexét, … Tovább »
A Habima színház Budapesten
A május 3-a és 10-e között sorra kerülő Izraeli Hét keretében várható a Habima, az izraeli Nemzeti Színház vendégszereplése. A vendégjáték kapcsán kérdeztük Rónai Andrást, a Valahol Európában egykori Ficsúrját, a 43 éve Izraelben élő állami … Tovább »
Kísérlet a zsidó kényszer-munkaszolgálat újraértékelésére
Hűnye a nemjóját, ez a nadrág éppen megfelelne nekem mondta Szajlai szakaszvezető Kisvárdán 1942 telén az egyik munkaszolgálatosnak, aki csomagban érkezett téli szövetből készült utolsó ruhadarabját viselte, … Tovább »
Olvasóink közül legtöbben, ha a közel-keleti harcokról van szó, az utóbbi évtizedek konfliktusaira gondolnak, s mivel ezekben Magyarország nem vett részt, nem is értik a címet. Pedig háromnegyed évszázaddal ezelőtt, az I. világháború palesztinai és szuezi frontjain jelentős osztrák-magyar … Tovább »
„Zákhór – ál tiskáh” – „Emlékezz – ne felejts” – az Egyiptomból csak éppen kiszabadult zsidó népet megtámadta Amálék, orvul, alattomosan. A harcképes férfiak a pusztában küzdöttek, a táborban csak a védtelenek maradtak gyermekek, nők, aggastyánok, betegek. Ámálék gyilkosai … Tovább »
Teste tüzelt, gennyes sebeit lángoló dárdák hegyei nyaldosták, mintha több ezer tűn feküdne. A határtalan fájdalomtól meggörnyedt, s ez rettenetesebb volt még az áhított halálnál is.
Tűznyelvek mardosták mindenfelől, fejét, lábát izzó szikrák hasogatták.
Élet és halál, … Tovább »
Varsó, 1943. április 28.
Én, a tarnopoli Josszel Rakover, geri hászid, a nevezetes Rakover és Meisel családhoz tartozó szent és jámbor ősök leszármazottja, akkor írom ezeket a sorokat, amikor a varsói gettó már lángban áll. A ház, amelyben vagyok, egyike az utolsóknak, amelyeket … Tovább »
Noha tudjuk, hogy Ros háSáná – újév napja – az őszi tisrí hónapra esik, niszánt, ezt a tavaszi hónapot is szokás a zsidó kalendárium első havának tekinteni. (Figyeljük csak meg: ha valaki fel akarja sorolni az év hónapjait, sohasem a tisrível kezdi, hanem a niszánnal – „niszán, … Tovább »
A zsidó diaszpórában elsősorban a költészet, a költők voltak fenntartói a héber nyelvnek. A költészetnek (és persze más irodalmi műfajnak is) évszázadokon át voltak olyan művelői, akik mondanivalójukat, gondolataikat, érzelmeiket, vágyaikat egyéni vagy az úgynevezett „gazdanéptől” … Tovább »