Fenákel Judittal beszélget Várnai Pál
Fenákel Judit író, újságíró. A szegedi tanár­képzőben, majd a József Attila Tu­dományegyetemen szerzett tanári diplomát. Tanított általános iskolá­ban, dolgozott a Csongrád Megyei Hírlapnál, a Családi Lapnál, legto­vább pedig, 1972-1988-ig … Tovább »

Török Petra
Morzsái az eltörött világkalácsnak
A Lesznai Anna-évfordulóról

2005-ben ünnepeltük Lesznai Anna születésének 120. évfordulóját, s eb­ben az évben emlékezünk meg halálá­nak 40. évfordulójáról.
Ki volt Lesznai Anna, mi volt em­beri és művészi titka? Miért … Tovább »

LESZNAI ANNA
Napló
(részletek)

Mi tulajdonképpen a demokrácia vele­je? A közösséget a hasonlóságra fel­építeni. A szeretet és az élet elveinek ez csak egyik ábrázatja: mert a dolgok éppúgy érintkeznek különbözőségük, mint hasonlóságuk által. Mindig az érintkezés a … Tovább »

„Három-négy ciklámen”
Három izraeli költőnő
Uri Asaf fordításai

ÁGI MISHOL

tanító Erosz
Először megnyalom a felső ajkad
domborulatát,
lassan, miként a rúzs vonalaz:
jobbra
és balra
attól a ponttól indulva,
ahonnan a szárnyak az égre nyílnak.

Onnan az irónia … Tovább »

Könyvmoly
Csáki Márton rovata

Számos olyan zsidó tárgyú – vagy így-úgy érdeklődésünkre számot tartó – könyv jelent meg az elmúlt másfél évben, amelyről terjedelmi okokból nem tudtunk beszámolni. Most, adósságainkat törlesztendő – a teljesség igénye nélkül – ezek kö­zül … Tovább »

VEGETÁRIUM ÉTTEREM
Az unalom szigete

A vegetarianizmus kicsit olyan, mint a szabadkőművesség: a kívülállók számára van benne valami miszti­kus, amit ki kéne próbálni, de azért otthonra nem kéne. Mindenki vi­szonyul valahogyan a „vegikhez”; ki mély megvetéssel, ki meg­értőén, … Tovább »

Summary

The first section of this month’s issue of Szombat is dominated by the Israel-Lebanon conflict: two different viewpoints are presented. György Konrád claims in his essay under the title ’’What may come after the rockets? More rockets?”: ”Perhaps radical Islamists find the existence … Tovább »

Novák Attila: Nincs új Közel-Kelet
Konrád György: Mi jön a rakéták után? Megint rakéták?
Heller Ágnes: A nem is olyan rejtélyes Irán
Szegő Péter : Vannak-e zsidók Lengyelországban?
Gadó János: Működésképtelen kuratórium?
Korányi László: A Mazsök elmúlt hét éve számokban
Dési … Tovább »

A libanoni háború elnyomja a csatazajokat egy másik küzdelemről, ami már véget is ért: Morvai Krisztinának, a nők hátrányos megkülönböztetése ellen küzdő ENSZ szervezet, a CEDAW-bizottság magyar küldöttjének – kormányát bemószerolva – sikerült megtorpedóznia, hogy a hivatalos utód-jelölt, Pető Andrea történész-szociológus a jövő évtől bekerüljön a bizottságba.
 
 

Zsidó vagyok. Annak vallom magam. De vajon vallhatom magam tényleg annak? Mitől leszek én zsidó? Attól hogy annak születtem? Attól, hogy körülmetélnek? Attól, hogy úgy érzem? Attól, hogy péntek esténként erről beszélek? Attól, hogy a nyaram egy részét zsidók között töltöm? Vagy attól, ha minden napomat végig imádkozom egy zsinagógában?

Nem lesz magyar delegátus az ENSZ egyik emberi jogi bizottságában, miután a korábbi kiküldött, Morvai Krisztina cionistának titulálta lehetséges utódját, és izraeli nyomást vélt felfedezni a jelölésében.

Július 27-re a Magyar Kommunista Munkáspárt (MKMP) ifjúsági szervezete, a Baloldali Front – Kommunista Ifjúsági Szövetség (BF-KISZ), valamint a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Magyarországi Arab Közösség Egyesülete (MAKE) „Állítsák meg azonnal a libanoni valamint palesztin nép és fiatalság elleni izraeli agressziót!” címmel szervezett szolidaritási tüntetést a budapesti libanoni nagykövetség előtt. A mintegy kétszáz fős tüntetésen felszólalt többek közt Husszein Muszavi, Libanon, illetve Khaled Ghazal, a Palesztin Hatóság budapesti nagykövete, valamint Székely Péter, a BF-KISZ elnöke, az MKMP főpolgármester-jelöltje. A konferanszié külön köszöntötte a helyszínen megjelent Thürmer Gyula MKMP-elnököt és Abolfazl Rahnama Hazaveit, Irán budapesti nagykövetét.
 
 

A Holokauszt egyrészt nem történt meg, másrészt azt az izraeliek követik el a palesztinok ellen – így lehetne összefoglalni a Teheránban megnyílt Holokauszt-gúnyoló karikatúra kiállítás üzenetét. Az iráni elnököt, a kiállítás spiritus rectorát a dán karikatúrák ez év januárban kirobbant emlékezetes botránya ihlette az ellenlépésre. Bíztatására a legnagyobb iráni napilap, a Hamsahri hirdetett nemzetközi pályázatot az – általuk egyébként megkérdőjelezett – náci népirtás körüli „felhajtás” kigúnyolására. A szervezők szerint ugyanis a nyugati nyilvánosságot kettős morál jellemzi: a Prófétán lehet gúnyolódni, de a Holokauszton nem. Majd most meglátjuk, meddig terjed a Nyugat híres toleranciája – nyilatkozták számos ízben az iráni szervezők.
 
 

Az alább közölt képek a Dániában megjelent Mohamed-karikatúrák megjelenésének ürügyén szervezett tüntetések egyikén készültek, Londonban. A tüntetéseknek végük, a probléma továbbra is fennáll. A képeket látva pesszimizmusunk erősödik: Európa beleesett a 22-es csapdájába, ahonnét nem tud kimászni.
 
 

Izrael sok kemény kritikusa tagadja, hogy antiszemita volna. Sokan nem is azok. De milyen statisztikai összefüggés állapítható meg az Izrael-ellenesség és az antiszemitizmus között?
 
 

Az APEH honlapján bogarászva érdekes adatokra bukkanhatunk: Az egyházak
számára 2004. évi adójuk egy százalékát felajánlók száma és a teljes összeg
sokat elárul a felekezetek támogatottságáról. A négy zsidó felekezet számára
felajánlott egy százalékok alább láthatók.

Harmincöt fokban érkezünk lányommal, forróság az alkotóházi szobában, csak az alagsorban lehet kibírni. Éjszaka vihar, tizenöt fokot esik a hőmérséklet, másnaptól ömlik az eső. Még szerencse, hogy az első nap úsztunk a tóban, ezt később nem tehetnénk. A heti strand-belépőt, amit takarékossági okokból előre megváltottunk, mementóként őrizzük.

Az események gyorsan követték egymást. Délen megöltek két katonát, majd elraboltak egyet, Gilad Salitot, erre hivatkozásul Izrael behatolt Gázába. Északon a Hezbollah nevű siita szervezet (és egyben parlamenti erő) hatolt be és ölt meg nyolc katonát. Izrael válaszul hajtóvadászatot kezdett a Hezbollah ellen, támadja Bejrut déli, siita negyedeit, többször bombázta a bejrúti repteret és a Bejrútot Damaszkusszal összekötő autópályát. Válaszul a Hezbollah rakétázta Haifát (!), Nahariját, Cfátot, Karmielt, Meron mosávot, etc. Halottak mindkét oldalon, több az araboknál, ésatöbbi. Közben persze Izrael bombázza a palesztin miniszteriális épületeket – Gázában is.

Miután Izrael kivonult Gázából, ott a Hamasz, a Fatah és az Iszlám Dzsihad kötelékébe tartozó fegyveres klánok vették át az uralmat, amelyek egyedül a fegyverkezéssel, hatalmuk megszilárdításával és a rivális klánok legyűrésével voltak elfoglalva. A Hamasz-kormánynak nem volt rájuk sok befolyása: ahogy a miniszterek – legalább látszatra – próbáltak valami nyugati stílust fölvenni, úgy vesztették el tekintélyüket a fegyveresek szemében. Gázában semmiféle, államra emlékeztető infrastruktúra (közigazgatás, posta, tömegközlekedés, stb.) nem jött létre.

Inhuman Research. Medical Experiments in German Concentration Camps (Embertelen kutatások: orvosi kísérletek a német koncentrációs táborokban) címmel jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában Paszternák Alfréd nőgyógyászprofesszornak a náci koncentrációs táborokban folytatott emberi kísérleteket feltáró könyve.