„A 20. század elejére a jiddis anarchisták politikailag kudarcot kudarcra halmoztak, de ezzel párhuzamosan fokozódott irodalmi-kulturális tevékenységük. A jiddis (proletár)irodalomra és a baloldali kritikus újságírásra maradandó hatást gyakoroltak.”

Izraelben él, a Jeruzsálemi … Tovább »

Egy méltatlanul elfeledett festő- és zongoraművésznő életét és pályáját kívánjuk bemutatni, amit egy beteljesületlen szerelem kísért egész életén át.

Hacker Mária – hányatott sorsa ellenére – igen termékeny művészként haláláig alkotott. Férjét korán elvesztette, … Tovább »

Auer Lipót hegedűművész élete és műve

Bartók–Pásztory-díjas hegedűművész. Koncertmester, karmester,  a Mendelssohn Kamarazenekar művészeti vezetője, a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára. Veszprém szülötteként, hegedűművészként kezdett foglalkozni az ugyancsak itt született … Tovább »

avagy: Hogyan rejtsük el az aranyat vészterhes időkben?

– Jó napot kívánok – kiáltotta Dávid a kapu mögül –, Mendel Dávidnak hívnak, nem ismerjük egymást, annak a zsidónak vagyok a fia, aki a házat építette, tudja, aki aztán kiment Amerikába…

Az öreg lecsoszogott … Tovább »

Reggel 9-kor anyám felcsomagolt három nagy (kóser) zsíros kenyeret, három kerti paradicsomot, sót, paprikát és azt mondta: – Este nyolcig haza ne merjetek jönni. Hacsak nem fog esni az eső.

Az esőnek esze ágába se volt esni. Így hát nekiindultuk a weekend telep felé. Le a Poklos … Tovább »

Miért nem tudta megvédeni az izraeli hadsereg a Beeri kibucot?

מהלך הקרב בקיבוץ בארי

No Description

Az Izraeli Védelmi Erők képviselői bemutatták Be’eri kibuc lakosainak, akik átmenetileg egy Holt-tengeri szállodába laknak, a hadsereg vizsgálatának eredményeit, mely … Tovább »

Goldmann Tamás, a Pécsi Zsidó Hitközség elnökének beszéde a helyi zsidó temetőben 2024. július 7-én tartott kegyeleti megemlékezésen.

Tisztelt emlékező Közösség, kedves Hittestvérek!

Az egyik legősibb imánk, a Kaddis utolsó mondata mindent tartalmaz, amiről beszélni … Tovább »

Aki a határon túli magyar zsidó közösségekre gondol, annak általában Kassa, Ungvár, Munkács, Máramarossziget, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár vagy Szabadka jut eszébe. Mára ezek a közösségek elapadtak és jelentős nyelvi-kulturális váltás ment végbe a maradékaikon. … Tovább »

“Apám, felismervén, hogy Kohn makacsul kitart reakciós nézetei mellett, és a helyes eszmékről nem lehet meggyőzni, otthagyta. Aznap este otthon felsóhajtott: – Gyanús ember, az a Kohn. Hogy lehet, hogy a 72 helyi zsidó közül egyedül ő élte túl a német megszállást? Hát nem furcsa? … Tovább »

Kamaszkoromban úgy éreztem, hogy útjában áll az írói elképzeléseimnek. Nem mondom, hogy nem kedvelte a művészetet, de azt gondolta, hogy az egy szórakozás, kellemes időmúlatás, semmi több.

Apámmal gyakran jártak operába, nyilván azt feltételezte, Puccini könyvelőként dolgozott, … Tovább »

Budapesti emlékmozaikok az Izraelbe tartó szovjet menekültekről

Amikor magyarországi tömegmigrációs hullámról beszélünk, a legtöbbünknek a 2015-ös, főleg szíriai menekültekből álló tömegek jutnak az eszünkbe, és az ezzel kapcsolatos hisztérikus, Soros-ellenes kampány, … Tovább »

Amikor 2016-ban megjelent Zoltán Gábor Orgia című regénye, az olvasóközönség döbbenten fogadta a Budapest 12. kerületében 1944 végén játszódó történetet.

Különösen a nyilasok brutális kegyetlenséggel véghez vitt „orgiájának” részletes, szinte tárgyilagos ábrázolását … Tovább »

Az emlékezet segít rendezni a múltat, feleleveníteni a hagyományokat, és ezáltal megerősít a jelenben, megkönnyíti az eligazodást a hétköznapokban. Az életben ad egyfajta folytonosságot, és így kiszámíthatóságot, biztonságot is. Erre különösen nagy szükségünk van felgyorsult … Tovább »

Milyen anyagi forrásokra számíthatnak a zsidó civil szervezetek a Mazsihisztől? Miért (nem) indokolt az a kérdés, hogy miért nem segíti ki a nehéz helyzetbe került civileket az állam? Milyen modellek léteznek a világban a zsidó közösségek támogatására? Ilyen izgalmas kérdések … Tovább »

Sós Endre szerepdilemmái

E folyóiratban már többen is foglalkoztak Sós Endre (1905–1969) újságíró, irodalmár, hitközségi vezető ellentmondásos pályájával, ahogy Sós gyakori szereplője a Kádár-rendszer és a zsidó hitközség viszonyát vizsgáló történeti munkáknak … Tovább »

Irodalomtörténész és szerkesztő, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen magyar irodalomból doktorált. 1991 decembere óta Izraelben él. 1992 és 2005 között a Jeruzsálemi Héber Egyetem Bölcsészettudományi Karán tudományos főmunkatárs. Kutatóként, 1996-tól a Magyar Tanulmányok … Tovább »

Lévai Jenő (1892-1983) népszerű újságíró, kiadó, a háborút követő néhány évben tucatnyi könyvet publikált a vészkorszakról. Azonban alig néhány évvel a karrierje 1948-as második csúcspontját követően ismét bukásra kényszerült.[1] Kiszorulását ezúttal a kialakuló diktatórikus … Tovább »

Felfoghatatlan, irracionális. Ezzel a két szóval indokolta Gyáni Gábor történész professzor, hogy ő maga miért nem lett holokauszt kutató. Miközben az erről írt tudományos munkák legtöbbjét maga is nagyon jól ismeri, fontosnak tartotta ezt a distinkciót megtenni június 2-án, a kiadó, … Tovább »

Egy Kádár-kori disszidálás története

Erdélyi Marian (Mari) 1946-ban született Budapesten. A Zsidó Gimnáziumban 1964-ben érettségizett, utána kalandos körülmények között szüleivel és bátyjával Bécsen keresztül alijázott. Interjú az 1964-es szökésről.

Kérlek, Mari, … Tovább »

A Harvard és a Yale Egyetem húsz-húsz hallgatója látogatott Budapestre, hogy megismerkedjen a magyar zsidóság történetével és jelenével. Vezetőjük a 22 éves, magyar származású Erdős Zebulon volt, aki kisgyermekkora óta az Egyesült Államokban él családjával, jelenleg a Harvard … Tovább »