Összesen 3,611 találat (2981 - 3000) : sz. é..
Sárdi Dóra
A magyar-zsidó irodalom
definícióját már rengetegen próbáltak megfogalmazni, de még nem született minden korra és történelmi helyzetre érvényes meghatározás. Elképzelhető – bármily paradoxul is hangzik, hogy a definíciókra egyébként általánosan jellemző örök … Tovább »
Irene Reti
A kis csipketerítők
Nagymamám, Grünbaum Margit Budapesten született 1900-ban és négy éve halt meg, 96 éves korában. Halálával rám hagyott 25 darab, finom kis csipketerítőcskét. Kaliforniai házában az összes fotel karfája, minden asztal, kredenc és ruhásszekrény … Tovább »
„Új elnöknek G. Ernőt választottam meg…”
Az alábbi dokumentumok a kádári restauráció első éveibe vezetnek vissza bennünket. A hatalom régi-új gazdái még a magyar társadalom legyűrésével vannak elfoglalva, az 1956-ban passzívan viselkedő zsidó közösséggel, e politikai … Tovább »
Shelley István
Vörösmarty árnyéka Amerika felett
(1943/45-ös munkaszolgálat és 1950-es ÁVH-s letartóztatás emlékére…)
hazádnak rendületlenül légy híve
Óh magyar:
mert látod, nincsen szíve
Kinek sorsát most kóstolgatja testem
Az ember, itt él. A szív: Budapesten
Lám, … Tovább »
Arnon Grunberg 29 éves, holland-zsidó író. Uborkaszezon című műve, melynek részletét olvashatják, egy vallásos családból kiszakadó fiatalember „fejlődésregénye”, aki kamaszszerelme kudarca után képtelen a normális kapcsolatteremtésre, s csupán prostituáltak karjaiban talál … Tovább »
Az illusztrációtól a nagytotálig. Szabó István filmjeinek zsidó motívumai
Élvezetes és lefegyverző élmény életműve egészét meg- vagy újranézve tanulmányozni Szabó István közel négy évtizedes alkotói korszakának belső logikai rendszerét.
Alig észrevehető, apró … Tovább »
A mai Magyarországon nincsenek nemzetiségek
A levelükben feltett kérdések közül az elsőre („van-e oka bárkinek is félni az adatközléstől?”) nem tudok válaszolni, a második kérdést illetően viszont egyetértek a szerkesztőségnek azzal az álláspontjával, hogy jó lenne, … Tovább »
Lugosi Viktória
Vér
Szerda
Ahhoz képest, hogy szilánkokból rakták össze, hogy a lábában több a szög, mint az egész ebédlő garnitúrájában, nem is néz ki olyan rosszul az anyja. Azt szokták mondani, hogy a combnyaktörés az egyik legrosszabb, ami történhet egy idős emberrel. … Tovább »
A paróka története
A test Isten temploma – tartja a zsidó vallás, ezért tiszteletadás illeti meg az öltözködésben is. A szerénység és a szemérmesség parancsa bizonyos értelemben mindig is egyfajta öltözködési ön- korlátozást jelentett, mindkét nem számára. Ehhez járni … Tovább »
„Soha nem működöm együtt politikai pártokkal”
Interjú Etgar Keret izraeli íróval
Etgar Keret 33 éves, Tel-Avivban él. Magyarul első ízben lapunkban jelent meg novellája, három elbeszélését pedig a Múlt és Jövő legutóbbi száma közölte. Írásai, melyek nem vagy nem … Tovább »
Novák Attila
A befejezetlen előtörténetAz Agudat Jiszrael Magyarországon (1918-1940)
Az Agudat Jiszrael a cionizmusra született ortodox zsidó reakcióként keletkezett, nem akarván elfogadni, hogy a zsidó vallásban kiemelt fontosságú Erec Jiszrael teljesen a modem, nacionalista zsidók … Tovább »
Ízlések és szempontok
Két prózaantológia
(Itt nincsenek pillangók? Mai zsidó próza. Válogatta Pécsi Katalin. Bp. PolgART Kiadó, 2000, 461 old., 2990 Ft)
(Budapesti aggadák. Holocaust utáni próza. Összeállította Kőbányai János. Bp. Múlt és Jövő Kiadó, 1999, 343 old., … Tovább »
Ruth R. Wisse
A liberalizmus a zsidókért és a zsidók ellen I. rész
A zsidók úgy kötődnek a liberalizmushoz, ahogyan a franciák a borhoz: természetesnek tekintik. Megesik, hogy egy-egy francia politikus, akit gyomorfekély kínoz, vagy lekötelezettje a tejtermelőknek, azzal döbbenti … Tovább »
Lugosi Viktória
Kérdez a gyerek…
Legózunk? – kérdezi a gyerek.
Nem, most még meg kell írnom egy anyagot.
Jó, akkor csak azt mondd meg, ki az a Grespik? – kérdezi, miközben miszlikre szedi a kínkeservesen összerakott legóhajót, és várakozóan néz rám.
Két nép – egy történelem?
Moian Szadek, a Palesztin Hatóság területén működő Műemléki Felügyelőség igazgatója a Betlehem melletti Beit Jalában tartott konferencia alatt egyre kényelmetlenebbül érezte magát, miközben Ronny Reich, egy izraeli régész beszámolt a jeruzsálemi … Tovább »
„A nyugati kultúrából nem lehet kioperálni a zsidógyűlöletet”Beszélgetés Tatár Györggyel
Tatár György filozófus „Izrael – tájkép csata közben” című könyvének megjelenése alkalmából a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület vendége volt. Könyvéről (vagy inkább könyvének … Tovább »
Prés alatt
„Izrael mellett több és bátor kiállást akarunk”
Az itt közölt jelentések ugyanabból a „Jubilálók” fedőnevű, négy dossziét tartalmazó vizsgálati anyagból származnak, mint a tavaly novemberi számunkban közölt szemelvények. A különböző utalások még legalább … Tovább »
„Kétezer év óta semmi sem változott…”
Beszélgetés Assi Dayannal
Filmrendező, színész, író, publicista. Tizenkét filmet írt és rendezett, huszonötben játszott, több könyve jelent meg. Az egyik legismertebb izraeli művész. A legendás tábornok, egykori hadügyminiszter … Tovább »
Lev Lunz
Szülőhaza
Venjamin Kaverinnak
I.
Te nem ismered önmagad, Venya – mondtam. – Nézz csak magadra.
Tükör. A tükörben erőt sugárzó arcú, magas férfi. Fekete haja dühösen hullik makacs homlokába, s nyugodt, derűs szemöldöke alatt szenvedélyesen ég vad, mélyen … Tovább »
Hetényi Zsuzsa
A kettős kultúra allegóriája Lev Lunz elbeszélésében
Lev Lunz (1901-1924) rendkívül fiatalon halt meg, életműve, öt rövid színmű, néhány elbeszélés és három cikk, egy vékony kötetben elfér. Első művét (Törvényen kívül, 1919) betiltották, azután … Tovább »