A mumbai terrortámadás után India megfenyegette Pakisztánt, hogy ha nem tudja, vagy nem akarja felszámolni a területén működő terrorista szervezeteket, akkor nem tartja tiszteletben Pakisztán szuverenitását, és katonákat küld az országba. 

 
2008 tavaszi erdélyi kirándulásunk középpontjában a Kolozsvári Állami Magyar Színház állt. Három előadását láttuk: más kor, más-más szerzők darabjait, ám az előadások szemléleti rokonsága egymással összefüggésbe hozta a műveket, s a színház karakteréről világos képet adva, összefüggő és felkavaró élményt jelentett.

Nem ez volt az első eset, hogy rengeteg pénz volt a Gáza felé tartó hamászosoknál azóta, hogy 2006-ban megnyerte a szervezet a palesztin választásokat.
 

A Jerusalem Post elemzése megállapítja: hasznos összevetni azokat az elkülönülő utakat, melyeket a közel-keleti térség két fontos, sőt, kulcsfontosságú állama bejár manapság; Egyiptomról és Törökországról van szó. 

Aligha nevezhető véletlennek, hogy annak az adatbanknak a léte, melyet évekkel ezelőtt a kormány kérésére egy szakértőkből álló bizottság állított összes újlétesítésű zsidó településekről, akkor szivároghatott ki az izraeli közéletben, amikor Barack Obama amerikai elnök közel-keleti megbízottja, George Mitchell a térségbe látogatott. Kit érdekelne ugyanis jobban e települések körüli politikai-biztonsági vita, mint éppen őt?

Lehet a “mi a magyar” kérdésről posztkádárista lózungok és neoszittya szóvirágok nélkül is beszélni. Ez az üzenete a Kommentár folyóirat, illetve a Reakció, a Konzervatórium, és a Jobbklikk blogok által szervezett Konzílium nevű találkozónak. 

Az Isztambulban megjelenő liberális Hürriyet kommentárjában arról számol be, hogy a török kormány – mely komoly kritikával illette Izraelt a gázai akció miatt – most erőteljesen bírálja a Hamászt is. A török külügyminiszter, Ali Babacan egy, az ország legnagyobb példányszámú lapjának, a Milliyetnek adott interjúban felszólította a terrorista szervezetet, hogy végre döntse el, katonai csoportként akar-e működni vagy politikai mozgalomként. E kettő ugyanis nem egyeztethető össze. 

Izrael és a Hamász kölcsönösen elutasította a tárgyalásokat, majd egyoldalú tűzszünetet hirdetett, hogy aztán mindkét fél győztesként ünnepelhesse magát. Izrael világossá tette, hogy a jövőben is keményen megtorolja az palesztin iszlámista szervezet agresszióit: ha a Hamász továbbra is rakétákkal támad, Izrael kész újabb hadjáratot indítani. A Hamász vezetői pedig a tűzszünet bejelentésekor közölték, hogy máris újra fegyverkezésbe kezdenek. Van esély a tartós békére, vagy csak rövid fegyverszünetre számíthatunk?

Vasárnap még lövöldözések tarkították a tűzszünetet a Gázai övezetben. Izrael szombat este hirdetett fegyvernyugvást, a Hamász pedig másnap közölte: egy hétig nem támadja a zsidó államot. A háborúnak ezzel valószínűleg nincs vége. Valki László nemzetközi jogásszal, az ELTE ÁJK professzorával a konfliktus hátteréről beszélgettünk.

 
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület évente két díjat oszt ki, melynek átadására legutóbb decemberi Hanuka bálján került sor. A “Magyar Zsidó Kultúráért” díj 2008-as kitüntetettje Perczel Anna építész, az ÓVÁS Egyesület alapítója, a Védtelen Örökség című könyv szerzője. A  „Várhegyi György díj, a Magyar Zsidó Oktatásért” 2008-as kitüntetettje Kovács András szociológus, a Közép Európai Egyetem, Zsidó Tudományok Programjának akadémiai igazgatója, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa.

A jelek szerint feszültségek vannak az izraeli kabinetben a gázai hadműveletek jövőjével kapcsolatban – írja a Tel Avivban megjelenő napilap.
 

Az ENSZ diplomatái emberiség elleni bűncselekményt és agressziót emlegetnek. Mások szerint azonban Izrael jogos önvédelmi akciójáról van szó, amely nemzetközi jogi és erkölcsi szempontból egyaránt legitim. A Hamász az iszlám világát is megosztja: a hivatalos nyilatkozatokban is jelentős eltérések vannak egyes muszlim országok politikusai és gondolkodói között, s még élesebbek a különbségek a politika és a politikai korrektség felszíne alatt.
 

A Haifai Technion két kutatója, Dr. Assaf Klar és Dr. Raphael Linker olyan rendszer kidolgozásán dolgozik, amellyel az izraeli felderítés a Hamász titkos fegyvercsempész alagútjainak nyomára bukkanhat. Dr. Assaf Klarral a hvg.hu jeruzsálemi tudósítója beszélgetett.

A Haifai Technion két kutatója, Dr. Assaf Klar és Dr. Raphael Linker olyan rendszer kidolgozásán dolgozik, amellyel az izraeli felderítés a Hamász titkos fegyvercsempész alagútjainak nyomára bukkanhat. Dr. Assaf Klarral a hvg.hu jeruzsálemi tudósítója beszélgetett.

A végállomáson ülök a villamoson, nem indul, délfelé jár, fejemet az ablaküvegnek támasztom, és bámulok kifelé. A Moszkva téren valószínűtlen alakok imbolyognak a hőségben, árnyék sehol. Mindig újra lenyűgöz a környék, ilyen csúfat még a Balkánon is ritkán találni.

Sajtószemle napról-napra
2009. január 10.
Izrael- és palesztinbarát tüntetők véres összecsapása Oslóban
Hírszerző
Az ellentüntetők Molotov-koktélokkal, kövekkel és tojásokkal dobálták a zsidó állam támogatóit, izraeli zászlókat égettek. A helyi média szerint a nyolcvanas évek óta nem volt ilyen súlyos incidens a norvég fővárosban. Több tízezres, százezres tüntetések, tiltakozó akciók követték egymást az arab világban is.

Általános felháborodást váltott ki Franciaországban a már korábbi hasonló megnyilvánulásairól is elhíresült humorista, Dieudonné legújabb provokációja.
 

„A Gázai övezet elleni támadás elsődleges célja, hogy Izrael rábírja a Hamászt a rakétatámadások és a fegyverkezés beszüntetésre. De Izrael egyúttal arra is törekszik, hogy lemossa a libanoni Hezbollah elleni 2006-os fiaskó emlékét, és elrettentse ellenségeit” – írja a The New York Times. A lap szerint Izraelnek több oka is van a rendkívül kemény fellépésre. 

Lemondásra kényszerült Horace Engdahl, az irodalmi Nobel-díjat odaítélő Svéd Királyi Akadémia főtitkára, aki szeptemberben nagy vitát váltott ki az európai irodalomnak az amerikaiaval szembeni “felsőbbrendűségét” bizonygató kijelentéseivel, írta az MTI.

Vannak emberek, akik művésznek születnek: festenek, írnak, zeneműveket komponálnak. Szerencsés esetben nevük ettől marad fenn az utókornak.