Részlet Alvin H. Rosenfeld A holokauszt vége c. könyvéből

Ha a Mazsihisz és a többi szervezet részt vesz a holokausztév állami megemlékezéseiben, az rosszabb a Zsidó Tanács egykori gyávaságánál is – fogalmazott az író a DK rendezvényén.

Interjú Kovács Andrással a legújabb antiszemitizmus-felmérésről

Izraeli filmhét, 2013. november 20-27.

A Magyarország német megszállására emlékeztető emlékmű állításáról szóló 2013. december 31-i kormánydöntéssel sikerült immár sokadjára a történelmi emlékezet darázsfészkébe tenyerelni. Könnyen belátható: ha azt mondjuk, és emlékműbe kövülve hirdetjük, a „németek megszállták” az országot, akkor egyben azt is sugalljuk, hogy ami a megszállás után történt (lásd deportálások: 1944. május 15. – július 6.) az nem a mindenkori magyar kormány és a magyar társadalom felelőssége, hanem a megszálló hatalomé, mely csak eszközként használt fel egy magatehetetlen apparátust.

Talán úgy 5 éves lehettem. Nagyapám csak a zöld disznóról tudott mesélni…

Beszélgetés A. B. Jehosua izraeli íróval

Rose Fostanes, negyvenhét éves Fülöp-szigeteki vendégmunkás nyerte meg Izraelben az első X-Faktor tehetségkutató énekversenyt.

Konrád György esszé, L. Simon László és Mikecz Péter a Holokauszt-emlékévről, zsidó vezetők az adományozás kultúrájáról, Gyáni Gábor Trianonról és a Holokausztról, Hernádi Miklós 70, Itamar Rabinovitch az izraeli diplomácia kulisszatitkairól, Schüttler Tamás regényrészlete … Tovább »

2011 nyarát Los Angelesben, illetve az Egyesült Államok nyugati partján tölthettem. Rendkívüli klimatikus adottságok, az óceánpart közelsége, hatalmas távolságok, a könyvtár gazdagsága, barátságos ismerősök vendégszeretete – és egy megjelenés előtt álló regény ott írt első fele emlékeztet azokra a hónapokra, melyek naplófeljegyzéseiből válogattam. 

Standeisky Éva történésszel beszélget Várnai Pál

A magyarországi olvasók előtt kevéssé ismert történelmi családregény – nevezhetnénk család- és közösségtörténeti regénynek is –, Kaczér Illés tetralógiája, melynek második részében a reformkori pesti zsidó közösségi élet rajzát nyújtja. A négykötetes mű azt a 19. … Tovább »

Kommentár a hetiszakaszhoz

Holokauszt-emlékhelyet alakítanak ki a debreceni Pásti utcai zsinagóga udvarán, a beruházás 20 millió forintos költségét az önkormányzat biztosítja idei költségvetéséből – jelentette be Papp László (Fidesz) alpolgármester és Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón.

Maryan S. Maryan képeiről

„Az izraeli településeken zajló újabb építkezések engedélyezése porrá zúzhatja a békefolyamatot” – állította december utolsó napjaiban Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló. Több mint félmillió zsidó lakos él ma olyan területen, amelyet a nemzetközi közvélemény megszállt területeknek tekint. Egy izraeli–palesztin békemegállapodás esetén közülük sokaknak távozniuk kell otthonaikból, mert az esetleges területcserék a tervek szerint csak a legnagyobb településeket mentenék meg az evakuálás elől. A telepesek ennek ellenére bizakodóak, mert úgy látják, Izraelben ma sokkal többen érzik fontosnak azt, hogy az ország földrajzi értelemben is kötődjön a bibliai örökségéhez. A telepesmozgalom egyik vezetőjével, David Rubinnal, Siló város volt polgármesterével annak kapcsán beszélgettek a Hetek munkatársai, hogy január elején magyarul is megjelenik könyve, amelyben személyes élettörténetén keresztül vall a visszatérés felemelő és sokak számára tragikus tapasztalatairól.

A tavaszra tervezett megnyitó ellenére meglehetősen kevés konkrétumot tudunk a Sorsok Házáról – nemcsak a kívülállók, de a projektben részt vevő testületek is. A közbeszerzéseken azonban osztoznak: itt nemcsak a Terror Háza és környezete, de a kormányzati tendereken egyre sikeresebb óbudai cég is nyer.

Német emigráció Kaliforniában

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Örült, amikor Izraellel baráti viszonyt fenntartó keresztényekkel találkozott, de aggasztja az antiszemitizmus kelet-európai erősödése – nyilatkozta a Népszabadságnak Natan Scsaranszkij. Az egykori szovjet emberi jogi aktivista, majd izraeli politikus most a Zsidó Ügynökség Izraelért (Szochnut) nevű civil szervezet igazgatója. A kérdés szerinte Európához szól: akarja-e, hogy a zsidó közösségek otthon érezzék magukat területén.