A Végső Megoldás egyik fő kidolgozója és végrehajtója, Adolf Eichmann a magyarországi zsidók haláltáborokba hurcolását tartotta a zsidók kiirtására irányuló német terv – és saját karrierje – legnagyobb sikerének, míg a dán zsidók deportálását egyértelműen kudarcnak minősítette.

Bojkottálhatja a holokauszt-emlékévet a Mazsihisz, ha mégis felépül a szobor a Szabadság téren.

Az antiszemitizmus jelentésének nyomában

Megegyezik vajon a kormány a zsidó szervezetekkel (és más kritikusaival) a Holokauszt Emlékév vitatott kérdéseiben? A vita lényege: hogyan ismerje el a kormány Magyarország felelősségét a holokausztban. Elazar Barkant, a New York-i Columbia Egyetem történész professzorát arról kérdeztük, hogyan tették ezt más országok, hogyan politizálódik át világszerte a történelem, és hogyan lehet egy konfliktus után közös értelmezéseket létrehozni bűnös és áldozat között.

Kovács András és Bodnár Dániel az antiszemitizmus-felmérésről, Király Júlia az izraeli gazdasági csodáról, zsidó nők a konyhában és a fürdőszobában, száz éve született Charlotte Delbo, interjú Tompa Andreával, Gergely Ágnessel és Berg Judittal, női művek tárháza: Czingel … Tovább »

Új Holokauszt emlékhely, a Sorsok Háza létesítésére készül a kormány, a Holokauszt Emlékév keretében Budapesten, a józsefvárosi pályaudvar helyén. A projekt koncepciójáról keveset tudni. Felkerült az internetre a Sorsok Háza előkészítő anyagaként készült egyik tanulmány. … Tovább »

Interjú Földes Anitával, Fejtő Ferencről szóló könyvéről. 

A próbababák

Nézzétek. Nézzétek. – Összekuporodva ültünk a priccsünk deszkáin, ami ágyként,asztalként, padlóként szolgált. A tető nagyon alacsony volt. Csak ülni lehetett, behúzott fejjel. Nyolcan voltunk – a mi nyolcas csoportunk, amelyet csak a halál választ majd el –, … Tovább »

Jövő vasárnap rendkívüli közgyűlést tart a Mazsihisz. A küldöttek arról döntenek majd, hogy a szervezet távol maradjon-e a magyar holokauszt emlékéve alkalmából meghirdetett kormányzati programoktól.

Ha valami, hát a hetvenkedés nem jellemző rá, aki most töltötte be a 70-et. Nem jellemző rá kelet-európai kislétünk gyakori kisszerűsége.

Úgy gondolom, ha itt élte volna le az elmúlt évtizedeket, s nem az Egyesült Államokban, akkor is a polgári jó modor, a polgárság kultúrája, … Tovább »

Életének 93. évében péntek reggel, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Jancsó Miklós világhírű magyar filmrendező, kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas alkotó, kiváló művész.

Palástvesztést kért az eljáró egyházi jogtanácsos Hegedűs Loránt református lelkészre, annak az egyházi fegyelmi eljárásnak a keretében, amely csütörtökön kezdődött Budapesten, a Hazatérés templomában november 3-án tartott Horthy-szoboravatás miatt.

Magyarországi ősbemutató: 2014. március 7-8. 19h, Szkéné Színház
További előadás: március 27. 19h, Szkéné Színház

A város hitközségének vezetése az alábbi nyilatkozatot tette közzé: 

Nyugtalansággal, mély megrendüléssel és megbotránkozással vesszük tudomásul, hogy az akkori magyarországi zsidóság deportációjának 70.-ik évfordulója – a méltó megemlékezés éve, a megbékélés és … Tovább »

Interjú Berl Lazarral, Oroszország főrabbijával

Mit sűrítenek, mit fejeznek ki a tárgyak? Miként mutatjuk meg és olvassuk őket? Milyen eszközökkel teremtünk kapcsolatot egy tárgy múzeumi léte és egykori használati kontextusa között? És miért jó megfejteni egy tárgyat? Nagy kérdések. Mégis sokféle „jó” válasz adható. Nézzünk most egyet!

A sydney-i születésű Markus Zusak a világ egyik legkiválóbb ifjúsági regényírója. Első könyve (The Underdog) – amely egy szegény tinédzser és szíve választottjának történetét meséli el – 1999-ben került a könyvesboltok polcaira. A megjelenés hét évet váratott magára, de a gyors sikert követően Zusak szinte azonnal piacra bocsáthatta az említett mű két folytatását, a Fighting Ruben Wolfe-ot és a When Dogs Cryt.

A vészkorszak emlékévének méltóságát fenyegeti a szellemében és küllemében egyaránt méltatlan Szabadság téri emlékmű terve, és az elhamarkodott ötletet kísérő kommunikáció is.

Mint arról a Szombat is beszámolt, Randolph L. Braham, a magyar holokauszt legismertebb kutatója nyílt levélben kérte neve eltávolítását a Holokauszt Emlékközpont Téka és Információs Központjáról, valamint jelezte, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is … Tovább »

Nyílt levélben kérte neve eltávolítását a Holokauszt Emlékközpont Téka és Információs Központjáról Randolf L. Braham holokausztkutató vasárnap, valamint jelezte, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is visszaküldi.

“Nehéz szívvel hoztam ezt a döntést … Tovább »