Összesen 7,952 találat (3741 - 3760) : s. z..
György Péter és Köves Slomó vitájához.
György Péter és Köves Slomó vitája, a magyar zsidók asszimilációjának menetéről, következményeiről és tanulságairól szólva valójában arról folyik, hogy ma, Magyarországon milyen legyen a „zsidó politika”, azaz mit mondjanak, … Tovább »
1989-ben nemcsak az emlékezet szabadult fel, hanem az ellenséges érzület is.
Az államszocializmussal szembeni egyszerűsítő vélemények közös hibája, hogy mindazt, ami 1989 előtt volt, szokás rossznak tartani, és ami ellen az 1945 utáni politika fellépett, azt utólag sokan hajlamosak … Tovább »
A volt miniszterelnök egyebe közt a „hálás budapesti zsidóságról” is szót ejtett.
Tárgyilagos képet kell festeni a Horthy-korszakról, amely alig megoldható problémákkal nézett szembe, és végül kényszerhelyzetbe került – mondta Boross Péter volt miniszterelnök pénteken … Tovább »
Radnóti és Fanni: Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Naplójából. Tájkép tankönyvviták közben, Zoltai, Schwezoff – kinek az emberei?, Vámbéry Rusztem és Faludy György barátsága. Gergely Ágnes és Vihar Béla héber betűs levelezése, részlet Hidas Judit készülő regényéből, Dés Mihály a zsidó viccről, III. Zsidó Filmfesztivál.
Kasser (Kasza) Sándor és felesége, Aranyi Erzsébet 1944-45-ben Wallenberg segítőiként dolgoztak.
Patrick Modiano francia írónak ítélte oda a 2014. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Királyi Akadémia. A testület indoklása szerint a 69 éves írót az emlékezés művészetéért tüntették ki, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat, és feltárta a náci megszállás mindennapjait.
Az elnök engedélyezte a szombati szünetet a zsidó iskolákban, 400.000 dollár hozzájárulást juttatott a teheráni zsidó kórháznak, és meghívta az ország egyetlen zsidó törvényhozóját, hogy kísérje el őt az ENSZ-közgyűlésre, New Yorkba.
Az amerikai erőfeszítések Irán … Tovább »
Új holokauszt-emlékpont nyílt Dabason pénteken.
A felújított Tusák-Bragyova házat és a benne helyet kapó kiállítás ünnepélyes átadásán beszédet mondott mások mellett Ilan Mor izraeli nagykövet és Zoltai Gusztáv miniszteri tanácsadó.
Az egykor a Bragyova család tulajdonában … Tovább »
Mindig szerettem a matematikát. Valójában a fejszámolást szerettem. Meg az egyenleteket. Az algebra már…! Hagyjuk! Szerettem fejben gyorsan kiszámolni valamit, és ebben a leggyorsabb lenni az osztályban. Szerettem győzni. Olyan kevés győzelmi lehetősége volt a gyereknek az ötvenes … Tovább »
Interjú Seres Attilával
Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.
Az államigazgatás segítségét kéri a Radnóti november 26-i rendezvényén dr. Mezey Barna, az ELTE rektora, dr. Molnár Katalin az iskola igazgatója és Zoboki Gábor építész, egykori diák.
Minden normális ember legalább egyszer volt már öngyilkos (vagy megpróbálta). Jó, ha adunk magunkra (illik).
Mérei Ferenc Kossuth-díjas pszichológus, a gyermeklélektan, a klinikai és a szociálpszichológia kiemelkedő kutatója 105 éve, 1909. november 24-én született Budapesten.
A III. Zsidó Filmfesztivál kontinenseken és történeti korokon átívelő, változatos műfajú játékfilmjeiben éppen a zsidóság okozta belső konfliktusok, identitásproblémák kerültek háttérbe.
Forma és tartalom összefüggései Jancsó Miklós egy vagy több filmjében – ezzel a témával hirdetett esszépályázatot fiatal, pályakezdő filmkritikusok, esztéták, történészek számára a Filmkultúra folyóirat, az „Urbán Mari barátainak és tisztelőinek köre”, valamint a Francia Új Hullám Kiadó. Urbán Mária filmkritikus, a Filmkultúra volt főszerkesztője idén lett volna 60 éves.
Az alábbiakban a zsűri különdíjasának esszéje olvasható.
Jennifer Teege 38 éves korában tudta meg, hogy nagyapja volt az a náci parancsnok, aki Spielberg Schindler listája című filmjének perverz alakját ihlette.
Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.
Hajdú Eszter új dokumentumfilmjének cselekménye a romagyilkosságok tárgyalássorozatán keresztül bontakozik ki, nem nélkülözve játékfilmbe illő elemeket. A filmrendező és stábja hihetetlen kitartással a végtelenségig forgatott, emléket állítva ezzel az áldozatoknak. A nem túl mozgalmas, ám annál megrázóbb történet képkockái megvilágítják, hogy reflexként működnek a társadalomban azok az előítéletek, amelyek révén egy kisebbség emberi méltósága sérül.