Interjú Presser Gáborral

Peut-etre a cause des ombres sur son visage, il avait l’air de rire. (Camus)

(Harminc perccel a háború előtt)

regényrészlet

Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l’air de rire.
(Camus)

Van egy kedvenc orvosom.
Nincs semmi bajom az orvosokkal, igazán kedvesek.
De a kedvencem, az más.
Leül mellém az ágyra, mesél nekem, megsimogatja … Tovább »

Izraelben ezen a napon az iskolások kivonulnak, fákat ültetnek, rajzversenyeket rendeznek, amelyen a természet megóvása a téma, az utcákon virágmagos zacskókat osztogatnak, és a gyerekek felhívják szüleik figyelmét a szelektív szemétgyűjtés előnyeire. 

Keset-konferencia a Római-parton

November 3-5. között került sor egy római-parti szállodában a Bálint Ház által szervezett, a Joint és a Norfund által támogatott Keset-konferenciára. (Keset héberül szivárványt jelent.) A szervezők a „dilemma, él­vezet, harc, önirónia” szavakkal … Tovább »

Heller Ágnes
Egy fontos születésnapról

Ebben az évben ünne­peljük Hannah Arendt szá­zadik születésnapját. Egy­más után rendezik a konfe­renciákat munkájáról, sze­mélyiségéről. Magam nyolc konferenciára kap­tam meghívást, s négyen részt is vettem, illetve részt veszek.
Vajon … Tovább »

FÜLEMÜLE ÉTTEREM
Biztos lábakon

Autentikus közönség, autentikus ételek. Mi sem bizonyítja job­ban mindezt, hogy ma már asztalt kell foglalni, ha az em­ber biztosan helyet akar kapni a nyolcadik kerület mélyén, az eldugott, sötét Kőfaragó utcá­ban megbúvó Fülemüle ven­déglőben. … Tovább »

TONY BLAIR
„Ezt a háborút az értékek terén kell megnyernünk”

Tony Blair brit miniszterelnök ez év augusztus 1-jén, a libanoni háború utol­só napjaiban beszédet mondott a Los Angeles-i székhelyű World Affairs Council tanácskozásán. Az odahaza ekkor már szorongatott helyzetben … Tovább »

Új arcok – új gondolatok 3.

„Gerillaharcos vagyok…”

Lányi Eszter harminckét éves, vég­zettsége szerint judaisztika szakos tanár, noha sok egyébbel is foglal­kozott: volt kortárs művészeti kollé­gium hallgatója, rádiózott, néha montázsokat készít, a beszélgeté­sünk … Tovább »

„Költő vagyok, aki magyarul ír”
Uri Asaffal beszélget Csáki Márton

Uri Asaf kémikus végzettségű kuta­tó, nyugdíjba vonulása óta azonban elsősorban költő és festő, akinek nemrég jelent meg negyedik kötete. Haifában született 1942-ben, ahová cionista szüleinek … Tovább »

Könyvmoly
Csáki Márton rovata

Folyamatos jelen idő

Sándor Iván: Követés – Egy nyomozás krónikája. Kalligram Kiadó, 2006; 274 oldal, 2100 Ft

Ki tudja, hányszor jelentették már be az elmúlt száz évben – jobb esetben „csak” túlontúl szkeptikusnak bizonyuló professzorok, … Tovább »

Kóser eljárás?

Közép-Európa egyetlen zsidó kórházába, a Sze­retetkórházba a zuglói Amerikai útról érkeznek meg az ápolásra szorulók. A rendkívül kellemes, zöldövezetben mű­ködő intézményt a Mazsihisz működte­ti. A Szeretetkórház az elmúlt évtizedek óta folyamatosan … Tovább »

Novák Attila
„Kettős megszállás” Hódmezővásárhelyen

A magyar vidékhez kevés köt engem, pedig – mint a legtöbb budapestinek – nekem is vannak vidéki gyökereim. Ezek Hód­mezővásárhelyhez kapcsolnak, hiszen apám családja odavalósi. S ebből a kissé álmos, dél-magyarországi … Tovább »

96 évet élt vagy féltucatnyi ország­ban, a legtöbbet Magyarországon, Angliában és Kanadában.* A fasori Evangélikus Gimnáziumban, Bécs, Berlin, Párizs, Graz egyetemein tanult. Ezernyi verset írt és legalább annyit fordított – hatalmas műfordítói oeuvre-t hátrahagyva. Hitetlen zsidó … Tovább »

KONRÁD GYÖRGY
Mi jön a rakéták után?
Megint rakéták?

Fél órája nyomorék törpé­ket láttam egészséges fi­atal újságírók hátán, ha más nincs, ők viszik a tehetetleneket egy autó­hoz, ahol majd kiteszik őket, olyan helyen, ahol nincs nagy bombave­szély. Saját erejükből … Tovább »

SZEGŐ PÉTER
Vannak-e zsidók Lengyelországban?
I. rész

1938-ban mintegy hatvanezer zsidó élt Krakkóban. Ma a 758 ezres város zsidó lakossága nem éri el a hat­száz főt.

KRAKKÓI ZSIDÓ NYÁRI FESZTIVÁL

Július 1-9. között rendezték a XVI. Krakkói Zsidó Kulturális Fesztivált. … Tovább »

Somlyó György emlékezete

A Margit hídon mentem ép­pen át, mikor elért a hír.
Megálltam, lenéztem a Du­nára, figyeltem kicsit, hogy hömpölyög a folyvást meg­haló és újjászülető folyó, hogyan ömlik mindig ugya­núgy az egyre újuló, halálos fiatalság. Somlyó-verssorok … Tovább »

Az alább közölt képek a Dániában megjelent Mohamed-karikatúrák megjelenésének ürügyén szervezett tüntetések egyikén készültek, Londonban. A tüntetéseknek végük, a probléma továbbra is fennáll. A képeket látva pesszimizmusunk erősödik: Európa beleesett a 22-es csapdájába, ahonnét nem tud kimászni.
 
 

A huszadik század Európájában az erőszakos halállal, a félbe maradt életek rettenetével kellett megküzdenünk. A huszonegyedik században – legalábbis ezt reméljük – a természetes halállal való megbékélés fogja elfoglalni az erőszakos halállal való szembenézés erkölcsi problémáinak helyét. Persze a paradicsomból való kiűzetés történetétől kezdve mindig is szembe kellett néznünk a természetes halállal, de egészen a modern időkig az a bizonyos kaszás ritkán köszöntött be egy hosszú és termékeny élet lezárásaképpen.

Sávuot a Tóraadás ünnepe. Ezen a napon arra emlékezünk, amikor mind ott álltunk annál a bizonyos hegynél és átvettük a Tórát és a Tízparancsolatot.
Lássuk, mit tudsz erről az ünnepről?