Tizenkét lépcsőben próbálja visszavezetni a mérsékelt útra az iszlám fanatizmusra hajló fiatalokat egy torontói mecset. A “kijózanítónak” nevezett programban olyan témákat tárgyalnak, mint a Korán békére és a jó magaviseletre felhívó tanítása, “Mohamed próféta kegyelmessége, alázatossága, bölcsessége és türelme”, az iszlám, a kereszténység és a zsidó vallás kapcsolata, napjaink globális kihívásai vagy a nyílt kanadai társadalom mibenléte.

Mészáros Márta egy zágrábi hetilapnak árulta el azt, hogy hatvan évvel később tudta csak meg, hogy apját golyó általi halálra ítélték kémkedés miatt
 

„Az elmúlt másfél évszázad a kapitalizmust megrendítő válságainak közös politikai velejárója az antiszemitizmus erősödése. A zsidók elleni támadások számának növekedése arra figyelmeztet, hogy nagyon nagy a baj” – írja a konzervatív napilap véleményrovatában Denis MacShane munkáspárti politikus, a Globalizálódó gyűlölet: az új antiszemitizmus című könyv szerzője.

Az utóbbi hetekben kezdek lassan leszokni a kuruc.infó-ról. Egyrészt alighanem azért, mert szerelmes vagyok, és ez elfoglal, másrészt pedig azért, mert egyre többet jár a fejemben Szép Ernő zseniális kispublicisztikája, amit majd később idézek.

Gideon Levy kommentárja megállapítja: érdekes fordulatot vehetnek az események, ha végül is Benjamin Netanjahu kerül a kormány élére egy nagykoalíció keretében. A politikus, akit az arab világban „Mr. Terrornak” hívtak könnyen „Mr. Irán” lehet, ugyanis többször ígéretet tett már izraeli választóinak: nem engedi meg, hogy Teherán befejezze atomprogramját. De mit tehet Natanjahu e téren, illetve mi az, amit Izrael semmiképp sem tehet meg?
 

Levelet kaptunk Malfatti Esterházy Alice-tól, Esterházy János Olaszországban élő lányától. Örömmel eleget teszünk a közlést kérő levelének, de meg kívánjuk jegyezni, hogy lapunkban nem Yehuda Lahav cikkével kezdődött az Esterházy János zsidómentő tevékenységét elemző vita, hanem Németh Zsoltnak, a magyar parlament külügyi bizottsága elnökének Esterházy érdemeit méltató írásával, erre következett Lahav válasza…

Két héttel a különös események után már föl lehet tenni a kérdést: mi is történt valójában Miskolcon (majd ennek nyomán az országos politikában és a médiában)? A városi kapitány beszámolt a sajtónak a rendőrség kéthavi munkájáról, a közbiztonság helyzetéről.

Eszti G. Chaim 1963-ban született Jaffában, szülei 1948-ban alijáztak Magyarországról. A tel-avivi egyetem színház szakán végzett, de táncolni is tanult; színészként különböző színházakban játszott, köztük az igen elismert tel-avivi Kameri Színházban, többek között Hanoch … Tovább »

Először Verne Gyula Sztrogoff Mihály című regényéből szereztem tudomást az oroszokról. Serdülő gyerekként izgatott a távoli egzotikus ország: a tarantasz, a kibitka, a kancsuka vad tája. Később, kisiskolás koromban, a háború éveiben, apám gyakran kiteregette az asztalra Európa … Tovább »

A mumbai terrortámadás után India megfenyegette Pakisztánt, hogy ha nem tudja, vagy nem akarja felszámolni a területén működő terrorista szervezeteket, akkor nem tartja tiszteletben Pakisztán szuverenitását, és katonákat küld az országba. 

 
2008 tavaszi erdélyi kirándulásunk középpontjában a Kolozsvári Állami Magyar Színház állt. Három előadását láttuk: más kor, más-más szerzők darabjait, ám az előadások szemléleti rokonsága egymással összefüggésbe hozta a műveket, s a színház karakteréről világos képet adva, összefüggő és felkavaró élményt jelentett.

Lehet a “mi a magyar” kérdésről posztkádárista lózungok és neoszittya szóvirágok nélkül is beszélni. Ez az üzenete a Kommentár folyóirat, illetve a Reakció, a Konzervatórium, és a Jobbklikk blogok által szervezett Konzílium nevű találkozónak. 

Az Isztambulban megjelenő liberális Hürriyet kommentárjában arról számol be, hogy a török kormány – mely komoly kritikával illette Izraelt a gázai akció miatt – most erőteljesen bírálja a Hamászt is. A török külügyminiszter, Ali Babacan egy, az ország legnagyobb példányszámú lapjának, a Milliyetnek adott interjúban felszólította a terrorista szervezetet, hogy végre döntse el, katonai csoportként akar-e működni vagy politikai mozgalomként. E kettő ugyanis nem egyeztethető össze. 

A hétfőn, Tel Avivban kezdődött, háromnapos Ilan Ramon Nemzetközi Űrkutatási Konferencia nem csak arra ad alkalmat, hogy az egyes országok ismertessék elért eredményeiket és céljaikat, de fontos előrelépésnek számít a tekintetben is, hogy ez a fórum lett máris a legjelentősebb szószólója az Európai Unió e tárgykörben megvalósuló mediterrán projektjeinek is. 

Van, aki nem hajlandó más magyart ismerni az országhatáron belül lakóknál. A másik álláspont képviselője éppen ellenkezőleg, a világon mindenhol honfitársainkat véli felfedezni. Vajon lehetséges-e többféleképpen megélni a magyarságot?
 

Izrael és a Hamász kölcsönösen elutasította a tárgyalásokat, majd egyoldalú tűzszünetet hirdetett, hogy aztán mindkét fél győztesként ünnepelhesse magát. Izrael világossá tette, hogy a jövőben is keményen megtorolja az palesztin iszlámista szervezet agresszióit: ha a Hamász továbbra is rakétákkal támad, Izrael kész újabb hadjáratot indítani. A Hamász vezetői pedig a tűzszünet bejelentésekor közölték, hogy máris újra fegyverkezésbe kezdenek. Van esély a tartós békére, vagy csak rövid fegyverszünetre számíthatunk?

Vasárnap még lövöldözések tarkították a tűzszünetet a Gázai övezetben. Izrael szombat este hirdetett fegyvernyugvást, a Hamász pedig másnap közölte: egy hétig nem támadja a zsidó államot. A háborúnak ezzel valószínűleg nincs vége. Valki László nemzetközi jogásszal, az ELTE ÁJK professzorával a konfliktus hátteréről beszélgettünk.

Forrás: MTIBarack Obama megválasztott amerikai elnök keddi beiktatását az eredeti becslésekhez képest kevesebb, nem 3-5, hanem várhatóan csak 1,5-3 millió ember fogja ünnepelni Washington belvárosában – írta szakértőkre hivatkozva a The New York Times.Az újság szerint az előrejelzéseket … Tovább »

 
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület évente két díjat oszt ki, melynek átadására legutóbb decemberi Hanuka bálján került sor. A “Magyar Zsidó Kultúráért” díj 2008-as kitüntetettje Perczel Anna építész, az ÓVÁS Egyesület alapítója, a Védtelen Örökség című könyv szerzője. A  „Várhegyi György díj, a Magyar Zsidó Oktatásért” 2008-as kitüntetettje Kovács András szociológus, a Közép Európai Egyetem, Zsidó Tudományok Programjának akadémiai igazgatója, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa.

Izrael és a Hamász között egyetlen dologban van egyetértés – írja Tomas Avenarius a müncheni lapban –: egyikük sem akar független tájékoztatást a háborúról. Már Napoleon is tudta, hogy kritikus lap „veszélyesebb, mint tízezer bajonett”. Tudta, hogy a hadisiker a közvéleménytől is függ. Következésképpen a sajtó manipulációjával minden háborúban élnek. A propaganda, a félretájékoztatás vagy a közönséges hazugság fegyverét minden vezérkar beveti, amióta csak létezik haditudósítás.