A hetven évvel ezelőtti zsidóellenes náci pogromra, az úgynevezett kristályéjszakára emlékeznek vasárnap katolikus és zsidó vezetők

A derék szomszédokból megvadult betolakodók lettek. A „spontán népharag” tobzódva tört-zúzott a zsidók feldúlt lakásaiban, üzleteiben, a felgyújtott, lángoló zsinagógákban. Azon az 1938. november 9.-i éjszakán emberéletek is darabokra törtek: a birodalmi kristályéjszaka néven hírhedtté vált pogrom a náci III. Birodalomban legalább négyszáz halálos áldozatot követelt.

A BRFK Bűnügyi Főosztálya elutasította a feljelentést az Expressz internetes kiadásában feladott hirdetés ügyében, amelyben „zsidók kiirtására szakosodott cég hájfejű parlamenti zsidók, újgazdag brókerek” és számos más csoport „likvidálására és internetes kivégzésére” vállalkozott, megrendeléses alapon.
 

 „Yes, we can”, „a change we need” – ezek a jelszavak nem sokat mondnak Barack Obama konkrét elképzeléseiről, majdani politikájáról, annál többet az őt övező érzésekről, várakozásokról Amerikában és azon kívül. Meg arról, hogy George W. Bush utolsó éveiben az egyik legnépszerűtlenebb elnök volt fél évszázadra visszamenőleg – amúgy méltánytalanul, szerintem.

A „menj el” fejezet egy paranccsal és ígérettel kezdődik, „És mondta az Örökkévaló Ávrámnak: menj el a te országodból, a szülőföldedről és atyádnak házából abba az országba, melyet neked mutatok. 

Forrás: Hírszerző
“Engem ne mentsen meg senki, akit én nem szeretnék”
(Lovasi András)

Száz év modern zsidó költőinek műveiből mintegy ötven verset válogat és fordít egy éven át, hónapról-hónapra a Szombat folyóirat sorozatában Szántó T. Gábor író, költő, a lap főszerkesztője.

Lemondott megbízatásáról a franciaajkú, szélsőjobboldali belga párt elnöke és egyetlen szenátora, miután nyilvánosságra került egy filmfelvétel, amelyen egy antiszemita dalt énekelt. 

Az antiszemita indíttatású bűnözés továbbra is komoly gondot okoz Németországban – tudósít a konzervatív napilap. 

A bukaresti napilap kommentárja az egyik fővárosi zsidó temető feldúlásának következményeivel foglalkozik. Megállapítja, ha csak a rendőrségi jelentésekre figyel az ember, akkor semmit sem tud meg a történtekről, sőt, a kiadott kommünikék inkább összezavarják az érdeklődőt.

Bernstein miséjét 1971. szeptember 8-án, a washingtoni Kennedy Center felavatásakor mutatták be. A mű John Kennedy iránti tiszteletből és szeretetből, özvegye felkérésére született.

A Nyugat nemcsak a kortárs irodalom fóruma volt, hanem rendszeresen teret adott művészeti, zenei írásoknak is. Munkatársai, a legjobb magyar írók, kritikusok és szakírók figyelemmel kísérték a modern zenei élet jelenségeit. 

„Magyar nyelvű zsidó sajtótörténet” I. rész – Zima András előadása

Míg az európai politikusok kórusban ünneplik Barack Obama elnökké választását, néhány diszkréten köhécselő szakértő már a Fehér Ház első fekete lakója előtt álló kihívásokat számolgatja. 

Palya Bea legutóbbi lemezét, az Adieu les complexes című korongot Európa húsz legjobb világzenei albuma közé sorolta novemberi listáján a World Music Charts Europe.

A zsidóellenes hírhedt náci pogrom, az úgynevezett kristályéjszaka 70. évfordulójának előestéjén az antiszemitizmus ellen hirdettek harcot a német parlamenti pártok.

Egy 12 ezer éves sámánasszony csontvázára és halotti emlékekben gazdag sírjára bukkantak Észak-Izraelban – jelentették be a jeruzsálemi Héber Egyetemen, amely az ásatásokat felügyelte. 

Oroszországban kedden, a Népi Egység napján országszerte megmozdulásokat szervezett a szélsőjobb: Moszkvában mintegy 200 főt őrizetbe vettek kisebb illegális tüntetéseken, melyeknek résztvevői részben náci karlendítéssel és Heil Hitler kiáltásokkal vonultak fel.

Kivizsgálják a valószínűleg a mezőberényi polgármesteri hivatalból továbbított, kirekesztő gondolatokat tartalmazó elektronikus levél elküldésének körülményeit. 

Nagy érdeklődés mellett mutatta be Elutazás és hazatérés című önéletrajzi regényét szombaton Belgrádban Konrád György.