Ungvári Tamás szeptember 25-én 85 éves. Születésnapja alkalmából ünnepelték a minap barátai, tisztelői az Ódry Színpadon, köztük Hegedűs D. Géza, akinek köszöntőjét az alábbiakban olvashatják. Boldog születésnapot kíván a Szombat szerkesztősége is!

A napokban tölti be 85. születésnapját Ungvári Tamás, akit barátai, tisztelői ma köszöntenek. Mi friss írása közlésével csatlakozunk hozzájuk.

Az 1874-ben hivatalosan Teleki László térnek elnevezett józsefvárosi terület már az 1790-as létrehozásától fogva piactérként szolgált.

A három bejegyzett  magyarországi zsidó felekezet közleményben utasította el, hogy a mostani menekültválságot a náci korszak zsidóüldözésével vessék össze.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) és a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség … Tovább »

A határokat fenn kell tartani címmel közölt interjút Konrád Györggyel a La Repubblica olasz balközép napilap.

Az Iszlám Állam egyik ügynöke azt állítja, hogy a rettegett szervezet a menekülthullámmal eddig négyezer dzsihádistát juttatott be Európa különböző országaiba.
Az Iszlám Állam harcosainak embercsempésze megerősítette: a titkos akció eddig teljes siker. „Várják csak ki … Tovább »

Kertész Magda hétfőn azt mondta az MTI-nek, hogy férje, a Nobel-díjas Kertész Imre ma is aktuálisnak tartja több évvel ezelőtt írt szövegét, amelyet hétfőn szemlézett a Magyar Idők.

Nagyon komoly bizonyítékokat talált a Daily Beast arra, hogy orosz páncélosokban orosz katonák harcolnak a defenzívába szorult Aszad-rezsim megmentéséért.

“A Bertelsmann úgy gondolta, hogy a múltat immár semmiképpen sem lehet letagadni, így a múlttal való önkritikus szembenézés szellemében kutatóbizottságot hoznak létre.”

Beszélgetés Norbert Frei történésszel

A 21. század első évtizede során többet között a Bertelsmann … Tovább »

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Az ‪#‎arab‬ kultúrkör és a ‪#‎homoszexualitás‬ cseppet sem idegenek egymásnak – elég, ha az ottomán birodalom gőzfürdőire gondolunk, amelyek közül rengetegben Törökországtól Libanonon át Egyiptomig a mai napig zajlik a móka nap mint nap. Ám ezek a férfiak gyakran … Tovább »

Egy most nyilvánosságra került jelentés szerint június-július folyamán 580 terrortámadás történt Jeruzsálemben.Ebből 477 kődobálás és 28 Molotov koktél.

A támadások zsidók házai,autói ellen irányulnak.Nincs két hete,hogy egy nő kis híján az autójában égett,ha a járókelők … Tovább »

„Emlékezetem szerint még sosem fakadtam sírva egy olvasmányon.” Heller Ágnes Nyíri János Madárország című regényéről vezet szemináriumot szeptember 1-én 18.00-kor a Szombat folyóirat Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma című sorozatában. Cikkünkben a regényről ír.

Frigyesi Niran Judit zenetörténésszel, íróval beszélget Várnai Pál

„Minden önéletrajz önigazolásnak számít” – írja életrajzi könyvében Csontváry kapcsán a hét elején elhunyt világhírű magyar orvos-genetikus, Czeizel Endre. A Két életem, egy halálom című kötet funkciója is az önigazolás. Czeizel azért mondott igent M. Kiss Csaba megkeresésére, mert úgy érezte, hazájában teljesen félreismerték. „Teljes mértékben azonos vagyok magammal, de meglehet, nem az vagyok, akinek látszom, illetve nem csak az.” (5.o.) Ha kizárólag a médiából ismertük, akkor a hetvenes évek elején tévédoktornak láthattuk, aki megismertette a magyarokkal a genetika csodáit, a kétezres évek elején pedig leginkább egy gyermekcsempészettel megvádolt bulvárhősnek, aki egy 40 évvel fiatalabb szeretőt tartott a felesége mellett. Czeizel azt szerette volna, ha inkább szakmai sikerei miatt emlékeznének rá az emberek, azok is, akik sosem fordultak meg a rendelőjében. A könyvben „szükséges rosszként” a magánéletről és a perről is mesél, és vall betegségéről is, ami a családi hajlam ellenére végül nem prosztatarák, hanem mieloid leukémia lett. M. Kiss járt Czeizel mindkét családjánál, végigkísérte a második kemoterápia utáni időszakot, és bőven hagyott helyet a könyvben a professzor tudományos értekezéseinek is. Kiderül, hogyan halt meg igazából Semmelweis Ignác, melyik három kifejezést tudta magyarul Milton Friedman, miért nem lett gyereke egy idegen nőnek Gábor Miklóstól, mi a helyes válasz arra, hogy apád faszát, és hogy békélt meg élete utolsó hónapjaira Czeizel Endre Istennel. Kigyűjtöttük a 10 legérdekesebb, legtanulságosabb történetet a könyvből.
Czeizel, az antiszemita

Czeizel gyerekkora az „enyhe antiszemitizmus jegyében telt”. A festő-mázoló-tapétázó céget üzemeltető édesapja a konkurenciát látta a zsidó kisiparosokban, és ezt otthon is gyakran hangoztatta. Czeizel családi antiszemitizmusát, ami akkoriban inkább vegyes érzelmeket jelentett a zsidók irányába, a gimnáziumi féltékenység erősítette fel: ráébredt, hogy a zsidó gyerekek sokkal okosabbak nála. Az egyetemen a zsidó orvosdinasztiák leszármazottjaival kellett versenyeznie, ami tovább táplálta az ellenérzéseit, ám amikor neves zsidó orvosok és újságírók kezdték mentorálni, átértékelte addigi nézeteit. A zsidó genetikát londoni ösztöndíja során kezdte vizsgálni a hetvenes évek legelején. A témáról A zsidóság genetikája címmel dolgozatot is írt, és publikálni is szerette volna: a Valóság című lap szerkesztője nem engedte, hogy megjelenjen, a főszerkesztő viszont Aczél elvtársra bízta a döntést. Aczél bekérette magához a fiatal kutatót, és kérdőre vonta a cikk miatt. Rasszizmussal vádolta, nézeteit pedig a náci Németországban elterjedt eszmékkel állította párhuzamba. Czeizel megvédte a szöveget, és közölte, hogy szerinte a különbségeket nem a zsidó művészek, tudósok génjeiben, hanem a zsidó kultúrában kell keresni, amiből a magyaroknak bőven lenne mit tanulniuk.
„(…) a végén annyira bizalmas viszonyban voltunk, hogy én már pofátlanságra is vetemedtem a búcsúnál: Aczél elvtárs, maga kérdezte, hogy „miért foglalkozik velünk”. Ezek szerint Aczél elvtárs zsidó? És akkor hosszabb csend után azt mondta: „Nem, én kommunista vagyok!” (17. o.)

A teljes cikk itt olvasható.

…aki maga mögött hagyott mindent, hogy megpróbálja, milyen egy Istentelen világban vallástalan zsidóként élni.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével egyeztetett Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Oroszország újra aktív szerepet játszik a világpolitikában. A külpolitikája a közel-keleti térséget is befolyásolja. A Pew Research Center friss kutatása szerint erről nincs túl jó véleménnyel az emberek nagy része a világ legtöbb részén.

Interjú az új országos főrabbival, Frölich Róberttel.