A Nyilaskeresztes Párt rákoscsabai alapszervezetének vezetője 1944. október 18-án felkérte a községi elöljáróságot, hogy a „hivatali helyiségeiben található összes arcképeket (sic!), amelyek a mai politikai szempontból nézve nem nemzetiek, szervezetünknek adja át”.

Rubik Ernő, Szabó István, Kertész Imre és az On the spot alkotói a legszámontartottabb magyarok a világban a Bridge Budapest rangsora szerint. A toplistát külföldi újságírók állítottak össze és a Forbes magazinban jelent meg. Az élvonalban egyetlen nő van.

A tette nem számít bűncselekménynek, ezért a II.–III. Kerületi Bíróság szerdán felmentette a csoportosan, nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság vádja alól Lenhardt Balázs volt jobbikos politikust, aki 2012 decemberében a budapesti Bem téren hangosan zsidózó hívei előtt felgyújtott egy izraeli zászlót.

Nyolcvanöt éves korában elhunyt Sándor Károly, minden idők legkiválóbb magyar labdarúgóinak egyike.

Reflexiók Zoltai Gusztáv kormánymegbízására

Nem voltak holokauszttagadók Balog Zoltánnak a Kossuth Rádióban elhangzott kijelentései, legalábbis így értékelte a történteket az ügyészség – írja a Népszava.

A kormánynak nagy tervei voltak a holokauszt és a pharrajimos magyarországi kezdetének 70. évfordulójának méltó megrendezésére. Terveztek múzeumot, konferenciát, emlékművet. A jelek szerint a kezdeti kudarcok a kormány kedvét szegték, de a roma önkormányzat fideszes vezetése sem látszik elkötelezettnek saját áldozatainak emléket állítani.

Hende Csaba honvédelmi miniszter emléktáblát koszorúzott. Nincs ebben semmi különös, miniszter, néha kötelessége koszorúzni is. Viszont most beszédet is mondott (az MTI tudósítása szerint), ráadásul olyan beszédet, amely hemzsegett a tárgyi tévedésektől, tele volt durva történelemhamisításokkal.

Csak az biztos, hogy Szita Szabolcs már nem igazgató a Páva utcában. A Holokauszt Emlékközpont vezetőjének május elején lejárt a mandátuma: közlése szerint erről a napokban ajánlott levélben kapott értesítést. A tartalomból egyértelművé vált számára, hogy a jövőben nem számítanak rá.

Szombaton kora este érkezett a hír: Együttműködési megállapodást kötött a Veritas Történetkutató Intézet, valamint a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány.

Tegnap estétől megszámlálhatatlan e-mailt és sms-t kapok barátaimtól. Mindenki megdöbbenését … Tovább »

Lázár János államtitkár némileg fenyegető fogalmazása – miszerint a Mazsihisz, általa „ultimátum”-nak nevezett állásfoglalása „nem befolyásolja jó irányba a zsidók és magyarok együttélését” –, s a két közösség árnyalatlan szembeállítása nem segíti a kedélyek … Tovább »

Nem tud dönteni a német megszállási emlékmű felállításáról. Pedig Lázár megígérte, a határidő meg lejárt.

Balog Zoltán a szoborállítást és a holokauszt-emlékévet magyarázza, szerinte az a baj, hogy vannak, akik csak most vették észre, mi áll az alaptörvényben.

Jobbára a kommunikáció szintjén marad a Kuruc.infoval szemben fellépés. Orbán az amerikai Kongresszustól kért segítséget levélben, de az illetékes szerveket hivatalosan nem keresték meg. Amikor pedig Derdák Tibor egy konkrét, az USA-ban is büntetendő ügyben feljelentést tett, nem kértek eljárási jogsegélyt.

Heisler András is csak a hírekből értesült a német megszállásnak emléket állító Szabadság téri emlékmű tervéről. A Mazsihisz tiltakozik, a kormány nem érti, mi a baj.

Palánkkal vették körbe a területet, megjelentek az első munkagépek, a szolgálati lakásokból ma az utolsó család is kiköltözik. Elkezdődött az építkezés a használaton kívüli Józsefvárosi pályaudvarnál, ahol a tervek szerint áprilisban megnyílik a vészkorszak áldozatainak emléket állító új központ, a Sorsok Háza.

Nagyjából annyi idő telt már el a kommunista diktatúra bukása óta, amennyi ideig a Horthy-korszak tartott. Húsz-egynéhány éve kutatható és publikálható, ami addig nem volt az. Ez idő alatt a Horthy-korszakról is, a kommunista uralomról is sok mindent megtudtunk. De arról, hogy a Horthy-korszak után itt maradt jobboldallal a háború utáni évtizedekben mi lett, szinte semmit.

A „magyar és fehér etnikai azonosságtudat” újraélesztését tartja feladatának a szélsőjobboldali Magyar Hajnal, amely elvárja vezetőitől és jelöltjeitől, hogy hozzák nyilvánosságra családfájukat.

Az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi ülésére meghívott vendégek nem szavaztak Gordon Gábor mellett. Az ügyben, mint a Népszabadság hírt adott róla, rendőrségi eljárás is indult, valószínűleg ez áll az alapítvány elnökének bejelentése mögött.