Összesen 733 találat (681 - 700) : mindennapi.
Az egykori königsbergi diák, Johannes Bobrowski (1917 Tilsit -1965 Berlin) nem sokkal halála előtt így fordult Gregor Laschenhez: „A vers legfontosabb funkciója a beszélgetés, nem ritkán a hallgatás mezsgyéjén.” Hasonlóan fogalmaz „A nyelv” című versének utolsó soraiban: „A … Tovább »
-Bemutatkozás-
Egyszer volt, hol nem volt, és hála a kegyetlen Isten különös kegyelmének, még mindig van egy család: a Schwarczok, ahogyan mi hívjuk magunkat, holott útleveleink szerint nevünk Fenyvesi, Békés, Thury meg Szegő, vagy Groszman, Színáj és Szádé. Közös óhazánk … Tovább »
Az Alapítvány a Magyarországi Zsidó Kultúra Megőrzéséért, az Országos Rabbiképző Intézet, valamint az MTA Judaisztikai Kutatócsoport közreműködésével és a Moskovits & Greismann Family Memorial Foundation, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége támogatásával … Tovább »
Kedves Barátaim. Leterítem chartáimat. Február van, itt Casablancában vége a különösen száraz télnek, napozni lehet, ma épp egy keresztény és egy arab barátom társaságában nézzük a tizenharmadik századi tarotchartákat.
(Tiszteletem azoknak, akik a zsidógyűlölet megnyilvánulásai … Tovább »
(Elie Wiesel: Az eskü. Európa Könyvkiadó, Fordította: Dezsényi Katalin 1990. 324. old. 80 Ft.)
Alighogy elkezdtem a könyvet olvasni, máris ismerős tájak, szokások tárultak elém, és jól ismert emberi sorsok. Hiszen jómagam is innen, a Kárpátok vidékéről származom. Hanem az már … Tovább »
Telefoninterjú Elie Wiesellel
A tanítást, a nevelést Elie Wiesel legalább olyan fontosnak tartja, mint az írás művészetét. A Nobel-békedíjas író, aki maga is megjárta Auschwitzot és Buchenwaldot, s elvesztette családját, könyveiben megrázóan örökíti meg a legújabb kori zsidó … Tovább »
Nyílt levél egy „terápiára” szoruló járóbetegnek
Többször is figyelmesen elolvastam T. T. „magasröptűnek” szánt fejtegetéseit, amelyeknek, gyengélkedő állapotának megfelelően „egy járóbeteg panaszai” címet adta. Csak azt nem jelölte meg, hogy mi a betegsége, és … Tovább »
(csak az ujjaink között kukucskálunk)
Amint az AFP hírügynökség 1990. május 10-én mindenki tudtára adta, Carpentrasban ismeretlen tettesek 34 zsidó sírt rongáltak meg. Emellett „felnyitották az egyik koporsót, és kihantolták a halottat: egy két héttel korábban, 81 évesen elhunyt … Tovább »
Évszázadok héber dallamai
Zenei életünkben egyedülálló sorozat bemutatására vállalkozott a Budapesti Tomkins Énekegyüttes. Az elmúlt hónapokban alkalomról alkalomra a legjelentősebb felekezeti liturgiák keresztmetszetét adták a Budavári Palota E épületében, a Királypincében.
„A … Tovább »
Egy történeti tanulmányom (2000, 1991. szept.) kapcsán készült rádióinterjúban, melyet a 168 óra is közölt (1991. okt. 8.), röviden szólva, arról elmélkedtem, hogy népek, nyelvek, nemzetek nem örök életűek: kihalnak, megváltoznak, s identitásuk fenntartásában a nyelv legfeljebb … Tovább »
A közelmúltban majd egy hónapot töltött Magyarországon Jichák Hum, ismert izraeli író és országismertető. Akik találkoztak vele, nemcsak szellemi élményben részesültek, hanem egy, a XX. századot tükröző nem mindennapi életút állomásait is megismerhették. 1922-ben a soproni … Tovább »
Hol van az alapításkori izgalom, a Magyar Tudományos Akadémia várbeli dísztermébe be nem férő sokaság; hol a gólyavárbeli második közgyűlés rangos politikusainak és más közéleti személyiségeinek tisztelgő jelenléte? 1991 decemberében, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület beszámoló … Tovább »
Némelyek azért írnak, hogy elkápráztassák az olvasót, és bizony voltak olyan korszakok, amikor az írói mesterség fő célja az olvasó csodálatának kivívása volt; azonban az a könyv, amely a leginkább ámulatba ejtett, és amely véletlenül került a kezembe, korántsem ezzel a … Tovább »
A zsidó irodalmi hagyományban bőven találhatók költemények, köztük a legfontosabbak, a legősibbek s talán a legszebbek, legkifejezőbbek a Szentírásban. Elég lenne megemlíteni a százötven zsoltárt – azt a költemény együttest, amelyet a keresztény vallások is mind magukénak … Tovább »
Hírmozaik
Az izraeli Régészeti Intézet Kumran környékén szervezett újabb ásatást, a Holt-tenger északnyugati partján, ahol eredetileg megtalálták az úgynevezett holt-tengeri tekercseket az 1940-es évek végén. A hatóságok biztosak akarnak lenni, hogy mindent felfedeztek. Négy évig … Tovább »
Egyetlen magyar település városodása, felvirágzása sem fonódik úgy össze a zsidósággal, mint Észak-Magyarország központjáé. Az első zsidó adózó 1717-ben ״pályinka korcsmát” nyitott, s még abban a században hitsorsosai álltak a meggazdagodott, hazájukba visszatért, vagy más … Tovább »
Kutatások újabb holt-tengeri tekercsek után
Az izraeli Régészeti Intézet Kumran környékén szervezett újabb ásatást, a Holt-tenger északnyugati partján, ahol eredetileg megtalálták az úgynevezett holt-tengeri tekercseket az 1940-es évek végén. A hatóságok biztosak akarnak lenni, … Tovább »
Az első teljes Szentírás, korunk stílusában illusztrálva
Az 1956-os forradalom után számos művész élt azzal a pillanatnyi lehetőséggel, hogy külföldre utazzon. Bálint Endre is kiváltotta útlevelét. 1957 áprilisában Párizsba érkezett. Az ötvenes évek hazai ״babiloni fogsága” … Tovább »
Nem túlzok-e, amikor azt állítom, hogy a lap egyetlen egy száma az oroszországi zsidóság viharos múltjának, nem éppen megnyugtató jelenének, de talán reményt keltő jövőjének tükörképét adja? Aligha. A lap neve: JEVREJSZKAJA GAZETA: Zsidó Újság. A fejléc alatt nem jelzik a lapgazdát. … Tovább »
Az izraeli születésű Joseph Malovany korábban a Tel-Aviv-i Bilu zsinagógában és az izraeli hadseregnél, majd Johannesburgban, valamint a londoni zsinagógában működött kántorként. Legmagasabb zenei végzettségét a Tel-Aviv-i Zeneakadémián, valamint az angol Royal Academy és a Trinity … Tovább »