A lengyel filmiskola majd valamennyi nagy alkotója eredetileg festőnek készült, Andrzej Wajda is. Wajda persze nemcsak filmes, hanem színházi rendező is, számos legendás krakkói előadás mesteri inszcenizátora, aki általában úgy hódítja meg magának a megrendezni kívánt darabot, hogy skicceket készít róla

Néhány hete Magyarország új nagykövetet küldött Tel Avivba, miután Dr. Gyenge András mandátuma véget ért. A diplomáciai képviselet új, fiatal vezetője, Szentgyörgyi Zoltán első interjúját a Szombatnak adta. 

“A mattbarna kosztümös hölgy gyönyörű: rózsaszín őszibarackkal kevert bronz fakéreg a bőre és csodásan barna a szeme. Általa jut szóhoz – a szentimentális Karmelicka utca részvételével – a minduntalan „felejteni” vágyó lélek megannyi olcsó kívánsága és szükséglete. Ekkor már mézes az alkony, és úgy, mintha nem lehetne tovább élni.”

Már több mint egy hét eltelt azóta, hogy az MSZP-s Suchman Tamás sokakat meglepő bejelentést tett, amely szerint szeretne egy nyilvános vitában érvelni Vona Gáborral szemben a Magyar Gárda ügyében.
 
 

„Ezt a játékot akkor találták ki, amikor tudomásukra jutott, hogy semmi kilátásuk ezt a háborút túlélni. Akkor még nem is sejtették, milyen meglepetést tart számukra az emberi gonoszság. A függönyök mögött kellemes meleg volt, előkerültek a karcsú kristálypoharak, a még régi időkből megmaradt francia likőr a bárszekrényből, szólt a zene…”
 

A Szombat Yeshayahu Leibowitz (1903-1994) izraeli ortodox zsidó vallásfilozófusnak a zsidó–keresztény párbeszéd lehetetlenségéről szóló provokatív írásával szeretne teret adni épp e párbeszédnek. A Leibowitzét kísérő szöveg Vári György irodalomtörténész (a szöveg egyik fordítója) megjegyzéseit tartalmazza.

A magyar közéletet egy-két évente ismétlődő rendszerességgel rázza meg valamilyen antiszemita megnyilvánulás, s az azt követő felzúdulás. Az efféle megnyilvánulások értelmi szerzője ezzel rendszerint ki is iratkozik a mainstream nyilvánosságból. Ezúttal Bayer Zsoltnak a Magyar Hírlap március 19-i számában megjelent, útszéli hangú írása vágta ki a biztosítékot.

Százhuszonöt éve, 1883. július 3-án született Prágában Franz Kafka cseh származású német író. Forrás: Hírextra 2008. július 1. Jómódú és népes zsidó kereskedőcsalád sarja volt. Gyermek- és ifjúkorára, s irodalmi munkásságára is rányomta bélyegét a mitikussá növelt, … Tovább »

JTA / Szombat 2008. június 25. Nem a hajdani lengyel szakszervezeti mozgalomról van szó, hanem arról a szolidaritásról, amit az amerikai zsidók táplálnak Izrael iránt. Jelen esetben pedig Szderot város lakói iránt, akik hónapok óta a Gázából kilőtt kasszam rakéták záporában kénytelenek … Tovább »

Forrás: Élet és Irodalom 2008. június 16. / Révész Sándor Sok antiszemita legyen, vagy kevés? Ezt mi döntjük el. Ha tág értelemben vesszük az antiszemitát, sokan lesznek, ha szűk értelemben, akkor kevesen. Mindkettőnek van előnye és hátránya. Az első esetben könnyebb normatív … Tovább »

Forrás: Metazin 2008. június 1. Az illegális bevándorlók ügye túl bonyolult ahhoz, hogy egyetlen ország képes lenne megoldani. A neves író szerint mégsem ez az olasz társadalom legfőbb betegsége, hanem a hagyományos szervezett bűnözés. „Helyes, sőt kötelező szigorúan orvosolni … Tovább »

Kibukott a Fideszre az MSZP – Navracsics Tibor szerint a kormány a fizikai erőszak után most lelkileg akarja megtörni az embereket Hírszerző összeállítás 2008. május 17. Lehet jó keresztény egy “rendes baloldali” ember is, de Magyarországon nem ez a helyzet – mondta egy interjúban Balog … Tovább »

Forrás: Metazin 2008. május 12. Allah arabul Istent jelent. Arabul a zsidó és a keresztény Istent is az Allah kifejezés jelöli. Sok nyugati nyelvben viszont Isten kifejezetten a zsidó és keresztény istenség számára van fenntartva. A nyelvi megkülönböztetés a terroristák malmára hajtja … Tovább »

2008. április 30. Kedden reggel „meglátogatták” a Népszava szerkesztőségét a „Gój motorosok”. Fenyegető felvonulásukat azzal indokolták, hogy a lap munkatársa, Andrassew Iván, sértő megjegyzéseket tett rájuk (egyébként egy másik újság, a Hócipő hasábjain). Az utóbbi … Tovább »

Forrás: Heti Válasz 2008. április 24. Balog Zoltánnak – a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága fideszes elnökének – a Terror Háza Múzeum előtt a Holokauszt Emléknapján elmondott beszéde I. Azt a pillanatot kellene megragadni, amikor annak a két embernek … Tovább »

Forrás: Metazin 20008. április 1. Egy izraelinek nem is olyan könnyű bizonyítania, hogy zsidó. Pedig a bevándorláshoz, sőt a házasságkötéshez is meg kell győznie származásáról a hatóságokat. „Izrael nem térhet ki a kérdés elől, hogy ki a zsidó. De ha a vallást leválasztaná … Tovább »

Forrás: Múlt-kor 2008. március 31. Az emlékezők egyének, ám minden egyes tanúvallomás, napló vagy memoár a kollektív emlékezetet egy-egy építőköve – mondta Pécsi Katalin, a Holokauszt Emlékközpont oktatási igazgatója annak kapcsán, hogy a múlt héten. A szenvedés neme: női … Tovább »

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a vadregényes Erdélyben egy Torockó nevű igazi magyar falu, abban élt egy derék magyar legény, Bárány András nevezetű. Mátkája is volt neki, Patkós Rózsi, sudár magyar leány, akit szeretett igaz szerelemmel.

Hanem a legény apja, gyöpös agyú … Tovább »

Érdeklődéssel olvastam a Szombat januári számának 1+1 százalék zsidó szemmel című írását.
Tájékoztatom, hogy a Szegedi Zsidó Hitközség két alapítvánnyal rendelkezik:
– Alapítvány a Szegedi Zsinagógáért (1993),
– Hagyomány Szegedi Zsidó Szociális Alapítvány (1996).
Az … Tovább »

A bibliai időkben „készen kapott” zsidó művészet teljesen más, mint amelyet az ókori kelet addig ismert. A legfontosabb különbség a képtilalom. A megkülönböztető képtilalom törvénye a második parancsolat. A mózesi tiltás bálványokra, idegen istenekre vonatkozik. A héberek … Tovább »