Összesen 7,156 találat (7041 - 7060) : jég.
NÉHÁNY ÉVVEL EZELŐTT, az akkor már halálosan beteg, azóta elhunyt kolozsvári író, Szilágyi András ágya mellett hosszasan beszélgettünk az odalátogató Gáli Ernő professzorral, a Korunk című nagy múltú erdélyi folyóirat főszerkesztőjével. Első, személyes találkozásunk … Tovább »
AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN fel nem tehetett kérdések egyike volt, hogy mi lett a háború alatt a pénzintézetekben letétbe kényszerített, tehát bankoknak, takarékpénztáraknak, hitelszövetkezeteknek megőrzésre átadott értékek sorsa. Letétbe helyezésre először 1942-ben került … Tovább »
1944. október 15-e a borzalmak napjaként vonult be a magyar és a magyarországi zsidóság krónikájába. A nyilasok vették át a hatalmat. A nyilasuralom áldozatainak emlékét a Párizsban élő magyar képzőművésznő, Stein Anna örökítette meg, s ennek az emlékműnek a felavatásakor … Tovább »
Érdemes szinte naponta böngészni a könyvüzletekben, utcai standok portékája között, mert a sok kacat mellett olyan értékes vagy legalább érdekes újdonságokra is lelhetünk, amelynek hírét már évekkel ezelőtt hallottuk, de hozzá nem juthattunk. Tetézi az elégedettséget, hogy a … Tovább »
Hozzászólás Szőcs Zoltán írásához
Szabó Dezsővel – személyesen is – 1941 decemberében ismerkedtem meg. A nemrég meghalt Máté Iván, e kitűnő és sokat szenvedett újságíró vitt el hozzá nemcsak engem, de a nálam idősebb Gonda Imrét, a későbbi történészt is. Szabó … Tovább »
Beszélgetés Polgár Lászlóval
Polgár László a magyar zenei élet egyik kimagasló egyénisége. Nemcsak a budapesti Operaházban aratja sikereit, de külföldi színpadokon is. Emellett avatott mestere a dal- és oratóriuméneklésnek. Szép tradíciók folytatója: Ney Dávid, Kálmán … Tovább »
Friss költözködés nyomai – szekrények, asztalok a fal mellett – tanévkezdéskor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pesti Barnabás utcai épületének egyik első emeleti keresztfolyosóján. A szemközti falon új helyén a címtábla: Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék, s alatta: … Tovább »
AZ ANTISZEMITIZMUSRA, a zsidósággal szembeni elutasító magatartásra sokféle magyarázat van. A történeti, gazdasági, szociológiai, pszichológiai stb. magyarázatok azonban nem elégítik ki azt, aki a Bibliát Isten kinyilatkoztatásának tekinti, Izrael Istenét pedig az egyetlen, igaz … Tovább »
Nemrég volt ötven esztendeje, hogy Márton Áront 1939-ben püspökké szentelték a kolozsvári Szent Mihály templomban. A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) után a püspök katolikus hívei két ország területén éltek: Dél-Erdélyben Gyulafehérvár maradt a püspöki székhely, … Tovább »
Beszélgetés Mona Ilonával
Az utóbbi években sok olyan értékes dokumentum és tanulmány látott napvilágot, amelynek szerzője csak lábjegyzetben, mint forrásanyag közlőjét említi Mona Ilona nevét. Kettő ezek közül: A Ráday Gyűjtemény 1984-85-ös évkönyvében Majsai Tamás írt … Tovább »
„Roppant furcsa, hogy a magyar- országi demokratizálódás kezdeti szakaszában olyan jelenségekről hallani, mint hogy füstbombát dobtak egyik vasárnap egy Dob utcai cukrászdába. A dologban nem is az a furcsa, hogy egy budapesti zsidó cukrászdába füstbombát dobtak, hanem az, hogy … Tovább »
Emlékek
1944 áprilisa
A legrövidebb háborús tanév volt az 1943-44-es. November 3-án mentünk először iskolába, s áprilisban, húsvét táján kaptuk meg a bizonyítványt. Az iskolák kórházzá vedlettek. A padok helyét vaságyak és szalmazsákok foglalták el. A kitömött … Tovább »
Herzl Tivadar és Nordau Miksa a cionizmus meteorjai fáklyaként végigvonultak a magyar zsidó horizonton, s aztán csend lett. Később kisebb fényű hajnalcsillagok fénye vibrált lelkesített egy-egy rövid időre, mint: Rónai János, Szamosfalvi, Bettelheim, akiknek tanítványai és … Tovább »
Az alábbiakban részleteket közlünk Márai Sándor NAPLÓ 1943-1944 című kötetéből, amely az idei könyvnapra jelent meg, az Akadémiai Kiadó és a Helikon Kiadó gondozásában.
Egy embert lehet büntetni cselekedeteiért és szavaiért de nem lehet büntetni származásáért. Akit származásáért … Tovább »
1962. nov. 22-én az Állami Egyházügyi Hivatal átküldi a Külügyminisztériumba „az izraeli követség tagjainak újabb illegális tevékenységéről készült feljegyzés másolatát szíves tájékoztatás céljából. Elvtársi üdvözlettel”:
„Az izraeli követség két tagja … Tovább »
Gondolatok a Szabó Dezső vitához
(Második, befejező rész)
AZ ÉRETT SZABÓ DEZSŐ mindig tisztán látta, nem becsülte sem le, sem félre a zsidóság történelmi szerepét. (…) Sokan fognak csodálkozni talán, de ezt az interjút is vele készítette Szombati Sándor: „Zsidótemplomban … Tovább »
MAGYARORSZÁGON éppúgy, mint Romániában és Lengyelországban, a kommunisták és a parancsaikat vakon teljesítő hírhedt politikai rendőrség vezetői között a második világháború utáni évtizedben sok volt a zsidó származású. Felmerül a kérdés, hogy mi ennek az oka? Igaza … Tovább »
Memoár magunknak
HATÉVES LEHETTEM, amikor szüleim mélyen a szemembe néztek, s azt mondták: zsidó vagy, zsidók az őseid, nagyapáidat ezért ölték meg, ha bárki bántana emiatt, üss vissza, ne hagyd magad!
Ezzel nagyjából véget is ért „von Haus aus” judaisztikai neveltetésem.
* … Tovább »
IGAZÁN nem panaszkodhatunk, hogy nincs részünk groteszk helyzetekben. Nem először történik és gyaníthatólag nem is utoljára kifogyhatatlanul találékony évszázadunkban, hogy véres kezű zsarnokok és mindenre elszánt területrablók packáznak az elképedt világgal, s nagy … Tovább »
1990-re Izrael állami költségvetése 65,8 milliárd sékel kiadást irányzott elő, aminek 60 százalékát két fő tehertétel veszi igénybe: a honvédelem és az adósságszolgálat. A bevándorlókkal és beilleszkedésükkel kapcsolatos kiadások előirányzata 1,8 milliárd sékel volt, … Tovább »