Emberszag – Tragédia, békebeli kávéházi stílusban elbeszélve.

Hóman Bálint történelmi, jogi megítéléséről vitáztak az Akadémián

– Hóman Bálint két világháború közötti történész, kultuszminiszter megítéléséről, politikai, kultúrpolitikai szerepéről és az antiszemitizmushoz való viszonyáról vitáztak az Akadémia jogtudományi … Tovább »

Míg a fősodrú magyar médiában jelenleg inkább kivétel, mint szabály, hogy az izraelieket gyilkoló palesztinokat áldozatként tálalják a közönségnek (ld. itt és itt) , a haladó nyugati médiumok gyakrabban élnek ezzel az eszközzel. (Ld. itt és itt.)

A “marranók apostola” élesztette újjá a portói zsidó közösséget.

Artur Carlos de Barros Basto (ejtsd: Ártur Kárlus de Bárus Bástu), héber nevén Ávráhám Jiszráel ben Ros, katonatiszt, író és a portói zsidóság újjáélesztője volt. Számos, zsidósággal kapcsolatos … Tovább »

Polkorrekt cenzúra?

Az már más kérdés, hogy okkal vagy ok nélkül. Ha rettegni vagy menekülni nincs is okuk, az aggodalomra mindenképpen van.

Ezekkel a szavakkal zárta beszédét – az Izrael hívei által már-már reménytelen esetnek tekintett – Obama elnök, aki Izrael nagykövetségén mondott beszédet a holokauszt-emléknapon.

Egyes jelentések arról számolnak be, hogy a németországi menekülttáborokban annyira rossz állapotok uralkodnak, hogy a menekültek egy része inkább visszatérne otthonaikba, mintsem hasonló körülmények között tovább maradjanak.

“Borzalmas táborokban gyűjtik össze az embereket; … Tovább »

Jean Améry, az 1912-ben Bécsben Hans Mayer néven született holokauszt-túlélő író zsidósághoz fűződő kapcsolata és ennek műveiben való megjelenítése egészen különlegesnek mondható. Alakulásában döntő szerepet játszott gyermekkorának élményvilága, majd a későbbiek folyamán a váratlanul „elementáris erővel nyakába szakadó” kirekesztettség, és az azt követő borzalmak át- és túlélése.

Polkorrekt cenzúra?

Jiszrael Krisztal ma Izraelben él, a holokausztot Lengyelországban élte túl. Feleségét megölték, ő maga 37 kilósan szabadult Auschwitzból. Egyelőre hiányoznak a születése 1903-as időpontját igazoló iratok.

Egy 112 éves auschwitzi túlélő, a lengyel származású Jiszrael Krisztal … Tovább »

Tisztelt Szerkesztőség!
Felháborodásomnak adok hangot, amikor írok Önöknek.

Vitézy Dáviddal, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum frissen megbízott főigazgatójával, a BKK korábbi vezérigazgatójával beszélgettünk Pozsonyi útról, 49-es buszról, dugódíjról és a budapesti közösségi közlekedésről a budai fonódó villamoshálózat elindulása kapcsán.

Interjú Steiner Kristóffal, az Új Kelet új főszerkesztőjével

Nemrég megjelent Új(abb) Kelet c. interjúnk kapcsán számos kérdés merült fel sokakban. 2015 decemberében korábban olvasható cikkek miatt mindenki úgy tudta, hogy a nagy múltú lap megszűnik, és nem lesz folytatás. … Tovább »

A Jobbik egy ideje próbál mérsékeltebb, néppártibb – cukibb – képet mutatni magáról. Abból a megfontolásból, hogy egy igazán radikális párt nehezen nyer választást, a győzelemhez középre kell húzni, aztán, amikor megvan a többség, már sok mindent el lehet intézni. (Lásd … Tovább »

A római zsinagógában tett első látogatásán Ferenc pápa arra figyelmeztetett, hogy soha nem szabad elfelejteni a holokauszt áldozatainak szenvedését. Szavait holokauszt-túlélők hallgatták.

    “A múlt szolgáljon tanítással a jelenre és a jövőre. A soá tanítása az, hogy … Tovább »

E vészjóslónak szánt üzenet árnyékában kezdte meg munkáját a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) rendkívüli közgyűlése. 

Kipát viselő francia zsidó férfiba kötött bele, rántott a földre és zsebelt ki két migráns az észak-németországi, tengerparti Puttgardenben, ahonnan komppal lehet átkelni Dániába. Mint kiderült, a két migránst ezt megelőzően nem engedték be Dánia területére, épp egy németországi … Tovább »

Kizárták Radnóti Zoltán rabbit – a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Rabbisága Igazgatóját, a Mazsihisz Rabbitestületének elnökét – valamint Ács Tamást, a Budapesti Zsidó Hitközség elnökét, a BZSH-hoz tartozó Vasvári Pál utcai zsinagóga körzet január 7-én megtartott közgyűléséről.

A … Tovább »

Részlet Keresztesi József Rubin Szilárd. Pályarajz című monográfiájából (Magvető, Bp. 2012). Az oldalszámok a Csirkejáték 2004-es Magvető-féle kiadására vonatkoznak