Hadar Galron sok humorral fűszerezett, megrendítően szép története egy női fürdőben játszódik, egy mikvében. 

2011. március 6-án zenekarok, női előadók és civil szervezetek együtt mutatnak példát arra, hogy a Nemzetközi Nőnap több is lehet, mint üres gesztus pár szál virággal.
 

Novák Előd egy neonáci honlap kérdésére válaszolt.
 

Február 20-án a Mazsihisz Síp utcai székházában ülésezett a Magyar Zsidó Kongresszus. A megjelentek között nemcsak nők, de negyven alattiak is csak mutatóban voltak. A tanácskozás szünetében a Szombat tudósítója afelől érdeklődött Zoltai Gusztávtól, a Mazsihisznek a díszteremben rágyújtó ügyvezető igazgatójától, hogy szabad-e itt dohányozni. „Nem, de lehet” – hangzott a válasz.

Tévedésből egy holokauszt emlékművet koszorúzott meg Novák Előd. A jobbikos honatya az úgynevezett becsület napján, a náci katonák budapesti kitörésére való emlékezés kapcsán Karcagra volt hivatalos.

Megingathatatlannak hitt arab rezsimek dőlnek össze az utca nyomására…. A KIDMA Zsidó Diákszervezet mini konferenciáján rekonstruálni próbáljuk, hogy mi történt és mi fog történni a térségben.

Prof. Hanna Yablonka „Az Eichmann per 50. évfordulója” címmel tart angol nyelvű előadást az Izraeli Kulturális Intézetben február 9-én.
 

A nigun szó jelentése: dal szavak nélkül. A zenekart Párniczky András alapította 2001-ben. A kelet-európai zsidóság tradícióinak felelevenítése amerikai dzsessz- körökben jelentős hagyományokkal bír: elegendő John Zornra és kiadója, a Tzadik köré csoportosuló muzsikusokra gondolni. Európában egyedül a Nigun követi ezt az irány- vonalat, amelynek eredői az elmélyült spiritualitásban és a mai jazzben egyaránt megtalálhatóak. Hagyomány és modernitás, kötött formák és improvizációk, nyugalom és feszültség: a Nigun zenéjét az egymást kiegészítő ellentétpárok jellemzik, miközben a haszid és magyar kultúrkincs az autentikus környezetben közös új minőségre talál.
 

A Cigányok két világ. Tersánszky szerelmi háromszöge egy sosem volt mesevilágban mutatja meg a muzsikus romákat, de épphogy megmelegszünk köztük, eltörik az idill. Grecsó Krisztián Cigányokja a mai Magyarországra hozza át a drámát, a szerző úgy írta tovább a darab történetét, hogy a legmélyebbről hozott föl valamit. Magyaroknak cigányoknak egyaránt. Lelet – a rettegés alól.
 

A Nyolcak újra együtt láthatók néhány hónapig, úgy, mint még soha. Pécsen, a Papnövelde utcai Modern Magyar Képtár megújult épületében, három szinten, mintegy ötszáz képpel, igazi reprezentatív tárlattal és a leköszönő EKF-évad egyik utolsó programjaként kétségtelenül az egyik legszínvonalasabb közönségcsalogató eseményével ünneplik a csoport centenáriumát. 

Idegengyűlölet, intolerancia a zsidó közösséggel szemben, sajtószabadság védelme és a Jobbik tevékenysége. E kérdésekről is faggatják kedden Brüsszelben a Holokauszt emléknap rendezvényeinek sorában az Európai Zsidó Kongresszus vezetői Orbán Viktort.

Valószínűleg nem véletlenül most indított támadást a jobboldali sajtó és Budai Gyula kormánybiztos az MTA Filozófiai Kutatóintézet korábbi vezetősége, így például Gábor György korábbi igazgatóhelyettes és több munkatárs ellen. A közeljövőben ugyanis Boros Jánosnak és Demeter Tamásnak, az intézet jelenlegi igazgatójának és igazgatóhelyettesének több olyan pere lesz, amelyeknek épp a lejáratni kívánt filozófusok az érintettjei.
 

Legkésőbb jövő év január 1-jétől életbe lép a magyar világörökség-törvény, tudtuk meg hétfőn egy tízóraiszünetben rendezett sajtótájékoztatón Réthelyi Miklós erőforrás-minisztertől és Tamási Judittól, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökétől.
 

Az egykor a Monarchia és Budapest világbirodalmi súlyát jelképezni hivatott Európa-szerte ismert épületegyüttesek ma már csak romhalmazok Budapesten. A Várbazárban és a Reitter Kávéházban egykor művészek és királynék fordultak meg, ma már állaguk annyira leromlott, hogy csoda, ha az évtized végéig megmaradnak, ha továbbra sem történik semmi. A privatizációs hullám után többségükbe plázát vagy luxusszállót álmodtak. Az egykor elképzelt Budapestről készített cikksorozatunk első része.
 

 Gideon Shimoni, a Héber Egyetem Kortárs Zsidósággal foglalkozó intézetének korábbi vezetője. Theodor Herzl a cionizmus történetének emblematikus figurája. (1) Cikkünkben elsősorban a történészi vitákra, azok alkalmanként problematikus következményeire, a jelenkori izraeli … Tovább »

A magyar lakosság 25-30 százaléka egyetért azon kijelentések legalább egyikével, miszerint a hazai gazdaságot, illetve sajtót és kultúrát zsidó értelmiségiek tartják a kezükben. Az összeesküvés-elméletek és az antiszemitizmus kapcsolatát tárgyaló budapesti konferencián kiderült számos ok, ahogy az is, miféle híd létezik az egykori állampárt és a Csurka István-féle MIÉP között.

A színész szeretné feleségül venni izraeli származású barátnőjét, Bar Refaelit, akivel már öt éve járnak együtt, ezért úgy döntött, áttér a zsidó hitre.
 

Az ország legbefolyásosabb „nemzeti radikális” hírportálja előszeretettel állítja magáról, hogy „forradalmat csinál”, a jelek szerint azonban a honlap üzemeltetői évi sok milliós adómentes bevételben is érdekeltek. Az Athena Intézet feltérképezte a kuruc.info finanszírozását.
 

Zsidó értelmiségiek és közéleti emberek november 19-én lemondásra szólították fel a Mazsihisz ügyvezető igazgatóját, Zoltai Gusztávot, mert az egyik napilap ügyészségtől származó információi szerint, amikor a hozzá forduló Hunvald György, volt hetedik kerületi polgármester az ellene folyó ügyészségi eljárás „elsikálását” kérte tőle, ő erre ígéretet tett.  

Mégsem a Művészetek Palotájában, hanem a Nemzeti Színházban mutatják be a második bécsi döntés, majd a revíziót követő hét év magyar történelmének fájdalmait feldolgozó Závada-művet, a Magyar ünnepet. A darabot Alföldi Róbert rendezte. A változtatást a Müpa technikai okokkal indokolta. A Népszabadság informátoraira hivatkozva azt írta, a román nemzeti ünnep nemzeti színházas botránya miatt és az Észak-Erdély 1940-es visszacsatolását középpontba állító darab kényes volta miatt döntött így a Müpa.