Szíria elfogadta az Arab Liga béketervét
Az iszlámon gúnyolódik a szatirikus baloldali magazin – Leégett a szerkesztőség
Összesen 3,718 találat (2361 - 2380) : info.
Az iszlámon gúnyolódik a szatirikus baloldali magazin – Leégett a szerkesztőség
Julie Orringer 73-ban született Miamiban. Első könyve, a How to breathe
underwater című novelláskötet, 2003-ban jelent meg, számos díjat nyert.
Második kötete, az Invisible bridge (Láthatatlan híd), mely saját
családtörténetét, a magyarországi holokausztot dolgozza fel, világsiker
lett, a New York Times beválasztotta a tavalyi év száz legfontosabb
regénye közé.
Tudjuk, hogyan óvhatjuk meg a nagypapa hagyatékát, mivel készüljünk a
szombatra, hol vásároljunk kósert Budapesten, és hogyan készíthetünk
saját imakönyvet? Emellett a gyakorlati kérdések mellett az itthoni
zsidóságról, a külföldi zsidó közösségekről, zsidók és nem zsidók
kapcsolatáról beszélgethetünk, tanulhatunk, a Limmud Konfesztiválon
október 30. és november 1. között Budapesten.
Az Egymillióan a sajtószabadságért tüntetésén egy héber nyelvű,
holokaszttagadó feliratot tartalmazó táblával jelent meg egy ember. A
férfi szóváltásba keveredett egy ötödik kerületi önkormányzati
képviselővel.
2011. november 15-én, kedden 8 órától Nyílt nap az elemi és a középiskolai tagozaton.
A Mazsike zsidó oktatásért alapított Várhegyi György díját idén az
1922-ben az erdélyi Dés városában született Randolph L. Braham, a New
York-i City University érdemes professzora, a Rosenthal Intézet
igazgatója, a Holokauszt-kutatás ma élő egyik legnagyobb tudósa vehette
át az Egyesület vezetőitől.
A magyarországi holokauszt legnagyobb kutatójáról kapta nevét a
budapesti Emlékközpont most átadott Tékája és Információs központja.
Randolph L. Braham a soá világszinten elismert szaktekintélye, a magyar
intézmény kutatásainak külföldi támogatója, a Washingtoni Holocaust
Múzeum és a New York City University professzora. A Magyar holokauszt és
számos más alapmunka szerzője személyesen jött el az avatásra, és
megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is.
Hosszas vita folyt arról, hogy legyen-e feltüntetve a vallási hovatartozás a népszámlálás kérdőívein, és ha igen, milyen részletezettséggel. Végül is egy szégyenlős kis rubrikányi hely jutott ennek a jelentős kérdésnek. Azóta vallási közösségek sokasága – magunkat is beleértve – folytat kampányt azért, hogy híveik vallják meg eme kérdőíveken is vallási hovatartozásukat.
Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
Megjelent a Szombat októberi száma
New York, New York…
Szántó T. Gábor: Mindannyian New York-iak vagyunk
Sokkal több köti össze az emberi élet, a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok híveit, mint ami kulturálisan, … Tovább »
Az innovativitásáról és hiánypótló kiállításairól ismert múzeum (JHM)
ismét egy kiváló tárlattal várja a látogatókat. Az igazgató és Radu
Stern, a szinte alig ismert romániai avantgárd szakértője közötti
véletlen találkozásnak köszönhetően született meg a Romániai zsidó
avantgárd művészek, 1910-1938 című kiállítás.
Évi bő másfél milliárd forintos állami járulékot kellene a kormány
szerint elosztaniuk maguk között a zsidó egyházaknak. A pénzt egy
1999-es, állammal kötött szerződés alapján most a Mazsihisz kapja, de az
új egyházi törvény nyomán a közigazgatási tárca hajlik arra, hogy a
többi zsidó egyház is kapjon belőle.
A nemzetközi világmegváltás, az emberi jogi és szociális mozgalmak után lefutott a kabbala őrület is: jelenleg a test és élettér optimalizálása tartja lázban a New York-i zsidó közösséget. A fenntartható fejlődés olyan központi kérdéssé vált, hogy a különböző irányzatok … Tovább »
A népszámlálás [1] lényegében elindult – bár az adatgyűjtés csak október
1-jén, szombaton fog –, az A/4-es, zöld színnel nyomott boríték
mostantól kezdve bármikor felbukkanhat a postaládánkban. Vagy
belenyomhatják a kezünkbe, mint korábban írtam [2], előbbi a szabvány,
utóbbi a praktikusabb, mármint a számlálóbiztosnak. Köztük nekem is, aki
a családokat felkereső negyvenezrek egyikeként fog adatokat gyűjteni a
következő hetekben.
Az izraeliek és a palesztinok is több hónapig lobbiztak saját
álláspontjuk mellett, pénteken pedig hivatalosan is az ENSZ elé kerülhet
a palesztin államiság kérdése, ha Mahmúd Abbász elnök levélben
kérvényezi Palesztina tagságát a világszervezetben. A Biztonsági
Tanácsban az Egyesült Államok előre bejelentett vétója miatt biztos a
pofon, ugyanakkor a közgyűlés megfigyelő állam státust adhat.
Zavargásoktól tartva riadókészültségbe helyezik az izraeli rendőrséget.