Éles hangú nyilatkozatokat váltott a héten a Mazsihisz és a kormány.
Előbbi – minden diplomáciai tapintatot félretéve – nyersen felszólította
a kormányt, hogy fizesse ki a Holokauszt túlélőinek járó 2011 évi
támogatást. A kormány félrevezető információk közlését rótta fel a
Mazsihisznek.

Egykor zárolt anyagokból nyílt kiállítás
Politikai megfontolásból zárolt, indexre tett, lefoglalt, bezúzni
készült, szigorúan elkülönítve rejtegetett dokumentumokat tett ezúttal
közszemlére az Országos Széchényi Könyvtár, ahol eszerint szép számmal
akad ilyesmi. A Terjesztését megtiltom! – avagy: mitől féltette hatalmát
a mindenkori politika? című tárlat hallatlanul izgalmas leleteket tálal
fel a nagyérdeműnek.

A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség legújabb jelentése az iráni
atomprogramról sok szempontból már eddig is ismert adatokat gyűjtött
össze, de még soha nem utaltak ilyen egyértelműen arra, hogy a
programnak vannak fegyverkezést szolgáló elemei. 

Julie Orringer 73-ban született Miamiban. Első könyve, a How to breathe
underwater című novelláskötet, 2003-ban jelent meg, számos díjat nyert.
Második kötete, az Invisible bridge (Láthatatlan híd), mely saját
családtörténetét, a magyarországi holokausztot dolgozza fel, világsiker
lett, a New York Times beválasztotta a tavalyi év száz legfontosabb
regénye közé.

Az iszlamisták vezetésével kezdhet egyéves alkotmányozásba Tunézia, ahol
az ideiglenes kormányba várhatóan két világi párt is bekerül majd. A
társadalmi ellentétek feloldása mellett a gazdaság beindításával és a
munkahelyteremtéssel is foglalkoznia kell az új kabinetnek, miközben
Tunézia sorsa Egyiptom és Líbia előtt is példaként lebeghet.

Elfogyott a pénze a WikiLeaks-nek, ezért egyelőre abbahagyják a titkos
dokumentumok publikálását – jelentette be Julian Assange, a
kiszivárogtató csoport alapítója – írja az Index. 

Az Egymillióan a sajtószabadságért tüntetésén egy héber nyelvű,
holokaszttagadó feliratot tartalmazó táblával jelent meg egy ember. A
férfi szóváltásba keveredett egy ötödik kerületi önkormányzati
képviselővel.

Az idei október 23-a az ellenzéké volt, Orbán Viktor Brüsszelbe utazott,
a Fidesz nagygyűlése és a szép idő is elmaradt. A hol szemerkélő, hol
szakadó esőben tízezrek mentek el az egymilliósok tüntetésére
megmutatni, hogy nem tetszik nekik a rendszer, a Jobbik pedig
rendszerváltó programot hirdetett.
 

Terroristákat is elengednének az izraeli katonáért cserébe. A Legfelsőbb bíróságon támadják a döntést.

Komoly vita robbant ki Izraelben a Gilád Salit szabadon bocsátásáért
kötött alkuról. Az izraeli kormány 1027 palesztint enged szabadon, akik
közül jónéhányan gyilkos terrortámadásokat követtek el. A biztonsági
szolgálatok szerint ennél jobb alkut nem lehetett kötni.

Hátország Színháznak nevezné át az Új Színházat Dörner György, az
intézmény csütörtökön kinevezett igazgatója, mert ez a név szerinte
jobban kifejezi “a szociálliberális iga alatt nyögő magyarságot”.

Évi bő másfél milliárd forintos állami járulékot kellene a kormány
szerint elosztaniuk maguk között a zsidó egyházaknak. A pénzt egy
1999-es, állammal kötött szerződés alapján most a Mazsihisz kapja, de az
új egyházi törvény nyomán a közigazgatási tárca hajlik arra, hogy a
többi zsidó egyház is kapjon belőle.

Gyász: Elhunyt Ralf Steinmann

A népszámlálás [1] lényegében elindult – bár az adatgyűjtés csak október
1-jén, szombaton fog –, az A/4-es, zöld színnel nyomott boríték
mostantól kezdve bármikor felbukkanhat a postaládánkban. Vagy
belenyomhatják a kezünkbe, mint korábban írtam [2], előbbi a szabvány,
utóbbi a praktikusabb, mármint a számlálóbiztosnak. Köztük nekem is, aki
a családokat felkereső negyvenezrek egyikeként fog adatokat gyűjteni a
következő hetekben.

Mahmúd Abbász palesztin elnök a belengetett amerikai vétó ellenére is
kérvényezte az önálló palesztin állam teljes jogú tagságát az ENSZ-ben.
Navaf Szalám, a Biztonsági Tanács soros elnöki tisztségét betöltő
Libanon ENSZ-nagykövete közölte, hogy a palesztin tagfelvételi kérelmet
tartalmazó levelet megküldte a testület tizenöt tagjának, s helyi idő
szerint hétfő délután három órára tűzte ki az első megbeszélés
időpontját.

Palesztinok és jobbikosok tartottak demonstrációt az önálló Palesztina
elismeréséért. Multikulturális tüntetés propagandadalokkal és lufikkal a
parlament felett.

Az izraeliek és a palesztinok is több hónapig lobbiztak saját
álláspontjuk mellett, pénteken pedig hivatalosan is az ENSZ elé kerülhet
a palesztin államiság kérdése, ha Mahmúd Abbász elnök levélben
kérvényezi Palesztina tagságát a világszervezetben. A Biztonsági
Tanácsban az Egyesült Államok előre bejelentett vétója miatt biztos a
pofon, ugyanakkor a közgyűlés megfigyelő állam státust adhat.
Zavargásoktól tartva riadókészültségbe helyezik az izraeli rendőrséget.
 

A zsidó identitás definiálására és vállalására a rendszerváltáskor
megnyílt lehetőséggel a hazai zsidóság mostanáig lényegében nem élt. Az
államilag elismert vallásos zsidó közélet legbefolyásosabb szervezete, a
Mazsihisz most azt szeretné, ha az októberi népszámláláson minél többen
vallanák magukat zsidónak, azt viszont továbbra sem akarja, hogy a
zsidóság bejegyzett kisebbség legyen. Milyen kisebbség a magyar
zsidóság?

A Mazsihisz kampánya – szakítva a szervezet korábbi politikájával – azt
célozza, hogy a népszámláláskor aki akarja és zsidó kötődésűnek érzi
magát, vallja magát zsidónak. A szervezet szerint semmi nem változott.
 

Egy Kohn–Grün-viccel érzékeltette a hétvégi kötcsei találkozón Orbán
Viktor a devizahiteleseket érintő, fix árfolyamú végtörlesztésre
vonatkozó döntés lényegét – írja szerdai cikkében az Origo.