Wolfgang Schäuble német szövetségi belügyminiszter betiltotta a Hazához Hű Német Ifjúság (Heimattreue Deutsche Jugend – HDJ) elnevezésű szélsőjobboldali szervezetet.
 

A Tel Avivban megjelenő napilap megállapítja: harminc év múlt el azóta, hogy Izrael és arab szomszédja békét kötött egymással.
 

Ehud Olmert tegnap bejelentette, hogy nem sikerült megállapodást kötni a Hamásszal Gilad Salit tizedes szabadon bocsátásról – írja a jeruzsálemi napilap. Az izraeli miniszterelnök teljesíthetetlennek nevezte a szélsőséges palesztin szervezet azon követelését, hogy a túszul ejtett izraeli katona szabadon bocsátásáért Izrael 450 palesztint bocsásson szabadon, köztük több mint száz terroristát.

A német fiatalkorúak által elkövetett erőszakos cselekmények száma némileg csökkent az elmúlt évtizedben, viszont megdöbbentő mértékben terjed a szélsőjobboldali beállítottság – állapítja meg a hannoveri Kriminológiai Kutatóintézet tanulmánya. A Wolfgang Schäuble belügyminiszternek átnyújtott dokumentum a puszta véletlen révén került éppen most, a winnendeni fiatal ámokfutó által okozott tragédia után egy héttel a nyilvánosság elé – idézi a hamburgi hetilap a szerzőt, Christian Pfeffert.

A Gilad Salit kiszabadítása érdekében tett kormányzati erőfeszítések sok, kétértelmű momentummal terheltek.
 

„Aggódom Európa miatt. Pontosabban az egész világ miatt aggódom, hiszen a gazdasági világválság elől senki sem menekülhet. Európa azonban sokkal rosszabb helyzetben van, mint az Egyesült Államok” – írja Paul Krugman, a New York-i napilap kolumnistája. 

Marokkó megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal, melyet azzal vádol, hogy „megengedhetetlen módon” beavatkozott az észak-afrikai ország belviszonyaiba. 

Továbbra is feszültség jellemzi a viszonyokat Libanonban – különösen a libanoni hadsereg, továbbá a Hezbollah terrorszervezet ottani egységei, valamint a határon át velük farkasszemet néző izraeli biztonsági erők között – azt követően, hogy az ország déli részén elfogtak egy Izraelnek kémkedő egyént. 

A Hezbollah és a Hamász súlyos veszteségeket szenvedett a 2006-os libanoni, illetve a tavaly decemberben indított gázai hadműveletek során. Mark Dubowitz, a Demokrácia Védelmében Alapítvány elnöke és Roberta Bonazzi, a Terrorista Média Elleni Koalíció vezetője azonban arra figyelmeztet a New York-i lap véleményrovatában, hogy az iszlám fundamentalizmus feletti győzelemhez azonban a szélsőséges szervezetek eszméit terjesztő propagandaadókra is csapást kell mérni.

Sokan állítják, hogy az Egyesült Államok közel-keleti politikája által okozott sérelmek motiválják az iszlámista terrorizmust. Melvin E. Lee, az Egyesült Államok haditengerészetének tisztje, a 6. flotta egyik kapitánya azonban úgy véli a Middle East Quarterly hasábjain, hogy az ilyen vélekedések félreértik az „ellenséget és annak természetét”. 

„Az elmúlt másfél évszázad a kapitalizmust megrendítő válságainak közös politikai velejárója az antiszemitizmus erősödése. A zsidók elleni támadások számának növekedése arra figyelmeztet, hogy nagyon nagy a baj” – írja a konzervatív napilap véleményrovatában Denis MacShane munkáspárti politikus, a Globalizálódó gyűlölet: az új antiszemitizmus című könyv szerzője.

Gideon Levy kommentárja megállapítja: érdekes fordulatot vehetnek az események, ha végül is Benjamin Netanjahu kerül a kormány élére egy nagykoalíció keretében. A politikus, akit az arab világban „Mr. Terrornak” hívtak könnyen „Mr. Irán” lehet, ugyanis többször ígéretet tett már izraeli választóinak: nem engedi meg, hogy Teherán befejezze atomprogramját. De mit tehet Natanjahu e téren, illetve mi az, amit Izrael semmiképp sem tehet meg?
 

A mumbai terrortámadás után India megfenyegette Pakisztánt, hogy ha nem tudja, vagy nem akarja felszámolni a területén működő terrorista szervezeteket, akkor nem tartja tiszteletben Pakisztán szuverenitását, és katonákat küld az országba. 

A Jerusalem Post elemzése megállapítja: hasznos összevetni azokat az elkülönülő utakat, melyeket a közel-keleti térség két fontos, sőt, kulcsfontosságú állama bejár manapság; Egyiptomról és Törökországról van szó. 

Aligha nevezhető véletlennek, hogy annak az adatbanknak a léte, melyet évekkel ezelőtt a kormány kérésére egy szakértőkből álló bizottság állított összes újlétesítésű zsidó településekről, akkor szivároghatott ki az izraeli közéletben, amikor Barack Obama amerikai elnök közel-keleti megbízottja, George Mitchell a térségbe látogatott. Kit érdekelne ugyanis jobban e települések körüli politikai-biztonsági vita, mint éppen őt?

Az Isztambulban megjelenő liberális Hürriyet kommentárjában arról számol be, hogy a török kormány – mely komoly kritikával illette Izraelt a gázai akció miatt – most erőteljesen bírálja a Hamászt is. A török külügyminiszter, Ali Babacan egy, az ország legnagyobb példányszámú lapjának, a Milliyetnek adott interjúban felszólította a terrorista szervezetet, hogy végre döntse el, katonai csoportként akar-e működni vagy politikai mozgalomként. E kettő ugyanis nem egyeztethető össze. 

A hétfőn, Tel Avivban kezdődött, háromnapos Ilan Ramon Nemzetközi Űrkutatási Konferencia nem csak arra ad alkalmat, hogy az egyes országok ismertessék elért eredményeiket és céljaikat, de fontos előrelépésnek számít a tekintetben is, hogy ez a fórum lett máris a legjelentősebb szószólója az Európai Unió e tárgykörben megvalósuló mediterrán projektjeinek is. 

A Vatikán szombaton közzétett dekrétumában XVI. Benedek pápa a tiltakozások ellenére visszavonta azt az 1988-as vatikáni határozatot, amely az egykori tradicionalista püspök, Marcel Lefebvre négy hívét annak idején kiközösítéssel sújtotta. 

Izrael és a Hamász kölcsönösen elutasította a tárgyalásokat, majd egyoldalú tűzszünetet hirdetett, hogy aztán mindkét fél győztesként ünnepelhesse magát. Izrael világossá tette, hogy a jövőben is keményen megtorolja az palesztin iszlámista szervezet agresszióit: ha a Hamász továbbra is rakétákkal támad, Izrael kész újabb hadjáratot indítani. A Hamász vezetői pedig a tűzszünet bejelentésekor közölték, hogy máris újra fegyverkezésbe kezdenek. Van esély a tartós békére, vagy csak rövid fegyverszünetre számíthatunk?

Az anglikán egyház szinódusának egyik tagja kezdeményezni fogja, hogy az egyház a rendvédelmi hatóságokhoz hasonlóan tiltsa ki tagjai közül a szélsőséges politikai nézeteket képviselő Brit Nemzeti Párt tagjait. Így a szélsőjobboldali pártnak nem lenne rá lehetősége, hogy a keresztény értékek képviselőjeként lépjen fel – adja hírül a londoni napilap.