Összesen 6,336 találat (6281 - 6300) : ggy.
Mármint az az új törvény, hogy a magyar zsidó – ha önmaga úgy akarja – nemzetiségként határozhatja meg önmagát. A Magyar Rádió február 25-én a Vasárnapi Újság riporterének erre irányuló kérdéseire válaszolt Schőner Alfréd főrabbi, továbbá Rózsa T. Endre, a Magyar … Tovább »
A magyarországi zsidó közösség, melynek lélekszáma 80-100 ezer, a magyar nemzeten és kultúrán belül egy sajátos zsidó kultúrának is hordozója és képviselője. E közösség nagyságát jellemzi, hogy létszáma a magyarországi románok, szerbek és szlovének együttes létszámának … Tovább »
A KOMMUNISTA DIKTATÚRA végét jelző szabad, s a politikai erőknek egyenlő esélyt biztosító parlamenti választás a magyarországi zsidóság új formájú és tartalmú érdekképviseletének lehetőségét is megteremti. Formájában új, mert nem a sztálinista egyházpolitika jegyében … Tovább »
A döbbenet markolt a lelkekbe, amikor a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom képei peregtek a televízióban. A gyilkolás irtózatos pillanatai, a földre terített emberbe gázoló bőszült, vak indulatok láttán újra telítődött félelmetes tartalmával a szó, mely puszta történelmi … Tovább »
Az Úton című debreceni időszaki lapban és más sajtóorgánumokban napvilágot látott különféle antiszemita írások alapján úgy látjuk, hogy szerzőik és a hozzájuk hasonlóan gondolkodók hasznát vehetnék néhány új érvnek, a történettudomány egy-két nemrég tett felfedezésének. … Tovább »
A SZOCIALISTA CIONIZMUS ideológiája a századelő kelet-európai zsidóságának körében fogalmazódott meg. Az úgynevezett letelepítési sáv kisvárosaiba kényszerített, a cári antiszemita politika intézkedéseitől talajukat vesztett, mesterségesen szított pogromoktól megrettent … Tovább »
1882. ápr. 1. Solymosi Eszter tizennégy éves, róm. kat. vallású szolgáló, Huri András r. kat. vallású tiszaeszlári lakos házából, ahol alkalmazva volt, eltávozott és többé nem tért vissza… Tiszaeszlár a nyíregyházi bíróság kerületébe tartozott s ez Bary vizsgálóbírót … Tovább »
A mohácsi vésztől Buda visszavételéig
A MOHÁCSI VÉSZT követő idők háromfelé szakították az addig egységes országot s e három terület politikai struktúrájának megfelelően különbözőképpen alakult a zsidóság sorsa is. A zsidók sorsa legsúlyosabb a nyugati részen, … Tovább »
A Szombat 1990.2. számában tökéletes kudarcnak minősíti Kőbányai János a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1989 decemberében lezajlott közgyűlését, és elutasít minden „kártékony eufemizmust”, mely ezt a szerinte való tényt másképp minősíti, palástolja.
Eszem ágában … Tovább »
Az „intifáda” nem képes felőrölni Izraelt
– Látja ezt a szekrényt? – mutat házigazdám egy szép bútordarabra -, Betlehemben vásároltam, néhány héttel az intifáda előtt. – Ez az időmeghatározás sok izraeli tudatában olyan korszakot jelöl, mely ugyan nem volt valami régen, … Tovább »
Elie Wiesel (61) Erdélyben született író, az amerikai zsidóság egyik legtekintélyesebb szóvivője, 1986-ban Nobel-díjat kapott.
SPIEGEL: Mire gondolt Wiesel úr, amikor azt a sok német fiatalt látta, akik a berlini fal tetején viháncoltalk?
WIESEL: Először örömet éreztem, … Tovább »
TALÁN SZOKATLANNAK, kissé erőltetettnek tetszik ez az összetett szó: kistörténelem. Azokat az eseményeket szeretném kifejezni általa, amelyek az utóbbi években, évtizedekben itt, Magyarországon, a közelünkben zajlottak és zajlanak. Mondhatnám úgy is: a két világháború között, … Tovább »
CSURKA ISTVÁN ÚR, a Magyar Demokrata Fórum jeles tagja, valószínű képviselőjelöltje, az Új Esztendő 14. napján sokféle reagálást kiváltó eszmefuttatást adott elő a Vasárnapi Újság mikrofonja előtt. Utóbb nyilatkozatában elhatárolta magát az antiszemitizmus vádjától. A 20. … Tovább »
Míg a magyar országgyűlés megbízott elnöke New York-ban zsidó szervezetekkel tárgyalt, addig Pozsgay Imre Izraelben járt. Magyar-zsidó üzletemberek, mint A. Sarlós vagy a Reichmann testvérek, dollármilliókat készülnek az országba hozni. Mindeközben pedig – és mindezek ellenére – … Tovább »
