Közmondáskincsünk, melyből ez alkalommal mu­tatványt kívánunk közreadni, a délkelet-európai sze­fárd zsidó szórvány körében fogantak, s ezért darabjai egy Atlantisz kiálló szilánkjainak tekinthetők. Szilán­koknak, mert ezer darabra tört tükrének szemcséit csillogtatják. … Tovább »

Hispániában igen régóta éltek zsidók. Már a ró­maiak idején eljutottak ide. Az arab hódítók uralma alatt általában békében élhettek. 756-tól létezett a cordobai önálló kalifátus, ami az akkori Európa egyik vezető hatalmává vált, s ebben nem kevés részük volt a zsidóknak … Tovább »

Beszélgetés Erdei Grünwald Mihállyal és Beck Annával

Hallgatjuk és olvassuk a híradásaikat. Az Öböl-háború idején sietve kerestük a tőlük érkező jelentéseket. Korrekt és tárgyszerű információkat adnak Izraelről, s nem is gondolnánk, hogy ezért olykor küzdeniük kell. Az … Tovább »

„A német és nyilas gonosztevők által kiontott vér nem lehet az állam bevételeinek forrása” (1946. XXV. törvénycikk)
Májusi számunkban tudósítást közöltünk Hogyan ra­bolták és dézsmálták? címmel az 1944-ben kényszer letétbe került, majd Ausztriába kiszállított, onnan … Tovább »

Ki tanítson az Abonyi utcában?

Magyarországon 1945 előtt – a jasivákat nem is számítva – közel negyven zsidó iskolában oktattak. Több­ségük elemi ismereteket adott, volt továbbá szakmai végzettséget biztosító, a középiskola alsó négy osz­tályának számító polgári, Budapesten … Tovább »

Kilencszáznegyvenhat évvel ezelőtt, az 1046. esztendő nyarán így fogalmazott Gellért csanádi püspök, a Szent István halála óta tartó nyugtalanságokat tapasztalva:
„A legközelebbi napokban veszélyes idők fognak bekövetkez­ni, fanatizmustól feltüzelt tömegek lábbal tapodják … Tovább »

Berkes Lajosné, Budapest. Gatter László bíró tevékenysé­géről ejt egy-két megszívlelendő szót levélírónk: „Hogy is van ez?” – teszi fel jogosan a kérdést – dr. Péntek László bí­rótól elvették a Szent Korona és annak szerkesztője, Romhányi ügyének tárgyalását (a … Tovább »

Alaptalanul hamis hisztériakeltés?
Józsa Fábián, az MDF harmincöt éves országgyűlési képviselője az Új Magyarország március 12-i számában megjelent Elnöki bélyeg című írásával alapos kioktatásban kívánta részesíteni Göncz Árpádot, a Magyar Köztársaság elnökét. Azt … Tovább »

 Szénási Sándor, a művelődéspolitikai rovat munkatársa
Rózsa T.-nél napirenden volt az, hogy ez a goj meg az a goj, amivel önmagában engem nem lehet megsérteni, de nem tudom, hogy egy embernek miért fontos ez? És ak­kor valahogy kialakult bennem mondom, nem volt ben­nem személyes sértettség, … Tovább »

Adalékok a Rózsa T.-ügyhöz
Csurka Istvánnak nyilván nagyon kellett Rózsa T. Endre. A kormány hónapok óta folytatja kampá­nyát a média fölötti dominancia megszerzéséért, és e kampányt a jobboldali sajtóban sűrűn kísérik an­tiszemita felhangok. Miután ennek felhánytorgatása … Tovább »

Itthon
 „Csoda történt a Parlamentben” – így kezdi cikkét a Mai Nap tudósítója arról a szavazásról, amelyre április 7-én, a ké­ső délutáni órákban került sor, az úgynevezett második kár­pótlási törvény módosítványával kapcsolatban. Amennyi­ben a tisztelt Ház a … Tovább »

Bátyámmal jöttünk hazafelé, a villamoson ültünk egymással szemben. Csöndben néztük egymást. Hirtelen furcsa ötlet jutott eszembe.

Szeretsz engem? kérdeztem. Ezt a kérdést, így, vagy egy ugyé-t odabiggyesztve az elejére, százszor és százszor feltettem a szüleimnek, akik … Tovább »

-Bemutatkozás-
Egyszer volt, hol nem volt, és hála a kegyetlen Isten külö­nös kegyelmének, még mindig van egy család: a Schwarczok, ahogyan mi hívjuk magunkat, holott útlevele­ink szerint nevünk Fenyvesi, Békés, Thury meg Szegő, vagy Groszman, Színáj és Szádé. Közös óhazánk … Tovább »

A holocaust előtti Magyarországon jesivák tucatjai működ­tek. Csaknem minden olyan helyen, ahol az ortodox anyakönyvvezető főrabbi volt, jesivát is létrehoztak. Rendszerint maga a főrabbi, a more döászre /„a hely rabbi­ja”/ vezette, de egy néhány olyan khiló /hitközség/ is volt, … Tovább »

Kedves Barátaim. Leterítem chartáimat. Február van, itt Casablancában vége a különösen száraz télnek, napozni lehet, ma épp egy keresztény és egy arab bará­tom társaságában nézzük a tizenharmadik századi tarotchartákat.
(Tiszteletem azoknak, akik a zsidógyűlölet megnyil­vánulásai … Tovább »

„Otthon érzem magam mindenütt és sehol”
 A helsinki hitközösség 1092 tagja közül 1986-ban 833 élt Finnországban és 259 külföldön, a turkui hitközség 217 tagja közül pedig 159 Finnországban és 58 más orszá­gokban. Az elmúlt 5-6 esztendő lényeges változást nem hozott, … Tovább »

(Gazda Anikó: Zsinagógák és zsidó községek Magyarországon. MTA Judaisztikai Kutatócsoport, „Hungaria Judaica” sorozat I. kötet, 1992. 244 old., 400 Ft.)

Egy olyan könyvet kísérlek meg méltatni, amely, felületes szemmel nézve, csupa száraz adat, tervrajz meg térkép. Adatok arról, … Tovább »

Egy 21 éves bécsi műegyetemista a történelmi determinizmus és az emberi szabadság viszonyáról vitatkozik orosz diáktársával, s a beszélgetés hevében az az érzése támad, hogy az egyénnek igenis lehetősége van a kettő együttes megélésére. Aznap éjszaka elégeti egyetemi indexét, … Tovább »

Teste tüzelt, gennyes sebeit lángoló dárdák hegyei nyaldosták, mintha több ezer tűn feküdne. A határtalan fájdalomtól meggörnyedt, s ez rettenetesebb volt még az áhított halálnál is.

Tűznyelvek mardosták mindenfelől, fejét, lábát izzó szikrák hasogatták.

Élet és halál, … Tovább »

Márai Sándor 1926-os palesztinai útirajzaiból

Kilenc évvel a Balfour deklaráció után (és hét évvel Hitler hatalomra jutása előtt) még Párizsban él a 26 éves kitűnő tollú író-publicista, amikor 1926 márciusában Marseillesben felszáll a francia lobogó alatt hajózó „Cap … Tovább »