Az Egymillióan a sajtószabadságért tüntetésén egy héber nyelvű,
holokaszttagadó feliratot tartalmazó táblával jelent meg egy ember. A
férfi szóváltásba keveredett egy ötödik kerületi önkormányzati
képviselővel.

A Le Monde című francia liberális napilap pénteki száma közli Joëlle
Stolznak, az újság bécsi tudósítójának írását A budapesti Új Színházat a
szélsőjobbnak kínálták fel címmel. 

 Mindkét darab központi kérdése a társadalmi együttélés és az identitás mibenléte. Vajon miképpen tud békében együtt élni cigány és magyar, muzulmán, keresztény és zsidó a kicsiny, de történelmileg annál terheltebb Magyarországon. És a válasz keresése során mindkét … Tovább »

Vajon az égő csipkebokor
valóban csipkebokor (Exod.)? A fordítás
hagyomány, amely mögött nehezen látszik a megtett út.
A
Septuaginta csipkebokor gyanánt batost, a Vulgáta rubust említ.

Meglehet, politikai megfontolások is álltak a Netanjahu kormány döntése
mögött, hogy 1027 palesztin foglyot cserélnek ki Gilad Salitra, az öt
éve foglyul ejtett izraeli katonára, de a döntés mégis mélyen gyökerezik
a zsidó gondolkodásban az élet szentségéről. 

Terroristákat is elengednének az izraeli katonáért cserébe. A Legfelsőbb bíróságon támadják a döntést.

A napokban sokat lehetett olvasni arról, hogy miként képzeli a kormány a
Kossuth tér 1945 előtti állapotának visszaállítását. Szobrokat
cserélnének le, mozgatnának ide-oda, állítanának vissza, stb… Persze
Károlyi és a baloldaliságát nyíltan vállaló József Attila is repülne. 

Abu Obajda, a Hamasz fegyveres szárnyának a szóvivője közölte, hogy
addig folytatják az emberrablásokat, amíg ki nem szabadítják az összes
palesztin foglyot. 

A Pressburger fivérek kalandos életéről, a pesti nyolcadik kerülethez fűződő kapcsolatáról, valamint nemzetközi színházi karrierjéről is mesélt nemrég Giorgio Pressburger a Szombatnak. Most új regényéből közlünk részletet.

A Mazsike zsidó oktatásért alapított Várhegyi György díját idén az
1922-ben az erdélyi Dés városában született Randolph L. Braham, a New
York-i City University érdemes professzora, a Rosenthal Intézet
igazgatója, a Holokauszt-kutatás ma élő egyik legnagyobb tudósa vehette
át az Egyesület vezetőitől.

Három zsidó szervezet: az EMIH, a Mazsike és a Cionista Szövetség levélben kérte a Magyar Országgyűlés képviselőit, a Magyar Köztársaság miniszterelnökét és minisztereit, valamint az államfőt, hogy vállaljanak szolidaritást Izrael államával, és az ENSZ Közgyűlésben Magyarország utasítsa el a tárgyalásos megegyezés nélküli Palesztin állam megalakítását célzó egyoldalú javaslatot. Mint fogalmaznak: „Izrael és mi magunk is támogatjuk a két állami megoldást, de ennek békeszerződés keretében kell létrejönnie”.

A hétfői összecsapás annál a kórháznál robbant ki, ahol a vasárnapi
erőszakos cselekmények halálos áldozatainak holttestét tárolták. Az
összetűzés néhány órával azelőtt történt, hogy a kairói kopt keresztény
katedrálisban megkezdődött volna az áldozatok tiszteletére tartandó
gyászszertartás.

Szeged – Az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban meggyilkolt zeneszerző, Viktor Ullmann darabját, az Atlantisz császárát az Opera Krakowska társulata mutatta be az Armel-fesztiválon ma 19 órától a nagyszínházban.

Hosszas vita folyt arról, hogy legyen-e feltüntetve a vallási hovatartozás a népszámlálás kérdőívein, és ha igen, milyen részletezettséggel. Végül is egy szégyenlős kis rubrikányi hely jutott ennek a jelentős kérdésnek. Azóta vallási közösségek sokasága – magunkat is beleértve – folytat kampányt azért, hogy híveik vallják meg eme kérdőíveken is vallási hovatartozásukat.

Lepjük meg magunkat és legyünk egészen őszinték! Emelje fel a kezét, aki
komolyan gondolja, hogy az adott körülmények között lehetséges a
megegyezés izraeliek és palesztinok között!
 

Életének 80. évében, 2017. október 5-én elhunyt Giorgio Pressburger, magyar zsidó származású olasz író. Korábbi riportunkkal emlékezünk rá, melyben nyilatkozva felidézte saját és ikertestvére-írótársa, Nicola élettörténetét és pályaképét.

Hátország Színháznak nevezné át az Új Színházat Dörner György, az
intézmény csütörtökön kinevezett igazgatója, mert ez a név szerinte
jobban kifejezi “a szociálliberális iga alatt nyögő magyarságot”.

Az 1941. szeptember 29-30. között a náci megszállók és ukrán
kollaboránsaik által a Babij Jar-i vízmosásba lőtt csaknem 34 ezer zsidó
áldozat emlékművénél Viktor Janukovics ukrán államfő, Mikola Azarov
miniszterelnök és Avigdor Lieberman izraeli miniszterelnök-helyettes,
külügyminiszter helyezte a megemlékezés virágait. 

Évi bő másfél milliárd forintos állami járulékot kellene a kormány
szerint elosztaniuk maguk között a zsidó egyházaknak. A pénzt egy
1999-es, állammal kötött szerződés alapján most a Mazsihisz kapja, de az
új egyházi törvény nyomán a közigazgatási tárca hajlik arra, hogy a
többi zsidó egyház is kapjon belőle.

Tatár Györgynek

Eredete felől felfejteni zsidóság és kereszténység hosszú történetét aligha lehetne egykönnyen. A mai távlatból visszanézve csak az okok és következmények láncolata látszik. A más irányokba vezető lehetőségek sokkal kevésbé. Történeti tudásunk a lehetőségek … Tovább »