A brit zsidó író 2010-ben Booker-díjat nyert regénye, mely magyarul a
Noran Libro kiadónál jelent meg a napokban, három barát története
barátságról, szerelemről, hűségről, gyászról, zsidó identitásról.

Jó volna tudni, milyen politikai számítások húzódhatnak meg amögött, hogy a főpolgármester Dörner Györgyöt és Csurka Istvánt állította az Új Színház élére. Jó volna tudni, de tulajdonképpen mindegy.  Takáts Andrea és Kálid Artúr színészek az aláírók névsorát … Tovább »

Az egész magyar elhárítás és igazságszolgáltatás csődje, hogy ezt a
portált évek óta nem tudja lekapcsolni. És itt most már két különböző
színezetű kormány regnálását követően is felvetődik a kérdés, hogy nem
tudja, vagy nem akarja?

Több mint húsz évvel a rendszerváltás után vajon milyen érzés zsidónak lenni? A kérdést a 2011-es Bánkitó Fesztivál „Zsidónak lenni szexi!” szlogenje ihlette.

A Magyar Zsidó Adatbázis nem kevesebb, mint nyolc ifjúsági szervezetet tart nyilván. Ezeken túl azonban még van jó … Tovább »

Virág Judit pályafutását 1978-ban a Kiscelli Múzeumban kezdi
muzeológusként. Tíz év után vált, a Műgyűjtők Galériájának munkatársa
lesz, ahol festménybecsüsként dolgozik. Egy francia ügyfele meghívja
Lyonba, hogy megtanulhassa az árverezés mesterfogásait. 1993-ban
megnyitja Mű-Terem Galériát. Tudását Amerikában fejleszti tovább a nagy
árverező házak aukcióinak tanulmányozásával.

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

 
Zsidónak lenni trendi?

 
Új dizájn, új tartalom, régi ár:
megjelent a Szombat novemberi száma
 

Új zsidó stratégiát!
A kompromisszumos együttműködés, a közös stratégia nemcsak az antiszemitizmus elleni harcban, … Tovább »

Ken teste műanyag, haja sárga plasztik. A lába között hiányzik a micsodája. Ezt onnan tudom, hogy megnéztem. Megnéztük a Lidivel a nyári napköziben (…) A napközi ugyanis nagyszerű muri, csak napozunk, fagyizunk, meg babákat pároztatunk. Én hozom Kent, Lidi meg Barbit.

Vajon az égő csipkebokor
valóban csipkebokor (Exod.)? A fordítás
hagyomány, amely mögött nehezen látszik a megtett út.
A
Septuaginta csipkebokor gyanánt batost, a Vulgáta rubust említ.

Itt járt közöttünk a Führer. Olaszliszkán menetelt, bajtársak és szimpatizánsok között.

A Pressburger fivérek kalandos életéről, a pesti nyolcadik kerülethez fűződő kapcsolatáról, valamint nemzetközi színházi karrierjéről is mesélt nemrég Giorgio Pressburger a Szombatnak. Most új regényéből közlünk részletet.

Hosszas vita folyt arról, hogy legyen-e feltüntetve a vallási hovatartozás a népszámlálás kérdőívein, és ha igen, milyen részletezettséggel. Végül is egy szégyenlős kis rubrikányi hely jutott ennek a jelentős kérdésnek. Azóta vallási közösségek sokasága – magunkat is beleértve – folytat kampányt azért, hogy híveik vallják meg eme kérdőíveken is vallási hovatartozásukat.

Életének 80. évében, 2017. október 5-én elhunyt Giorgio Pressburger, magyar zsidó származású olasz író. Korábbi riportunkkal emlékezünk rá, melyben nyilatkozva felidézte saját és ikertestvére-írótársa, Nicola élettörténetét és pályaképét.

A nemzetközi világmegváltás, az emberi jogi és szociális mozgalmak után lefutott a kabbala őrület is: jelenleg a test és élettér optimalizálása tartja lázban a New York-i zsidó közösséget. A fenntartható fejlődés olyan központi kérdéssé vált, hogy a különböző irányzatok … Tovább »

Többször megcsípem a karomat, hogy nem álmodok-e. De manapság New Yorkban nem álmot látok. Talán inkább csodát. Váratlan szerencsét, vagy áldást. A zsidóság egyetlen háborítatlan aranykorát. Amilyen sosem volt, még a hispániai ariánusok és az első hispániai muzulmán hódítók … Tovább »

Mert Ön elfogadó, kíváncsi, kritikus és építő ember.
Mert Ön akkor is megtartja értékeit, ha az Önt körülvevő gazdaság és a társadalom éppen nem kedvez az értékeknek.
Mert Ön szereti az igényes folyóiratot.
Mert Ön tudja, a Szombat folyóirat jó ügy.

Még a másik nő volt. Néha összefeküdtünk, ez tartott össze. Vas Gábor
haldokolt Szegeden és agyonnyomtak a feladatok, az utazgatás, hogy nem
tudok mit mondani, amikor besárgult szemekkel rémülten néz, és azt
mondja: „A haláltól iszonyúan be vagyok szarva.”

A zsidósággal kapcsolatos paranoiákról szól Vinnai András Lefitymálva
című darabja, amelyet szeptember 24-én mutat be a Gólem Színház a Sanyi
és Aranka Színházban. Borgula András rendezővel zsidó és nemzsidó
színházról, közhelyekről és abszurditásról beszélgettünk.

Illegális döghúskifőzde Budapest közepén – Döghúsnyesedékekből készít
kutyaeledelt egy bezárt bolt volt alkalmazottja Budapest közepén. A
tevékenységre nincs semmiféle engedélye. Aligha lehetne. A hatóságok
mégis tehetetlenek. Hónapok óta dobálják az ügyet egymásnak. S közben az
orrfacsaró bűz egyre csak terjeng a Bajcsy-Zsilinszky úti ház körül, a
lakók egyre növekvő kétségbeesésére. 

Az örök magyar határpör folytatódik. A kavicsot a pocsolyába ezúttal Kertész Ákos író dobta be, aki szerint a magyar nép „genetikailag alattvaló”, „röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni”. Kertész kemény írására meg is jött a reakció jobbról, akik ismét magyargyűlöletet és Landeszmann rabbit kiáltottak. Nincs új a nap alatt, csak ugyanaz a dühödt és szomorú frusztráció balról-jobbról.

„Másfél órát álltam sorba a dedikálásra várók között, egyik kezemben Gyurcsány könyve, másikban a CD a városgazdálkodási javaslatommal. Mikor sorra kerültem, megmondtam, hogy két éve sikertelenül próbálom eljutatni hozzá az anyagot, mert a tanácsadói féltékenyen őrzik őt. Nevetett, de pár nap múlva fogadtak. Később az egész elakadt a pénzügyminisztériumban – Keller László levelét őrzöm, aki hosszasan bizonygatja, hogy ami másutt igen, Magyarországon miért nem működik.”