Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke levélben válaszolt a Szabadság téri „Civilek” nyílt levelére. Az alábbiakban a levélváltást közöljük.

Jeruzsálembe jövet egyenesen kimentem Arnunára, mely tudvalevőleg Jeruzsálemhez tartozik. Ha az ember pár lépéssel tovább megy, ellát Bétlechemig, s ha nagyon tiszta a levegő, a Holt-tenger is felcsillámlik a messziből. Arnuna maga olyan, mint egy szép liget, csupa kert, csupa fa, a föld … Tovább »

Több magyar filmben is központi téma a ridegség. Nem kevésbé fagyos a fogadtatásuk. Pedig lehetne ez másképp is.

Az USA kongresszusa megemlékezik a náci és a kommunista rezsimek áldozatairól.

Ki és miért – pontosabban: miért nem? – támogatja a zsidó felekezeteket?

A társadalomtörténésszel Várnai Pál beszélget.

Miután szó szerint lefordítottuk neki angolra a Csúnya, gonosz bácsikat (az eredeti cím Big Bad Wolves), és korrekt magyarsággal kiejtette a film honi címét, az izraeli rendező egy vicces sztorit osztott meg régi, furcsa humorú barátnőjéről, aki egy észtországi közönségtalálkozó után “dagadt csirkéknek” nevezte a jelenlévőket. Így indult a beszélgetés… Navot Papushado társdirektora és jó barátja, Aharon Keshales nélkül jött Budapestre, hogy népszerűsítse fekete komédiáját, amelybe tavaly beleszeretett Tarantino.

Horváth József jelenleg az egyetlen pályázó a Mazsihisz és a BZSH – e sorok írásakor még betöltetlen – ügyvezető igazgatói posztjára.

Rajta kívül beadta még pályázatát dr. Grósz Andor (korábban a Honvéd kórház igazgató főorvosa), aki azonban a Szombatnak úgy nyilatkozott, … Tovább »

Egy hónap alatt a visszautasított állami támogatás mindössze töredékét gyűjtötték össze, a 35 tagszervezet a projektjei megvalósíthatóságát mégsem félti. Úgy látják, olyan döntést hoztak, amely a rövid távú nehézségek ellenére nemcsak évek, hanem évtizedek múlva is vállalható lesz. A Memento70 forrásteremtő szövetség az Orbán-kormány emlékezetpolitikájának bojkottjaként jött létre, többek között a Szabadság téri emlékmű elleni tiltakozásul és a holokauszt-emlékév programjainak független megvalósítása érdekében. Interjú Harsányi Andrással és Toronyi Zsuzsannával, a projekt kampánymenedzserével, illetve szóvivőjével.

Részlet Ámosz Oz Barátok között c. regényéből

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

részlet egy kisregényből

A szélsőjobb parókiája
Nemrég fejeződött be ifj. Hegedűs Lóránt pere első fokon a Budapest-Északi Református Egyházmegye Bíróságán. Ismert: tavaly november 3-án a lelkész által vezetett Szabadság téri Hazatérés Templomában Horthy-szobrot avattak. Az ünnepségen egy jobbikos … Tovább »

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija A hungarikumról még egyszer című válaszában a tények ismeretét és ismertetését kéri. Ebben egyetérthetünk. Íme.

Március 19-én, a Szabadság téren kijelölt emlékmű helyszínén, civilek felhívására néhány százan a személyes emlékezet tárgyait helyezték el tiltakozásképpen. A rendezvényen Béndek Péter filozófus is felszólalt:

Tamás Pál szociológussal beszélget Várnai Pál

A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis

Mi a probléma Magyarországon? Miért csúszott félre már januárban a Holokauszt Emlékév? Van-e kapcsolat az antijudaizmus, antiszemitizmus és az anticionizmus között? Milyen lesz a jövő Európája? Miért létezik Izrael állama? Mit jelent az, hogy a héber nyelv újjáéledése „apokaliptikus tövis”? – a jelenleg Svájcban élő vallásfilozófussal, Tatár Györggyel, az ELTE BTK nyugalmazott egyetemi docensével többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk.

Március 7-én születik ítélet abban a perben, amelyben az eljáró jogtanácsos palástvesztést kért Hegedűs Loránt lelkészre a november 3-án, a Hazatérés templomában történt Horthy-szoboravatás miatt – döntött csütörtökön Budapesten az illetékes egyházmegyei bíróság.

A Mazsihisz vezetői teljesen járatlan útra léptek, és ettől maguk is megijedtek.

Jichak Katzenelson (1886–1944) lengyelországi zsidó költő, drámaíró. Jiddis és ivrit nyelven egyaránt írt. Színművei a zsidó–lengyel együttélésről, a zsidó nép történelmi dilemmáiról szólnak. 1943–44-ben kilenc hónapot tölt egy franciaországi internáló táborban. Itt … Tovább »