Turbulens Mazsihisz közgyűlés 

Kint tűz a nap, és a barátnőm ott fekszik lent a fűben meztelenül. Június huszonegyedike van, az év leghosszabb napja. Az emberek megbámulják, akik elmennek a kérónk mellett,

egyik-másik még ürügyet is talál, hogy megálljon – mondjuk, be kell kötnie a fűzőjét, vagy szarba … Tovább »

Az alábbi beszélgetésre Leonard Cohen Stranger Music: Selected Poems and Songs című könyvének megjelenése kapcsán került sor, a gyűjteményt publikáló kiadó, a Random House New York-i irodájának egyik konferenciatermében zajlott. Akkoriban Arthur Kurzweil, aki az interjút készítette, … Tovább »

“Fügefa az udvarban, egyet-egyet eszik belőle és mentes a tizedtől. Ha többet eszik egyszerre, fizet. Rabbi Simon azt mondja: Egyet vesz a baljával, egyet a jobbjával, egyet a szájával.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, … Tovább »

Sarah és Ariel alig beszélt a koncentrációs táborban töltött időkről. A hallgatás láthatatlan falként tornyosult köztük és köztem. Eddig, és ne tovább, hangzott az íratlan szabály. Máig sem tudom, hogy én nem akartam hallani, vagy ők nem akartak beszélni róla. Részlet a K.u.K … Tovább »

„Minden nemzetnek szüksége van mitológiára, 1956 legyen magyar mítosz”

– ezt a mondást tulajdonítják néhai Antall Józsefnek.[1] A mítosz ebben az értelemben nem valótlanságot jelent, hanem a közösség identitását alapjaiban meghatározó, alakító történetet. A mítosz … Tovább »

A bölcsek azt a szabályt fektették le a tizedek ügyében, hogy minden, ami étel és őriznek és a földön terem, tizedet rónak ki rá.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) … Tovább »

A haladó (neológ) zsidóság szellemi útkeresése az 1920-as, 1930-as években és napjainkban.

Mi vesz rá egy közel 50 éves történészt, hogy a kádárizmus legálmosabb évtizedében éjszaka gyerekjáték-nyomdával kiszedett röplapokat terjesszen, és krétával írja házfalakra azt, hogy „Hazudik a sajtó! Éljen Izrael!”? 

Alig tíz évvel azután, hogy a deportált zsidók töredéke hazatért a haláltáborok poklából, 1956-ban újabb dilemmák sorával kellett szembesülniük. Sokadszorra is válaszút elé, megint új életstratégiák kialakítására kényszerültek. Felocsúdni még nem volt idejük, arra sem, … Tovább »

Georg Klein (1925), magyar származású sejtbiológus, immunológus, onkológus, esszéíró, 1947 óta Svédországban él. Az 1980-as évek óta megjelenő önéletrajzi munkáit, esszéköteteit, tudományfilozófiai írásait sok nyelven kiadták. 
Haza helyett című memoárjában a gyerekkor, … Tovább »

A szélsőjobboldal szerint Soros maga a háttérhatalom, a két lábon járó nemzetközi, zsidó összeesküvés. De akkor miért támogat az alapítványa olyan szervezeteket, amelyek nyíltan támadják a zsidó államot?

Aki Kelet-Európában él, annak nem kell felsorolni a magyar zsidó … Tovább »

Megkéseltek egy zsidó férfit Franciaországban. A támadó a szemtanúk szerint “Allah Akbart” üvöltött a késelés közben.

Párbeszéd a párbeszédről.

“Indítékairól egyelőre semmit sem tudnak.”

Ezt közölte a bajor tartományi főváros rendőrségének vezetője szombaton hajnalban.

Hubertus Andrä müncheni tájékoztatóján elmondta, hogy a kilenc halálos áldozatot követelő lövöldözés elkövetőjének indítékairól egyelőre … Tovább »

Akinek maradt a hetedik év gyümölcséből és elérkezett a biur ideje, három étkezésnek megfelelő mennyiséget ajándékoz mindenkinek.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. … Tovább »

Sok szempontból nehezen értelmezhető interjút adott Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus (World Jewish Congress – WJC) elnöke a brit Observer c. lapnak.

Két világ találkozik július 24-én (vasárnap), 19:00 órától a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga falai között: Songs of The Inner Heart címen al-Andalúz költemények keringőznek középkori könnyűzenei dallamokkal, az izraeli Tal Ben Ari és az arab ney művész, Mohammed Antar előadásában … Tovább »

“…mind Sennyey-nagyapám, mind apám adott pénzt anyámnak az abortuszra, aki szerencsére bohó volt és fiatal, s egy ruhaboltban szép ruhákra elverte a pénzt. Azóta hálás vagyok a ruhaboltoknak, de magamban azért egy ideig eltartott, hogy elrendezzem: engem sem a Sennyeyek, sem a Weinerek végül is nem akartak, mégis itt vagyok.”

Péterfy Gergely és Weiner Sennyey Tibor írók beszélgetése.

A psiszkei iskola.

Egyszer régen, amikor még voltak zsidók Krakkóban, zsidók, akik nem féltek éjszaka álmodni, élt egyszer abban a városban egy Eizik nevezetű ember, Jekel fia.