A huszadik század volt – a Templom lerombolása óta először – a zsidó évszázad. A zsidók példátlan, az európai modernséget meghatározó kulturális-tudományos teljesítménye és politikai radikalizmusa, majd az európai zsidóság kiirtása (a második világháború centrális eseménye, nem is olyan titkos lényege), Izrael állam megalapítása és védelme a szovjet tömb által támogatott arab hadseregekkel és gerillákkal szemben…

Úgy látszik, hogy Balczó Zoltán tényleg elhiszi a sok antiszemita maszlagot, amivel az internet mellett néhány hazai média-szereplő is tömi a magyar fejeket. Az a hang, stílus és érvrendszer, ahogyan a Fideszt, illetve a jelenlegi magyar kormányt a Jobbik és annak holdudvara támadja, méltatlan az európai műveltséghez és a magyar hagyományokhoz

Sok évtizede, nincstelen diákként érkeztem a kaliforniai San Francisco-ba, ahol egy kis lakást béreltem. Az épület házmestere és a fiatal lakók önzetlen istápolója egy középkorú, jól megtermett hölgy volt.  Ma is jól emlékszem Helga kemény német akcentusára. Gyakran segítettem a jókedélyű asszonyságnak felcipelni bevásárlókosarát a legfelső emeletre, hálából meghívott ebédelni olcsó kínai törzsvendéglőjébe, ahol nagy megdöbbenésemre kínaiul rendelt…

Daniel Cohn-Bendit már diákként igazi liberális volt, aki a 68-as párizsi tüntetések szószólójaként új társadalmat álmodott meg. Soha sem a hatalom érdekelte, a kormányzati pozíció. Inkább vállalta a száműzetést, az ellenzékiséget, de számára az eszme mindig szent és sérthetetlen maradt. Nyugat-Európában ma is ugyanúgy odafigyelnek arra, amit mond, mint harminc évvel ezelőtt.
 

Israel Meir Lau, Tel-Aviv főrabbija hétfőn a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba látogatott, ahol megtekintette a zsinagógaépületet, az Áldozatok Emlékfalát és a magyar vészkorszak történetét bemutató állandó kiállítást.
 

20 év. 200 lapszám. Három szerkesztő. Ennyien nézik át két évtized közleményeit, hogy néhányat – a lehető legnagyobb tárgyilagossággal és a lehető legnagyobb szubjektivitással – válasszanak a válogatásszámhoz. Szempont ezernyi, a feladat lehetetlen. Bármit hagyunk ki, frusztráltak vagyunk, mintha – mint mondják – az egyik kezünket vágnánk le.

Legkésőbb jövő év január 1-jétől életbe lép a magyar világörökség-törvény, tudtuk meg hétfőn egy tízóraiszünetben rendezett sajtótájékoztatón Réthelyi Miklós erőforrás-minisztertől és Tamási Judittól, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökétől.
 

Zeneszerző, zongorakísérő, filmek, színdarabok, tévé- és rádiójátékok zenéjének szerzője, némafilmek zenei kísérője. Darvas Szilárdnak, a kiváló humoristának, kabarészerzőnek és konferansziénak az ifjabbik fia. Nemrég ünnepeltük apja születésnek századik évfordulóját. Testvérével, Lászlóval együtt apjuk számos írásának ihletői.

A magyar lakosság 25-30 százaléka egyetért azon kijelentések legalább egyikével, miszerint a hazai gazdaságot, illetve sajtót és kultúrát zsidó értelmiségiek tartják a kezükben. Az összeesküvés-elméletek és az antiszemitizmus kapcsolatát tárgyaló budapesti konferencián kiderült számos ok, ahogy az is, miféle híd létezik az egykori állampárt és a Csurka István-féle MIÉP között.

Piotr Rawicz Az ég vére című egyedi hangulatú regénye a vészkorszak idejét sajátos, személyes perspektívában jeleníti meg. Alább a Gondolat kiadó által megjelentetett kötet német kiadásához írott utószavát közöljük.

2000 szeptembere óta, amely a második intifáda kezdetét jelöli, gyakoribbá vált Franciaországban mind az Izrael-ellenes beszéd, megsokasodtak az antiszemita támadások. Az iraki háború ennek új lökést adott: Párizsban és másutt az Amerika-ellenes tüntetők között minduntalan feltűntek jelentékeny csoportok, amelyek közül némelyek Szaddam Husszein képekkel vonultak fel, mások a Hamasz és a Hezbollah jelképeivel…

2010 NOVEMBERI SZÁM

Novák Attila: Herzl, a modern
Amnon Rubinstein: Lehet-e Izrael zsidó és demokratikus állam?
Shimon Adaf Bölcsődal
Yoram Hazony Vajon Herzl tényleg „zsidó” államot akart?
Gideon Shimoni A történetírás és Herzl Tivadar öröksége
Jehuda Amihaj: … Tovább »

Meglehet, Sebastiant a felületessége óvta meg, először a szellemi
kalandorságtól, később pedig mentálisan, hiszen naplója jelentős része
nem szól egyebekről, mit szerelmi szenvelgésekről, az alkotásra való
képtelenségről, hivatalbeli kínlódásairól (köztük azért olyan megindító
epizódokkal, mint a Max Blechernél tett utolsó látogatás)

Dr. Moses Rosen főrabbival személyes kapcsolatom nem volt – egyetlen, számomra negatív eredménnyel járó beszélgetésen túl… a háborút követő közel fél évszázadban állt Kelet-Európa legnépesebb zsidó közösségének élén. Hívei és ellenfelei vitatták érdemeit, szerepvállalását egy olyan közép- és kelet-európai világban, amelyben az antiszemitizmus, a maga álcázott (utóbb nyílt) formáiban, a kormányzati politikák szerves tartozéka volt.

Nem tudni, jó regény-e, de jó olvasni – végig ez járt a fejemben, amikor Margit Patrícia Eszter könyvét olvastam. A Zsidó menyasszony ugyanis olvasmányos módon mutat be egy – a fülszöveg szóhasználatával élve – spirituális útkeresést, a főhős ugyanis nem csak Újlipótvárosból … Tovább »

A sztálini kommunizmus és a nácizmus nemcsak hogy egyaránt tömeggyilkos rendszer volt, hanem egyenesen megkönnyítették egymás dolgát. Külön-külön egyik sem okozott volna ekkora szenvedést és pusztítást.
 

A szervezők a világ különböző zenéit és ízeit kínálják a látogatóknak november 5-én és 6-án.
 

Akkor, a háború végével, mindenkinek volt története. Hihetetlen, csodálatos, abszurd, arról, hogyan menekült meg, hogyan úszta meg, a frontot, a bombázást, a deportálást, a bezártságot, a menetet, az ínséget és az elmebajt. Élvezettel és szörnyülködve meséltük, magunk sem hittük, hogy megtörtént, hogy megtörténhetett, hogy megúsztuk, hogy túléltük. 

A mikor tizenkét éves Eszter lányom Ferihegyen, az útlevélvizsgálat előtt elkezdett bömbölni, hogy „Nem akarok Párizsba menni! Nem akarok!”, az egész reptér rajtunk röhögött. Egyébként Eszter volt az egyetlen gyerek a gépen. Párizsba tekintélyes külkeresek, delegációk, boldog … Tovább »

1. ÉBERSÉGEK

Ötven éven át a nyugati zsidókat óvta a nácizmus pajzsa. Hitler – ahogy azt Bernanos1 írta – valóban szégyenbe hozta az antiszemitizmust.
Azt hittük, ez a szégyen végleges. Ám talán csak átmeneti volt. Azt hittük, végleg a miénk, de most visszatekintve úgy tûnik, … Tovább »