Avagy: egy kéretlen hozzászóló bátor szavai.

A Holokauszt Nemzetközi Emléknapon, Ilan Mor, Izrael Állam nagykövete az alábbi közleményt adta ki.

Semlegessége révén Törökország zsidóságát nem érintette a vészkorszak. Sőt, 1933 és 1938 között a kormány még számos németországi zsidó értelmiségit, elsősorban tudósokat engedett be az országba. Jóérzésű török diplomaták Európa-szerte menekítettek haza török … Tovább »

Raoul Wallenberg családja közvetlenül Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fordul, hogy levélben kérjen tőle segítséget annak felderítésére, mi történt az 1945-ben eltűnt svéd diplomatával, aki magyar zsidók tízezreinek életét mentette meg a második világháború idején.

A vészkorszak emlékévének méltóságát fenyegeti a szellemében és küllemében egyaránt méltatlan Szabadság téri emlékmű terve, és az elhamarkodott ötletet kísérő kommunikáció is.

Mint arról a Szombat is beszámolt, Randolph L. Braham, a magyar holokauszt legismertebb kutatója nyílt levélben kérte neve eltávolítását a Holokauszt Emlékközpont Téka és Információs Központjáról, valamint jelezte, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is … Tovább »

Részletek a 2013 novemberében készült felmérés adataiból

A miniszterelnök a “tisztelet kultúrájára” emlékezteti a Mazsihisz vezetőit. Történészek tiltakoznak a szoborállítás ellen.

A Sorsok házával kapcsolatban a Jad Vasem vezetői utaltak arra: azt szeretnék, hogy az általános emberi szenvedés mellett világos legyen, hogy a zsidó emberek, a zsidó gyerekek a zsidóságuk miatt szenvedtek.

Bodnár Dániel, az antiszemitizmus-felmérést megrendelő Tett és Védelem Alapítvány (TEV) vezetője nyilatkozott a Szombatnak.

Úgy vélte, az indulatoktól átfűtött erősen polarizált közegben folyamatosan szükség van a nemzetközi standardokon alapuló, objektíven elemezhető adatsorokra, … Tovább »

Interjú Kovács Andrással a legújabb antiszemitizmus-felmérésről

Ilyen lesz a német megszállás emlékműve.

A Magyarország német megszállására emlékeztető emlékmű állításáról szóló 2013. december 31-i kormánydöntéssel sikerült immár sokadjára a történelmi emlékezet darázsfészkébe tenyerelni. Könnyen belátható: ha azt mondjuk, és emlékműbe kövülve hirdetjük, a „németek megszállták” az országot, akkor egyben azt is sugalljuk, hogy ami a megszállás után történt (lásd deportálások: 1944. május 15. – július 6.) az nem a mindenkori magyar kormány és a magyar társadalom felelőssége, hanem a megszálló hatalomé, mely csak eszközként használt fel egy magatehetetlen apparátust.

Akik Izraelt el akarják marasztalni, azok számára nincs jobb médium erre, mint Ariel Saron, 

Egy poznańi ügyészség szerint nem antiszemita dolog azt kiabálni egy focimeccsen, hogy „zsidók Auschwitzba!”.

Konrád György esszé, L. Simon László és Mikecz Péter a Holokauszt-emlékévről, zsidó vezetők az adományozás kultúrájáról, Gyáni Gábor Trianonról és a Holokausztról, Hernádi Miklós 70, Itamar Rabinovitch az izraeli diplomácia kulisszatitkairól, Schüttler Tamás regényrészlete … Tovább »

Tel Avivban emlékművet avattak a szexuális irányultságuk és nemi identitásuk miatt a Holokauszt során üldözöttek emlékére.

2011 nyarát Los Angelesben, illetve az Egyesült Államok nyugati partján tölthettem. Rendkívüli klimatikus adottságok, az óceánpart közelsége, hatalmas távolságok, a könyvtár gazdagsága, barátságos ismerősök vendégszeretete – és egy megjelenés előtt álló regény ott írt első fele emlékeztet azokra a hónapokra, melyek naplófeljegyzéseiből válogattam. 

Standeisky Éva történésszel beszélget Várnai Pál

A magyarországi olvasók előtt kevéssé ismert történelmi családregény – nevezhetnénk család- és közösségtörténeti regénynek is –, Kaczér Illés tetralógiája, melynek második részében a reformkori pesti zsidó közösségi élet rajzát nyújtja. A négykötetes mű azt a 19. … Tovább »