Az alábbiakban rövidítve és kissé átszerkesztve ismertetjük Arje Palgi írását Aczél Györgyről, Izraelben 1989-ben tett látogatása alkalmából. A cikk a Chotamban, az Izraelben megjelenő Al Hamishmar szombati mellék­letében jelent meg.
Lenyűgöző egyénisége, hódító in­tellektusa, … Tovább »

A magyar cionisták „kémtevékenységéről”
1952 végén, illetve 1953 elején részben a korábbi rossz emlékű Slansky-per, részben a moszkvai orvosperek hatására Magyarországon is felerősödött a zsidóellenesség. Nyilvánvalóvá vált, hogy cionista pereket készítenek elő nem csupán … Tovább »

– kérdezi tőlem a szerkesztőség. „Hétféle ész kell az élethez” – ta­nította Füst Milán. – Melyik eszemmel feleljek?
A pszichológus eszem azt feleli: Semmit. Mert a kérdés azt jelenti: Mit tennék a gyűlölet ellen? A lel­ki sötétség hatalmai tízezer évek óta jelen vannak a … Tovább »

Nem tudjuk, hányan vagyunk zsidók ebben az országban, de azt tudjuk, hogy sorainkban és szervezeteink között több a széthúzás a kelleténél… Félreértések, fé­lelmek rongálják idegeinket. Perlekedünk, mert aki vallásos, rossz szemmel tekint arra, aki nem az; aki magát elsősorban … Tovább »

Gergelyné Varga Edit: Nagyanyó receptjei
Az érintkezés szavai héberül
Örökzöldek
Magyarországi zsinagógák
Dr. Virág Teréz lelki tanácsadó rovata
Lesz jóvátétel?
– hernádi -: Nemzetközi zsidó gyermektábor Szarvason
Vajda Judit – Vajda Tamás: Izraeli képeslapok
Roland Gradwohl: … Tovább »

BEFEJEZŐ RÉSZ
SZÉKY János
Béna tanács az ócskapiacon.
= Élet és Irodalom, 1990. 4. sz. 3. 1.
Ironikus elmélkedés az Aczél Endre le­váltása alkalmából Csurka Istvánnak a Vasárnapi Újság c. rádióműsorban felol­vasott írása által kiváltott botrány ürü­gyén az író … Tovább »

Messziről érkezett egy könyv. Nem a küldeményt felvevő és to­vábbító postahivatal, az izraeli ki­adó van távol tőlünk, hanem a ver­sek megírásának ideje, az 1944-es-1945-ös esztendő. Meg a fogantatás körülménye. Hiába maradt ránk másoktól is, elpusztultaktól, köztük a … Tovább »

Egy levél Jeruzsálemből (közölte a The Jerusalem Post International Edition, 1990. március 10., 1531. sz.)
„Arafat helyettese, Abu Ijad egy sajtókonferencián kijelentette: ,a PFSZ-nek nincs más választása, mint az, hogy a fegyveres harcot a megszállt területeken túlra is kiter­jessze’.
Legjobb … Tovább »

Márkus László: Magyarságtudatom „zavarairól”
G. Gy.: A magyar politika és a cionizmus
Mit jelent ma a cionizmus?
A Magyarországi Cionista Szövetség programtervezete
Magyar cionizmus
A cselekvés szavai héberül
Az 1989-1990 telén megjelent magyar nyelvű irodalom válogatott, annotált … Tovább »

 A KÖZELMÚLTBAN Budapesten járt Stephen J. Roth, a Brit Cionis­ta Szövetség magyarországi szárma­zású elnöke, aki az MZSKE vezetői­vel beszélgetve elmondta, mit hal­lott a cionizmus megítéléséről egy szovjet diplomatától. Golicin, a lon­doni szovjet nagykövetség tanácsosa … Tovább »

KÖNYVEK:
ALBAHARI, Dávid Apám evangéliuma. Ford. Vujicsics Ma­rietta
= Újvidék, 1989. Fórum. 149. l.
Zsidó tárgyú novellák füzére, amelyek a szerző édesapjához kapcsolódnak első­sorban az erkölcsi felfogás, a tartás és a zsidó identitás vonatkoztatásában.
BRADÁNYI Iván … Tovább »

Mautner József rovata
Folytatjuk évfordulónaptárunkat, amelyben a tudomány és a politika áprilisban született vagy meghalt zsidó Nobel-díjiasait mutatjuk be:
Tobias Michael Asser – holland államminiszter. (Amszterdam, 1838. IV. 29.-Hága, 1913. VII. 29.) A Nobel-békedíjat 1911-ben kapta, … Tovább »

HA VAN VALAKI, akiről csak rosszat lehetett olvasni az elmúlt negy­ven évben, az Ignotus Pál volt. Antikommunizmusát még valahogy el­nézték volna a kritikusok és az iro­dalomtörténészek, hanem a népi írókkal szembeni engesztelhetetlen­ségét nem bocsátották meg. Ő volt a nagy Kozmopolita, … Tovább »

Gergelyné Varga Edit: Nagyanyó receptjei
Dr. Virág Teréz lelki tanácsadó rovata
A SZOMBAT az antiszemitákért
A héber nyelv megújítójáról
Az idő szavai héberül
Karin Gil: Egy kiváló tudós halálára
A zsidóság modern prófétái: a szocialista cionisták
(gervai): Mi lesz veled, … Tovább »

MAGYARNAK LENNI történelmi kihívás. Zsidónak lenni sors. És magyar zsidónak?

Egyetemi professzorom egyszer, személyi lapomat nézegetve, anyám neve után érdeklődött. A papírokból kivörösödött arccal tekintett fel és rám ripakodott: Miért mondja maga, hogy magyar, amikor zsidó?! … Tovább »

EGY REGGEL GIGI, aki az első udvarban lakott, egy négykerekű hordárkocsi végében ült, harangozott vékony, hosszú lábaival, és csúfondáros mosollyal nézett a szemembe. A ruháján, mint valami gyönyörű, nagyszirmú virág, sárga posztócsillag tündökölt. Illett hozzá.

A hordárkocsi … Tovább »

TAPOLCÁN a múlt század hetvenes éveiben fellendülőben a borkereskedelem. Az „LMF” – Lessner Manó Fiai – jelzésű hordókat szerte a Monarchia országaiban jól ismerik a borkereskedők, vendéglősök, kocsmárosok. Apja mellett a fiatal, határozott és a borászatot kitűnően ismerő Lessner … Tovább »

CSURKA ISTVÁN ÚR, a Magyar Demokrata Fórum jeles tagja, valószínű képviselőjelöltje, az Új Esztendő 14. napján sokféle reagálást kiváltó eszmefuttatást adott elő a Vasárnapi Újság mikrofonja előtt. Utóbb nyilatkozatában elhatárolta magát az antiszemitizmus vádjától. A 20. … Tovább »

A világ hírei
Salamon: Moses Rosen különös életműve
Vadász Ferenc: Nem az Erzsébet-, hanem a Ferenc József-hidat
(i – y): Felirat egy emléktáblára
Maine Coon: Amiről a harang szól
Megjegyzés
Azt szabad?
Csak egy mondat…
Vissza – de meddig?
Gadó György: Esetem a „magyar sorskérdésekkel”
Kelet-európai … Tovább »

Beszélgetés Gondos Sándorral
Haifa Rózsadombján, Karmel-hegyi lakásában kerestem fel a 83 éves Gondos Sándort, aki több mint hat évtizede foglalkozik a magyar zsidó könyvek terjesztésével.
– Kezdjük a beszélgetést a „kö­telező” életrajzi adatokkal.
– 1906-ban Erdőbényén … Tovább »